Él-e még legalább 150 ezer magyar Háromszéken? Van-e 50 ezer lakosa Sepsiszentgyörgynek? Nőtt-e a magyarság aránya a megyeszékhelyen?

Több fontos tétje is van a háromszékiek számára az idei népszámlálásnak. Egyrészt kiderül, hogy Kovászna megye lakossága 200 ezer fő alá süllyedt-e, míg etnikai szempontból fontos lesz, hogy él-e 150 ezer magyar Háromszéken? Nagy kérdés, hogy 50 ezer fő felett marad-e Sepsiszentgyörgy népessége, illetve folytatódik-e a magyar etnikum arányának növekedése a háromszéki megyeszékhelyen és az is kiderül, hogy a református vagy a római katolikus közösség lesz-e a legnépesebb Sepsiszentgyörgyön? Kulcskérdés még, hogy Kézdivásárhelyen él-e még 15 ezer magyar, míg Zágonban kiderül, hogy a magyarság vagy a románság lesz-e a legnépesebb etnikum. A népszámlálási adatok arra is rámutatnak majd, hogy Előpatak után Bölönben és Hídvégen is többségbe kerülnek-e a romák?

Zárul a számlálóbiztosok toborzása

Kovászna megyében 375 személyre van szükség a népszámlálás lebonyolításához, mondta el a Maszol érdeklődésére Kocsis Boldizsár János. A háromszéki területi felelős szerint a népszámlálás lebonyolításához szükséges személyzetet az önkormányzatoknak kell alkalmazniuk meghatározott munkaidőre, ám a megyei statisztikai hivatal irányítása alatt fognak dolgozni.

Kocsis Boldizsár János szerint Háromszéken ütemterv szerint halad a munkaerő toborzás, amit az önkormányzatoknak február 18-ig kell véglegesíteniük, a listákat legkésőbb hétfőig kell átadják a megyei statisztikai hivatalnak.

A háromszéki népszámlálási területi felelős elmondta: városokon négy kategóriájú alkalmazottat toboroznak: népszámlálási önkitöltést segítőt, számlálóbiztost (recenzor), felülvizsgálót (recenzor șef) és koordinátort, községekben pedig három kategóriájú személyzetet alkalmaznak, ott nincs szükség felülvizsgálóra, magyarázta Kocsis Boldizsár János. Az önkitöltés szakaszában, március 14. és május 15. között az önkormányzatok összeírópontokat fognak működtetni. Sepsiszentgyörgyön például 6 helyszínen segítik majd a számlálóbiztosok a lakosokat az önkitöltésben.

Romániában legutóbb 2011-ben szerveztek népszámlálást és az elmúlt több mint egy évtizedben annak számai határozták meg a magyar közösséget megillető jogokat, a magyar utcanévtábláktól az anyanyelvi ügyintézésig. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Kovászna megyében a magyarok aránya 73,6%, e tekintetben csak Hargita megye előzi meg, 85,1%-kal.

Csökkenőben a magyarság aránya

Az elmúlt 30 évben Kovászna megyében folyamatosan csökkent úgy a magyarok száma, mind a megye népességén belüli aránya. 1992-ben még 175 ezer magyar élt Kovászna megyében, ám számuk 2002-re 164 ezerre apadt, 2011-ben pedig már csak 154.700 magyart számoltak össze. Az 1992-es népszámláláson még a megye lakosságának 75,2 százaléka volt magyar nemzetiségű, ám ez az arány 2002-re 73,8-ra, 2011-ra pedig 73,6 százalékra apadt.

Háromszék öt városa közül a legnépesebb Sepsiszentgyörgy, 55.000 lakossal, míg a legkisebb Barót alig 5.000 lakossal miközben a magyarok aránya éppen Baróton a legmagasabb, 95 százalék és Bodzafordulón a legalacsonyabb, 0,6 százalék.

Kapcsolódó

Megszámláltatunk: a kisebbségi jogaink megtartása az egyik legnagyobb tét

Egy esetleges regionális átszervezés, de akár az uniós támogatások mértéke is nagyban függ attól, hogy mekkora számban képviselteti a romániai magyarság magát az összlakosságban.

Maszol #Fórum népszámlálás 2022 Horváth Anna

Az eddigi népszámlálások adatait vizsgálva kiderült Kovászna megye öt városából – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna, Barót és Bodzaforduló - négyben nem változott a magyarok aránya 2002 és 2011 között, sőt, Sepsiszentgyörgyön 75%-ról 77%-ra nőtt.

A háromszéki települések közül négyben növekedett a magyarok létszáma legalább 100 fővel 2002 és 2011 között. A Sepsiszentgyörgy szomszédságában lévő Árkoson 208-cal, Sepsikőröspatakon pedig 152-vel emelkedett a magyarok száma ami azzal magyarázható, hogy sok család költözött ki a megyeszékhelyről a szomszédos falvakba. Ugyancsak nőtt a magyar közösség száma Nagyborosnyón (+140) és Torján (+116).

A 2002 és 2011-es népszámlálási adatokat összevetve kiderül, hogy 12 településen csökkent a magyarok létszáma legalább 100 fővel. A legnagyobb létszámú csökkenés Sepsiszentgyörgyön (3 129), Kézdivásárhelyen (1 750) és Kovásznán (927) következett be. Kovászna megyében 12 olyan település van a 127-ből, ahol egyáltalán nem élt magyar 2011-ben. A 12 település közül kettőben nem a románok vannak többségben, hanem a romák: Hetén 95, Bölönpatakon  pedig 86 százalék a roma közösség aránya.

Sok az analfabéta

Nem vet túl jó fényt Kovászna megyére, hogy a 2011-es népszámlálási adatok szerint a 10 év fölötti népesség körében ott élt a legtöbb iskolai végzettség nélküli, azon belül analfabéta személy, összesen 24 138 fő, ami 2,2 százaléknak felel meg. Országos szinten 1,4 százalék ez az arány, míg Erdélyben 1,2. A analfabéták aránya hét háromszéki településén kiemelkedő: Hídvégen 8,9, Gidófalván 7,6, Előpatakon 7,5, Gelencén 6,1, Bodoson 5,7, Kézdiszentléleken 5,5, Ozsdolán 5,1 százalék.