banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Gazdafórum Gelencén – összeírták követeléseiket a háromszékiek

Negyvenegy pontban gyűjtötték össze a háromszéki gazdálkodók azokat a kéréseket, amelyeket a kormánynak szánnak. A követeléseik között vannak olyanok is, amelyek az országos követelések között is fellelhetők. A követeléseikről a Gelencén megtartott gazdafórumon egyeztettek.

A fórumra a gelencei művelődési otthonban került sor, ezen 72 kézdi-, orbai- és sepsiszéki valamint erdővidéki gazdálkodó vett részt, akik Fejér László Ödön szenátor és Könczei Csaba képviselővel közösen vitatták meg ügyes-bajos dolgaikat az Agrosic Közösségek Közti Társulás által szervezett, kedd esti rendezvényen.

Fotó: A szerző felvétele

Elsőként a szenátor vázolta a törvényhozás mibenlétét, majd a szenátus mezőgazdasági szakbizottságának tagjaként biztosította a jelenlévőket, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák követelései teljesüljenek.

Könczei Csaba a követelések ismertetése előtt azt vázolta, hogy mi vezetett oda, hogy a gazdák tiltakozásba kezdjenek. Mint kiderült ennek hátterében hangsúlyosan szerepel az Ukrajnában zajló konfliktus, hiszen a szomszédos országot segítendő, az Európai Unió azt a döntést hozta, hogy az gyakorlatilag ellenőrzés nélkül hozhatja be az EU-ba az agrár-élelmiszeripari termékeket. Ennek eredménye hatalmas dömping lett, az unióba és így Romániába is nyakló nélkül, ellenőrizetlenül özönlöttek be a legnagyobb mezőgazdasággal bíró európai országból a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. Mivel Ukrajnában nincs annyi előírás, mint az unióban, az ottani gazdák nyomott áron értékesíthették itt a termékeiket, a romániai és más országbeli gazdák pedig arra ébredtek, hogy nyakukon maradt a búza, a repce vagy épp a napraforgó. E mellett az uniós, úgynevezett ökointézkedések is csak megszorításokat jelentenek a gazdák számára.

Így nem csoda, hogy a kérések illetve követelések között többször szembe jött Ukrajna neve: a gazdák kérik, hogy az onnan származó importot korlátozzák, illetve szigorúbban ellenőrizzék, emellett legyen vége annak a trükközésnek, hogy az ukrán árut Moldova Köztársaságban vagy épp Bulgáriában úgymond átcímkézik és úgy hozzák be az unióba, hogy az ne tűnjön ukrán eredetűnek.

Fontosnak tartják, hogy a romániai pénzügyi intézetek biztosítsanak a gazdálkodók számára, alacsony, mindössze két százalékos kamatlábú hiteleket és lízingkölcsönöket, hiszen az egész tevékenységüket nagyjából hitelekre építik fel, az érvényben lévő hitelkonstrukciók pedig anyagilag ellehetetlenítik őket.

Több témakör kapcsolódott a különböző munkagépek vezetéséhez szükséges jogosítványhoz, a mezőgazdaságban használt különböző gépek és felszerelések műszaki vizsgájához. Meglátásuk szerint a régi rendszert kellene alkalmazni, ami a traktorokat illeti, és a mezőgazdaságban használatos gépeket elegendő lenne kétévente műszaki vizsgálatra vinni, a mostani egy évvel szemben. A fokozott igénybevétel miatt ugyanis ezek az eszközök jól karban vannak tartva, a műszaki vizsgálat pedig egy újabb terhet jelent számukra.

Fotó: A szerző felvétele

Európa Uniós előírás a vetésforgó betartása, bizonyos földek kötelező pihentetése: a vetésforgót sok esetben képtelenek betartani a parcellák adottságai miatt, ugyanakkor a földek pihentetése is csak veszteséget okoz számukra – magyarázta Könczei Csaba.

Természetesen terítékre kerültek a vadkárok megtérítése, a szeszélyes időjárás okozta károk finanszírozása. Mint kiderül, a kormány hadilábon áll ezek kifizetésével, éppen ezért egy erdővidéki gazda kijelentette: ő nem tart igényt a vadkárok megtérítésére, az az elvárása a hatóságokkal szemben, hogy a medvéket tartsák az élőhelyükön, mert lassan odajutnak, hogy a nagyvad fő táplálékát a gazdálkodók fogják képezni. „Romániából Európa állatkertje lett, a kontinens minden vadállata itt található, lassan a gazdákat is megeszik az állatok” – mondta felháborodva a férfi.

Más kérésük az oktatásra való odafigyelésre vonatkozik, követelik a mezőgazdasági szakiskolák megfelelő felszerelésekkel való ellátását, ámbár ezen a területen van némi mozgás, például a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceumnak is folyamatban van egy ilyen projektje – mutatott rá Könczei Csaba.

Az állattartókról is elég sok szó esett, a tejtermelők esetében például kérték a tonnánként adott termelői támogatás megemelését, a hízóállatokat tartók pedig azt követelik, hogy az állatokat bárhol értékesíthessék, ne csak a nyomott árakkal dolgozó, törvény által nevesített vágóhidakon, hiszen sok esetben olcsóbban kénytelenek adni az állatokat, mint amennyibe a nevelésük került. Jelzik, hogy az ország vágóhídjai általánosan alacsonyabb áron fizetik ki a kiváló minőségű állatokat. A javaslatuk szerint jogos lenne, ha a hizlalt állatokat bármilyen célra el lehetne adni. Az állattenyésztők érdekében kérik, hogy vezessenek be de minimis (csekély összegű) támogatási programot a kiváló genetikájú állatok felvásárlására, e mellett az európai állattenyésztési projektekben legalább 20 pont bevezetését a hizlalóközpontokba történő beruházásokért.

Szó esett a gázolaj szubvenciójáról, jó ötletnek tartanák, ha a mezőgazdaságban használt, esetleg színesített üzemanyag olcsóbb lenne. Könczei Csaba elmondta: mint bárhol máshol, itt is szeretnek trükközni az emberek, megtörténhet, hogy a mezőgazdaságnak szánt gázolajból akár személygépkocsiba is kerül. Egy gazda elmondta: Szlovákiában azt tapasztalta, hogy ott az emberek már csak azért is célirányosan használják ezt a típusú üzemanyagot, mert ha lebuknak (más célra használják azt) olyan büntetések vannak, hogy egyszerűen mindenük rámehet a szabályszegésre.

Fotó: A szerző felvétele

Követelik a visszatérést a 2022-es adópolitikához és a bérleti díjra kivetett adó eltörlését. Úgy ítélik, hogy ezt az adópolitikát legalább 5 évig kellene megtartani, mert a mezőgazdaságnak kiszámíthatóságra van szüksége.

Az elszállt energiaárak is gondokat okoztak a gazdáknak, így követelik a többéves szerződések keretében a mezőgazdasági területek öntözésére felhasznált energia költségeinek részleges kompenzációjával kapcsolatos kiadások kifizetését 2023 egészére, a mezőgazdasági területek öntözéséhez szükséges villamos energiával kapcsolatos részleges kifizetések 2024. évi teljes költségvetésbe történő beállítását. Az árak egyébként csillagászatiak: egy gazda elmondta, hogy egy kisebb, saját tulajdonú öntözőtó után a vízügytől ötezer lejes számlát kapott.

A székely valuta, a pityóka is szerepel a magas adócsalási kockázatot jelentő termények listáján, a kormány azonban túlzásba vitte az aggodalmaskodást: a gazdákat arra kötelezi, hogy minden ötszáz kilogrammot meghaladó szállítmányt regisztráljanak az e-szállítási rendszerben. Kérik tehát ennek is a törlését.

A területalapú támogatások visszásságára is felhívták a figyelmet. A napokban óriási botrány robbant, hogy a szociáldemokrata párt egyik családjához köthető két cég ötmillió eurós területalapú támogatáshoz jutott a tulceai APIA-tól, mégpedig a Duna delta mocsaraiban. A pénzt úgy ítélték meg, hogy maga a mezőgazdasági miniszter lobbizott az érdekükben, és a nádast legelővé, illetve kaszálóvá minősítették, a nádat pedig takarmánynövénynek.

Szó esett a tüntetések folytatásáról is. Könczei Csaba elmondta: ő a gazdálkodók tiltakozását messzemenően támogatja, de egyben felhívta a figyelmet: ne hagyják, hogy a politikai pártok rátelepedjenek az ügyükre, mert akkor hiteltelenné válnak.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?