Folytatódik a tüdőszanatórium korszerűsítése Nagyenyeden
Terápiás parkot építenek a légúti betegek számára és bővítik az orvosi szolgáltatások körét.
Az elmúlt években a nagyenyedi tüdőszanatórium mintegy 15 millió lej értékű infrastrukturális és felszerelési beruházásokat nyert a Fehér Megyei Tanács által elkülönített forrásokból, valamint európai alapokból.
A szanatórium fenntartója, a megyei tanács közleménye szerint, a beruházások mind az eszközöket, mind az orvostechnikai eszközöket, valamint az épület rendezését, korszerűsítését érintették, hogy biztosítsák a betegek, kísérőik, valamint az orvosi tevékenységet magas szakmai színvonalon ellátó személyzet kényelmét.
Mindezeknek köszönhetően, a tüdőszanatóriumnak sikerült helyreállítania nagy teljesítményű, regionális hatókörű egészségügyi egységként betöltött szerepét, amely korszerű egészségügyi szolgáltatásokat nyújt, a legmagasabb színvonalon, és a betegek igényeihez igazodva. Az itt kezelt betegek szinte kivétel nélkül mind elégedettek, hiszen az orvosok és a személyzet nagyon figyelmesek a betegekkel, mindenütt tisztaság uralkodik, jó az étel minősége – manapság kevés kórház mondhatja el mindezt magáról Romániában.
Jó híre van a szanatóriumnak
A beruházások 2025-ben is folytatódnak. Prioritásként kezelik a légúti megbetegedésekben szenvedők számára oly szükséges terápiás park kialakítását, a légúti betegségek diagnosztizálására és kezelésére szolgáló egészségügyi szolgáltatások körének bővítését, valamint a kínált szolgáltatások körének népszerűsítését, hogy minél több beteg számára biztosítsák a támogatást és a speciális ellátást.
A terv „leglátványosabb” része a domboldalon levő, kiöregedett zöldövezet rehabilitációja lesz. A parkba sok növényt, elsősorban olyan fákat ültetnek majd, amelyek a légúti megbetegedésekre a javasoltak, de lesz futásra alkalmas rész és új, aszfaltozott járda is. Az induló projekt kapcsán, néhány nappal ezelőtt, Ion Dumitrel megyei tanácselnök és küldöttsége is meglátogatta a hatáskörébe tartozó intézményt.
A nagyenyedi tüdőszanatórium egy patinás, 1890 és 1914 között felépített ingatlanban működik, amelyet építtetői a vincellérképző számára szántak, de az impériumváltást követően funkciója megváltozott: tüdőszanatóriumként avatták fel 1923 nyarán, Mária román királyné jelenlétében.
Az enyedi szanatóriumnak mindig jó híre volt. Már Mária királyné a naplójában feljegyezte, hogy ez egy „nagyon szép és tiszta kórház, gyönyörű kilátással és megfelelő pavilonokkal a betegek számára, de sajnos túl kicsi a túl nagy igényekhez. […]. Meglátogattam azokat a betegeket, akik jól néztek ki tiszta ágyukban vagy a galérián lévő nyugágyakban."
Az enyedi szanatórium azon ritka kórházak közé tartozik az országban, ahol a pácienseknek nincs különösebb okuk a panaszra, annak ellenére, hogy a sok papírmunka itt is megterhelést jelent az alkalmazottak számára. „Mindenki akar hozzánk jönni gyógyulni, mert itt mindenki, az orvosoktól elkezdve, az ápolónőkig és a személyzetig, mind nagyon odafigyelünk a betegekre és mindent megteszünk az érdekükben, előzékenyek vagyunk, szépen beszélünk. De az orvosok is szeretik itt, nagyon jó velük az együttműködés, nem stresszelnek és a nyugodt munkalégkör kihat a páciensekre is” – mesélte Székely Honoretta asszisztensnő, aki harminc éve dolgozik a szanatóriumban.
Kapcsolódó
Az ápolónő elmagyarázta: néhány éve a szanatórium elnevezést kórházra változtatták, ami azt jelenti, hogy két hónapnál hosszabb ideig nem tartózkozkodnak itt a beutalt páciensek. Fehér megyében Topánfalván van csak kimondott szanatórium, de az messze nem közelíti meg az enyedi színvonalát, amelyik az egész országban a legjobbak közé tartozik. Az ápolónőtől azt is megtudtuk, hogy két osztály működik, a TBC, illetve a légúti megbetegedések kezelésére létrehozott szektor, utóbbiban kezelik például a tüdőgyulladásos vagy az asztmás betegeket. Az egészségügyi intézmény olyan felszerelésekkel, gépekkel rendelkezik, amelyek a rehabilitációs terápiákat is lehetővé teszik.
Székely Honoretta hozzátette: a világjárvány idején, több, mint két évig, kizárólag a Covid-vírussal fertőzött betegeket fogadhatták, de a kritikus időszakot is szerencsésen átvészelték. Az ápolónő megerősítette: igaz a szóbeszéd, amely szerint a szanatóriumban nagyobb volt a Covid-dal megfertőzöttek gyógyulási aránya és nem volt sok haláleset.
CSAK SAJÁT