Felelőtlennek tartja Fejér Szilárd kémikus kutató az egészségügyi miniszter ajánlását, hogy a lakosság csak akkor kérjen újabb dózist a Covid-19 elleni oltásból, ha megjelenik az új koronavírus-variánsokra fejlesztett változat. Aki nem tud másoktól távolságot tartani, mert például konferenciára megy vagy lakodalomba, esetleg fesztiválra, az kérje a negyedik oltást – hangsúlyozta a szakember, aki szerint nem felel meg a valóságnak a tárcavezető ama kijelentése sem, miszerint az „eredeti” vakcinák nem hatékonyak.

Az igaz, hogy a beoltottak nagyjából ugyanolyan eséllyel megfertőződhetnek a koronavírussal, mint a be nem oltottak, de még mindig sokkal kisebb az esélye egy súlyos lefolyású megbetegedésnek, ha valakinek van valamilyen immunmemóriája, tehát átesett a betegségen vagy felvette a vakcinát – hangsúlyozta a Maszolnak Fejér Szilárd kémikus kutató.

A betegség lefolyása rengeteg tényezőtől függ, például attól, hogy milyen az immunstátusza a páciensnek, mennyire nagy dózist kapott a vírusból, illetve nem utolsó sorban az illető korától. „Önmagában az, hogy valaki idős, nem jelenti azt, hogy nagyon megviseli a fertőzés, viszont statisztikailag kimutatható, hogy több időst visel meg, mint fiatalt. Éppen ezért az időseknek nagyon fontos lenne ebben az időszakban odafigyelni arra, hogy kivel kerülnek kontaktusba, illetve fontolják meg a negyedik oltásadag felvételét” – fűzte hozzá.

A szakember a július elején átélt, személyes tapasztalatára hivatkozva cáfolta azt a közkeletű vélekedést, miszerint egy újrafertőződés enyhébb tünetekkel jár. „Először a delta variánssal fertőződtem meg akkor, amikor maximális volt a védettségem egy hónappal a harmadik vakcinaadag után. Akkor szinte meg sem éreztem, most viszont eléggé rendesen megkínzott: három napig folyamatos lázam volt, köhögtem, illetve a röntgen kimutatta, hogy a vírus a tüdőben is kisebb pusztítást végzett. Mindenképpen súlyosabb volt a betegség lefolyása, mint első alkalommal” – részletezte.

Fejér Szilárd „meglehetősen felelőtlennek” tartja az egészségügyi miniszter ajánlását, hogy a lakosság csak akkor kérjen újabb dózist a Covid-19 elleni oltásból, ha megjelenik az új koronavírus-variánsokra fejlesztett változat.

„Ez meglehetősen felelőtlen kijelentés volt a miniszter részéről. Az a helyzet, hogy nem tudjuk, mikor jönnek az utánigazított oltások, ősszel engedélyezik-e azokat időben, illetve le tudják-e gyártani a megfelelő mennyiséget” – magyarázta, hozzátéve, hogy egyesek számára az új vakcinák már későn érkezhet.

Bár még csak a hatodik járványhullám elején tartunk, az egészségügyi minisztérium adatai szerint az elmúlt két hétben több mint ötvenen vesztették életüket koronavírus-fertőzés miatt.

„Mindenkinek el kell döntenie, hogy milyen rizikót vállal. A lényeg az ebben a járványhullámban, hogy nézzük meg, tudunk-e távolságot tartani, ha pedig nem tudunk, akkor kérjük a negyedik oltást” – mondta. Hozzátette: „ez igazából életkortól függetlenül igaz”, „a konferenciára vagy nyaralni utazó fiatalokra is”. A különbség talán annyi, hogy míg a fiatalabbaknak inkább a betegség súlyosságát csökkentendő ajánlott az oltás, addig „egyértelmű, hogy ha valaki idős és krónikus beteg, részéről felelőtlenség lenne elmenni egy esküvőre úgy, hogy nincs meg a negyedik oltása”.

A kémikus kutató cáfolta Alexandru Rafila egészségügyi miniszter ama kijelentését is, hogy az „eredeti” oltások nem hatékonyak. „Az egy dolog, hogy a beoltott emberek most már nagyjából ugyanakkora eséllyel megfertőződhetnek, mint a be nem oltottak, viszont még midig sokkal kisebb az esélye a súlyos betegség kialakulásának, hogy ha – egyszerűen fogalmazva – van megfelelő számú antitest a vérben. Az a lényeg, hogy a szervezet minél hamarabb észrevegye a fertőzést, és minél hamarabb kipucolja a vírust. Az oltás ebben segít, még akkor is, ha a fertőzést nem előzi meg. Ilyenkor az van, hogy ha valakinek van valamilyen immunmemóriája – tehát átesett a betegségen vagy be van oltva három adaggal –, akkor elég hamar jelentkeznek rajta a tünetek. Ez annak a jele, hogy a szervezet felismerte a kórokozót, és megpróbálja felvenni vele a harcot. Ilyenkor a harc még egyenlőtlen, mert a vírus folyamatosan változik, és a szervezet csak részben ismeri. Amíg a szervezet kitalálja magának, hogy miként védekezzen, addig a vírus szaporodhat, és addig fertőzhetünk. A negyedik oltás abban segít, hogy agresszívabb legyen a védekezés ebben az első fázisban” – részletezte a szakember.

Fejér Szilárd a személyes példájával érzékeltette a fenti „képletet”. Elmondta, hogy esetében a tünetek megjelenésekor még negatív volt a gyorstesztje, vagyis a mintájában még nem volt akkora koncentrációja a vírusnak, hogy azt a gyorsteszt kimutathatta volna, viszont a sokkal „érzékenyebb” PCR-teszt már pozitív volt, kis vírusmennyiséggel. Ez azt jelenti, hogy az előző fertőzése, illetve a három adag vakcinának köszönhetően a szervezete rendelkezett elegendő immunmemóriával ahhoz, hogy felismerje a vírust – erre utal a tünetek megjelenése –, és elkezdjen védekezni ellene még azelőtt, hogy fertőzhetett volna.

A kémikus kutató elmondta: a több mint két éve kezdődött világjárvány még mindig nem tart az endemikussá válás szakaszában, amikor a vírus szezonálisan helyi járványokat okoz. „Ez még mindig a pandémiás szakasz, még mindig erőteljes fertőzéshullámokat okoz, és elég rendesen leterheli az egészségügyet. Európában és Amerikában is újabb erőteljes hullám van kialakulóban, amelyet az omikron vírustörzs BA.5 alvariánsa, illetve BA.2 valamelyik variánsa okoz” – tette hozzá.