Vannak községek, ahol havonta csak 10 ezer euró körüli összeg folyik be a kasszába, s olyan is, ahol 88 lakosnak kellene eltartania a helyi önkormányzatot.

Erősödnek a közigazgatási reformot sürgető hangok, melyek azzal indokolják ennek a szükségességét, hogy romániai községek százai még az önkormányzat fenntartásának költségeit sem képesek kitermelni, így tehát életképtelenek. A Hotnews hírportál összeállította a legszegényebb települések rangsorát.

Az ország legágrólszakadtabb községe Mehedinți megyében található, a neve Godeanu. A községi önkormányzat saját bevételei tavaly 548 708 lejt tettek ki, vagyis havi szinten a 10 ezer eurót sem érték el. A település 3,87 millió lejes kiadásai hatszorosan múlták felül a bevételeket.

A második helyen a 88 lelkes Hunyad megyei Batrina (Bâtrâna) áll. A polgármesteri hivatal saját bevételei 589 824 lejt tettek ki 2022-ben, míg a kiadások értéke ennek közel a triplája volt. A Vaslui megyei Bogdana önkormányzata sem mondhatja el magáról, hogy addig nyújtózna, ameddig a takarója ér: 590 ezer lejes bevétel mellett tavaly 3,5 milliót költött.

A tíz legcsóróbb község között további két Hunyad és egy Krassó-Szörény megyei szerepel. Bunyila (Bunila) és Felsőbulzesd (Bulzeștii de Sus) kasszájába 683, illetve 681 ezer lej folyt be 2022-ben, ami nem akadályozta meg őket abban, hogy 7,19, illetve 1,77 milliót költsenek. Csudafalva (Ciudanovița) bevételei is csak 677 ezer lejre rúgtak az elmúlt évben, a kiadásai ellenben 2,54 millióra. Ezeknek a községeknek és még sok másiknak, a saját bevételeiből arra sem telne, hogy folyósítsák a községházán dolgozók fizetéseit, a kiadások nagy részét más településeken megtermelt pénzből fedezi az állam. Ugyanakkor erősen kérdéses, valóban szükség van-e községházára és tisztviselőkre egy 88 fős településen.

Székelyföld elég jól áll

Hunyad és Krassó-Szörény a gazdaságilag elmaradott, demográfiai szempontból kedvezőtlen helyzetben levő megyék közé tartoznak, azonban a jelenség más vidékeken is létezik. Biharban, a megyei önkormányzat adatai szerint az önkormányzatok negyede képtelen lenne önmaga működését finanszírozni saját bevételeiből, írja a Bihoreanul hetilap. Az önmagukat, pontosabban a helyi közigazgatást eltartani képtelen községek között egy sor magyarlakta is van (Monospetri, Kereki, Szentjobb, Tóti, Várasfenes, Bályok). A negatív csúcstartó Derna, ahol az önkormányzat működési költségei 99,07 százalékkal haladják meg a község saját bevételeit.

A példásan gazdálkodó települések között a szinte színmagyar Bors áll az élen, ahol a saját bevételeknek csupán 22,24 százaléka megy el az önkormányzat működtetésére.

Biharban van egy város is, mely már rég csődbe ment volna, ha csak saját magára támaszkodhatna. Vaskoh saját bevételei 2,29 millió lejt tettek ki 2021-ben, míg az önkormányzati béralap pedig 2,48 milliót, amihez még hozzájött 2,09 millió lej működési költség.  

Székelyföld viszonylag jól áll ebből a szempontból, kevés az erősen deficites, önmaga finanszírozására is képtelen község. A helyi önkormányzatok 2022-es gazdálkodási adatait még nem hozta nyilvánosságra a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkaügyi Minisztérium, a 2021-esek azonban ismertek. Ezekből kiderül, hogy Hargita megyében csak öt olyan község volt, mely még a községháza alkalmazottainak a bérét sem tudta kigazdálkodni: Galócás, Lövéte, Csíkszentmihály, Salamás és Gyergyóvárhegy. Háromszéken csupán három községben voltak kisebbek a helyi bevételek a béralapnál, Nagypatakon, Bölönben és Ozsdolán.

A Székelyföldön találunk jó példákat arra is, hogy alacsony jövedelmek mellett is lehet felelősen gazdálkodni. 2021 Háromszéken Esztelneknek, Hargitában pedig Székelyderzsnek voltak a legkisebb saját bevételei - 1,060, illetve 1,125 millió lej - azonban mindkét községnek sikerült fedeznie legalább az alkalmazottak fizetését.