Beigazolódni látszik, hogy az omikron kevésbé halálos, mint az új koronavírus korábbi változatai, viszont ebből hiba volna azt a következtetést levonni, hogy nem nagy kunszt megfertőződni. A Covid-19 az esetek jelentős részében – ritkán a gyerekeknél is – hosszan tartó, súlyos szövődményekkel járhat. Általánosan elfogadott kezelés még nincs a „hosszú Covidra”, de egy friss kutatás szerint hamarosan előre jelezhetővé válik.

Már a világjárvány korai szakaszában kiderült, hogy a SARS-CoV-2 vírussal fertőzöttek legnagyobb része tünetek nélkül vészeli át a betegséget. Majd kiderült, hogy az utóbbi csoportba tartozók bizonyos hányada tulajdonképpen nem tünetmentes, csupán később jelentkeznek náluk a fertőzés szövődményei.

Becslések szerint világszerte több mint százmillió ember szenved a vírus okozta Covid-19 hosszú távú hatásai miatt. Ezeket előbb a kórházi kezelés „mellékhatásainak” gondolták, aztán kiderült, hogy a poszt-Covid tünetegyüttes – hosszú Covid vagy angol szakzsargonnal long Covid – azoknál is jelentkezhet, akiknél a koronavírus enyhe lefolyású volt, illetve azt sem tudták, hogy megbetegedtek. A legújabb tanulmányok szerint a hosszú Covid a gyerekek egy részét is érinti.

Melyek a tünetek?

Ahogy az új típusú koronavírus kapcsán annyi mindennel előfordul, a poszt-COVID-19 szindrómáról is folyamatosan jelennek meg új információk. Egyelőre nincs nemzetközileg elfogadott meghatározás sem arról, hogy mi számít hosszú Covidnak, azonban a legtöbb tanulmány szerint akkor beszélhetünk poszt-COVID-19 szindrómáról, ha a páciensnél a fertőzést vagy a gyógyulást követő 28. nap után is fennállnak a tünetek. Utóbbiaknak a köre meglehetősen széles: extrém fáradtság, légszomj, kalapáló szív, mellkasi fájdalom vagy szorító érzés, hasmenés, alvási zavarok, memória- és koncentrációs problémák („agyköd”), változás a szag- és ízérzékelésben, zavar a menstruációs ciklusban, ízületi vagy izomfájdalom, láz, bőrkiütések stb. A University College London (UCL) nagyszabású tanulmánya mintegy 200 tünetet azonosított, amelyek 10 szervrendszert érintenek. A tünetek súlyossága változó, de sokan képtelenek olyan egyszerű feladatokat ellátni, mint a napi zuhanyozás vagy egyszerű kifejezések felidézése.

Kezdetben az orvosok sem tudtak mit kezdeni a szindrómával, amelynek a létezéséről sem tudtak. Gyakran szorongásra gyanakodtak, amely a hosszú Covidhoz hasonlóan kimerültségérzést, légszomjat, szívdobogást okozhat. Ezért kezdetben egy-egy páciensnek hónapokat kellett várnia a diagnózisra. Ma már nálunk is több klinika kínál a poszt-COVID-19 szindrómára összeállított kezeléscsomagot.

Az orvosok először megpróbálják a tünetek egyéb lehetséges okait – például szorongást, cukorbetegséget, vashiányt, pajzsmirigy-rendellenességet –, véranalíziseket végeznek, akiknél pedig fennáll a poszt-Covid gyanúja, azokat mellkasi CT-nek vetik alá.

Egy friss tanulmány szerint egy antitestvizsgálattal nagy bizonyossággal valószínűsíthető lesz, hogy az adott páciens „fogékony-e” a hosszú Covidra. Sajnos ez nem segít azokon, akik tünetmentesek, viszont – ha elérhetővé válik – enyhe lefolyású Covid-19 esetén is érdemes lesz elvégeztetni.

Mi okozza?

Egyelőre még nem tudjuk biztosan, hogy mi okozza a hosszú Covidot. Tény viszont, hogy egyeseknél többszervi elégtelenség vagy autoimmun betegség formájában jelentkezik. Az egyik magyarázat az lehet, hogy a fertőzés miatt egyes emberek immunrendszere túlpörög, és megtámadja az egészséges sejteket is. Az így keletkező gyulladás(ok) ugyanúgy károsíthatják a szerveket, mint a Covid-19 súlyos lefolyása, emiatt jelentkezhetnek a szív- és tüdőproblémák.

A kezelés is változó lehet. Egyes esetekben a páciens önmaga nyomon követheti a tünetek alakulását, más esetekben viszont – amennyiben például mozgási vagy gondolkodási nehézségek lépnek fel – beutalásra is szükség lehet.

A gyerekeknél is leggyakoribb tünet a kimerültség, koncentrálási nehézség, alvászavar, fejfájás, viszont nagyon ritkán előfordulhatnak többszervi gyulladások, ami magas lázzal jár, és kórházi kezelést igényel. Hozzá kell tenni viszont, hogy ezek a többszervi gyulladások sokkal ritkábbak, mint azt korábban gondolták. Az University College London becslései szerint a vizsgált kiskorúak 2–14 százalékánál mutathatók ki tünetek a megfertőződést követő 16. héten. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a kutatás a 11–17 évesekre korlátozódott, akik a koronavírus korábbi variációival fertőződtek meg.

A védőoltás segíthet

A védőoltás már azáltal csökkenti a hosszú COVID valószínűségét, hogy az esetek nagy hányadában megakadályozza a megfertőződést. Ugyanakkor egyes tanulmányok azt sugallják, hogy az oltás véd a hosszú Covid kialakulása ellen fertőzés esetén is. A magyarázat az lehet, hogy mivel a vírus kevesebb ideig támadja a vakcina által antitestekkel felvértezett szervezetet, az okozott károk mértéke is kisebb. Ezt a hipotézist vizsgálták izraeli kutatók 2021 júliusa és novembere között, több mint 3000 olyan páciens részvételével, aki 2020 márciusa után fertőződött meg. Az adatok azt mutatták, hogy a Covid-19-et átélt és teljesen beoltott pácienseknél a gyógyulás után 54%-kal kisebb a fejfájás, 64%-kal a kimerültség és 68%-kal az izomfájdalmak valószínűsége, mint a be nem oltottaknál. „Még egy ok az oltakozásra, ha még szükség volna rá” – mondta Michael Edelstein, az izraeli Safedi Bar-Ilan Egyetem epidemiológusa, a kutatás egyik szervezője. Edelstein szerint csapata tanulmánya az eddigi „legátfogóbb és legpontosabb” a védőoltás és a hosszú Covid viszonyáról.