Fehér megyének a 2002-ben végzett népszámlálás szerint 382 747 lakosa volt, 2011-re pedig 342 376 főre apadt. A Fehér Megyei Statisztikai Hivatal honlapja szerint 2021. július elsején 369 331 állandó lakhellyel rendelkező személy élt a megyében. Az idei népszámláláskor ez az első dolog, ami kiderül majd: reális-e ez a növekedés?

A megye lakossága 1992-ben érte el a demográfiai csúcsot, 413 919 fővel, azóta fokozatosan apadt, elsősorban a negatív szaporulat és a külföldre való emigráció következtében, utóbbi az uniós csatlakozást követően gyorsult fel látványosan. Jelenleg az összlakosság az 1920-as évek szintjén helyezkedik el. A legutóbbi népszámláláskor az ország 41 megyéje közül a lakosság tekintetében Fehér megye a 29. helyen szerepelt.

A megye nemzetiségi összetétele 2011-ben a következő volt: román: 303 376 (88,6%), magyar: 14 478 (4,22%), roma: 3420 (0,99%), a németajkú lakosok száma pedig alig haladta meg akkor az 500-at. A legfontosabb kérdés számunkra természetesen az, hányan vallják magukat magyarnak az idei népszámláláson a szórványnak számító Fehér megyében, illetve eléri-e a megye összlakosságának a 4 százalékát. Az eddigi demográfiai görbe kevés reményt nyújt erre, hiszen míg 2008-ban 5,40%, 2011-ben már csak 4,22% volt ez az arány.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Fehér megye legnépesebb városai Gyulafehérvár (63 536 fő), Szászsebes (27 019 fő) és Nagyenyed (22 876 fő) voltak, ezeket követte Kudzsir (21 376 fő), Balázsfalva (20 630 fő), Marosújvár (13 036 fő), Zalatna (7490 fő) és Topánfalva (7221 fő). Kérdéses, hogy napjainkban módosult-e ez a rangsor, tekintve, hogy Balázsfalván több ipari beruházás történt az elmúlt években, az új munkahelyek létrejötte pedig megakadályozhatta az elvándorlást, sőt népességgyarapodást is eredményezhetett. Ugyanakkor a megye legnépesebb községei: Magyarigen (6283 fő), Szászcsór (5757 fő) és Alvinc (4801 fő) voltak, a legkevesebb lakosai pedig a mócvidéki falvaknak voltak, és nagy valószínűség szerint ez a rangsor azóta sem változott.

Változott-e a tömbmagyar települések lakosságaránya?

Az idei népszámlálásnak nagy tétje van Gyulafehérváron, ahol legutóbb 1,93%-os volt a magyarság aránya és a becslések szerint ezúttal sem fogja elérni a 2%-ot. Kérdéses az is, hogy Nagyenyed magyar lakossága eléri-e a 15 százalékot, hiszen, míg a 2000-es évek elején meghaladta a négyezret, 2011-ben már csak 2395-en voltak, azaz a kritikus 20 százalékról 15,66 százalékra csökkent az arányuk. A kisvárosok közül Marosújvár esetében remélhető, hogy az ottani magyar közösség nem apadt ismét a felére, hiszen míg 2002-ben 1262, 2011-ben már csak 667 magyar lakosa volt a településnek és 2022-ben is eléri a 10%-ot. Tövisen a magyarság aránya remélhetőleg meghaladja a 3%-ot.

Vidéken Torockó demográfiai alakulása veti fel a legnagyobb kérdéseket, hiszen a szinte teljes egészében magyarok által lakott település a statisztikákban várhatóan 78-80 százalékot tesz ki csupán, mivel az 1990-es években épült ortodox kolostorok, illetve több újonnan, szintén a falu határában épült új hétvégi házak tulajdonosai ide jegyeztették be állandó lakhelyüket. A szomszédos Torockószentgyörgy körülbelül 95%-ban magyarlakta település.

Rendkívül fontos, hogyan alakul a magyar lakosság aránya Magyarlapádon is, hiszen a faluban itt is 94-95%-ban élnek magyarok, községszinten viszont, a hozzácsatolt románlakta településekkel együtt, csak 52%-ot tett ki a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, kérdéses tehát, hogy megtartotta-e a többségét. A magyarság szempontjából az is fontos, hogy Bethlenszentmiklóson eléri-e ezután is közösségünk az 50 százalékot, illetve Székelykocsárdon a 30 százalékot. További kiemelt magyarlakta települések Fehér megyében Nagymedvés 99%-kal, Magyarbece és Magyarpéterfalva 96-96%-kal, ezek esetében az a kérdés, lélekszámban mennyit apadt a lakosság.

A népszámláláskor más olyan adatokra is fény derül majd, amelyek a megye társadalmáról alkotnak összetett képet.  2011-ben a 342 376 fős Fehér megyei lakosság nemek szerinti eloszlása a következő volt: 173 925 (51,8%) nő és 168 451 (48,2%) férfi. Ugyanakkor 198 412 (57,9%) városlakó és 143 964 (42,1%) és vidéken élő személyt jegyeztek.

Nagy kérdés, mint mindenütt, a külföldön élők helyzete is. A 2011-es népszámláláskor 16 989 főt tartottak nyilván, akik legkevesebb egy évig éltek külföldön, így tehát nem sorolták be őket az állandó lakhellyel rendelkező személyek sorába, ám nyilvánvalóan ez a szám akkor is és ma is sokkal nagyobb.

Az előző népszámlálás során az is kiderült, hogy a megye lakosságának csupán 49,8%-a volt hivatalosan házas (84 577 férfi és 85 980 nő), 36,6% százaléka sohasem volt megházasodva, az özvegyek aránya 9,8%, az elváltaké 3,8%.

Az oktatás színvonala tekintetében a megye összlakosságának 42,1%-a volt alacsony végzettségű (elemi, gimnáziumi vagy befejezetlen felsőbb osztályok), 45%-a középszintű tanulmányokat folytatott (posztlíceum, líceum, szakosztályok) és 12,9%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. 2011 októberében 3194 analfabétát tartottak nyilván Fehér megyében.

Több mint 40 önkéntes jelentkezett

Hudácsek Éva Katalin népszámlálásért felelős Fehér megyei koordinátor a Maszolnak elmondta: ütemterv szerint haladnak az előkészületek a népszámlálásra, negyvennél több magyar önkéntes jelentkezett és tizenkét magyar számlálóbiztos iratkozott fel, utóbbiakat majd vizsgáztatják, tudják-e kezelni a népszámláláskor használatos táblagépet. Azt is megtudtuk, kiemelt figyelmet fordítanak minden magyar családra, a vegyesházasságban élő személyekkel  pedig külön felveszik a kapcsolatot és igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy minden magyar merje felvállalni nemzetiségét, hiszen ez kulcsfontosságú kérdés a szórványban.

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere kiemelte: „Míg a többségieknek nem tét a népszámlálás, a kisebbségnek óriási felelősség és kihívás. Több alkalommal találkoztunk önkormányzati vezetőkkel, települések RMDSZ-elnökeivel és részletesen átbeszéltük, melyik településen mi a hatékony megoldás, hogyan tudunk minél több emberhez direkt eljutni. A politikum mellett természetesen nagyon fontos feladata van az egyháznak is, az etnikum mellett nem mindegy, hogy református, római katolikus, unitárius vagy vallás nélküli embereket iktatnak majd a rendszerbe.”