Közfelháborodást keltett ahogyan a România TV-n Victor Ciutacu műsorában sértően és megalázóan taglalták egy bipoláris fiatal újságíró halálát. Iulia Marin elhunyta kapcsán a tévében elhangzott gyűlöletbeszéd ellen tiltakozva tíz szerkesztőség, újságírók, orvosi egyesületek és civil szervezetek fogalmaztak meg közös petíciót. Az ügyben az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács és az Országos Audiovizuális Tanács is eljárást indított.

A pszichés problémákkal küszködőkkel szemben mérhetetlenül sértő, kirekesztő és elítélő diszkurzus kerekedett ki a România TV-n Victor Ciutacu műsorában azt követően, hogy elhunyt a Libertatea egy fiatal újságírója.

A 32 éves Iulia Marin azon kevesek közé tartozott, aki nyíltan felvállalta, hogy bipoláris zavarral küszködött. Miközben a hazai sajtóban tizenegy éven át írt politikai és oknyomozói cikkeket, civilként online naplót vezetett lelki betegségéről. Megosztotta a gyógyszeres kezelés rá gyakorolt hatásait, a terapeutájával folytatott beszélgetéseit, a kórházi élményeit, lelki küzdelmeit, valamint érzelmi ingadozásai kapcsán felmerült személyes gondolatait. Egészen addig, amíg kedden holtan találtak rá bukaresti albérletében. A halál okát nem említette szerdai nekrológjában a Libertatea, ugyanakkor feltételezések szerint a fiatal újságíró öngyilkos lett.

Ezt „lovagolta” meg szerda esti műsorában Victor Ciutacu, aki amellett, hogy elítélően bírálta a lány gyászolóit, amiért szerinte azok nem segítettek rajta, kifakadt azokra a sajtóorgánumokra, amelyek lelki betegséggel küszködő személyeket alkalmaznak. „Ez a lány ankétokat végzett miután volt már három öngyilkossági kísérlete és három beutalása a 9-es kórházba, az Obregiára. (….) Te, mint munkaadó, nem merül fel benned, hogy vajon szellemi képességei teljes tudatában van-e, és felelősséget tud vállalni?” – ecsetelte a műsorvezető, felidézve, hogy korábban a Gsp egyik munkatársa is öngyilkos lett. „Marin kisasszony tolla egy fegyver, amit, ha aljasul használnak életeket tehet tönkre” – fogalmazott. Elismerte ugyan, hogy az újságíró szakmai munkáját soha nem érte kifogás, de attól még megjegyezte: „ezek az emberek lelkileg zavartak és sajtóanyagot gyártottak.”

„Elutasítjuk a gyűlöletkeltő és diszkriminatív beszédet”

A történtek hatására tíz szerkesztőség, orvosi egyesület, pszichológusok, civil szervezetek, ügyvédek és közéleti szereplők közös petíciót aláírva tiltakoztak a România TV-n elhangzottak ellen. „Mi, intézmények és szervezetek, amelyek aláírjuk ezt a petíciót, határozottan elítéljük azt a pszichés zavarokkal küzdők elleni beszédet, amit a România TV főműsoridőben népszerűsített. Szakmai értékeinknek megfelelően tisztán és felelősségteljesen kimondjuk: az ilyen üzenetek nem demokratikusan és bátorítják a lelki zavarokkal küszködő személyek elszigetelését” – fogalmaznak felhívásukban. Kiemelték, nem ez az első alkalom, amikor a tévé gyűlöletkeltő üzeneteket továbbít, ezúttal a fő áldozata az a Iulia Marin, akinek már nem áll lehetőségében védekezni. „Pályafutása során dolgozott az Adevărul, a Pressone, a Recorder, a Gândul és a Libertatea lapoknál. Mesterségét odaadással és tehetséggel végezte. Integritásához és szakmai tisztánlátásához soha nem fért kétség” – szögezték le.

Kiemelték, az országban sokan mások dolgoznak betegség terhe mellett. A lelki zavarokkal küszködőknek pedig különösen javallott a munka, a felelősségvállalás és a közösségben töltött idő – a terápiás kezelés mellett. „Iulia Marin saját maga is többször írt arról, hogy mennyit segít neki az újságírás” – olvasható a petícióban.

A felhívás rámutatott, hogy Victor Ciutacu műsorában nem pusztán az elhunyt emlékét támadták, hanem „brutális stílusban” beszéltek egy másik, ugyancsak pszichés panaszokkal küzdő férfiról is. „Perceken át gúnyt űztek és támadtak embereket mindössze azért, mert lelki betegségben szenvednek, és hibáztatták azokat, akik alkalmazták őket és akikkel együtt dolgoztak” – írták. Kijelentették: nem hajlandóak elfogadni, hogy Románia képes asszisztálni a lelki betegségben szenvedők diszkriminálásának normalizálásához. „Ez nem normális. Embertelenség, hogy betegségtől függetlenül bármilyen szenvedő ellen felbujtást kelts, megkérdőjelezve képességüket, hogy szabadon és méltósággal előteremtsék megélhetőségüket” – szögezték le.

A petíció megfogalmazói az illetékes hatóságokat és a reklámozó cégeket is felkérték arra, hogy vizsgálják meg a történteket. Azoknak pedig, akik időnként reménytelennek érzik a helyzetüket és nem látnak kilátást változásra, azt üzenték: „ha most nem emeljük fel a hangunkat, amikor egy olyan ember emlékét kell megóvni, aki már nem tud védekezni, akkor mikor éri meg beszélnünk?”

Nem lenne szabad diszkriminálni

A lapunk által megkérdezett pszichiáter szerint sem lenne szabad diszkriminálni a lelki betegséggel küszködők munkavállalását, ugyanakkor rámutatott, hogy például a bipoláris zavarral diagnosztizált betegeknél előfordulhat időszakos munkaképtelenség. Mint Bíró István magyarázta: a bipoláris zavar egyike a súlyosabb betegségeknek, de ez önmagában nem zárja ki a munkavégzést. Van egy depressziós fázisa és egy úgynevezett mániás fázisa, ami nem megszállottságot takar, hanem azt, hogy az illetőnek túl sok lendülete, energiája van. Alváshiánnyal, esetenként az ítéletképesség csökkenésével társulhat. Gyógyszeres kezeléssel és terápiával egyensúlyban tartható, de nem kerülhetőek ki teljesen a visszaesések. A szakember jelezte: a munkaügyi orvos illetékes eldönteni, hogy bármely betegség esetén ki és milyen munkavégzésre alkalmas – a törvényi előírásoktól is függően.

Eljárást indított a diszkrimináció-ellenes és az audiovizuális tanács

„Az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) hivatalból indított eljárást az ügyben” – tájékoztatta a Maszolt Asztalos Csaba. A CNCD elnöke elmondta: az fogják elemezni, hogy a tévéműsorban elhangzottak meghaladják-e a szólásszabadság határait, uszítás-e a mentális betegségben küszködők ellen. Közösségről is beszélnek, illetve az elhunyt emlékét is sérthetik, hiszen joga van az emberi méltósághoz a halála után is. A CNCD jelen esetben 2 és 100 ezer lej közötti bírságot róhat ki.

„A tévétársaság felelősségét az audiovizuális tanács ellenőrzi” – tette hozzá Asztalos, tájékoztatva lapunkat arról, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) ugyancsak vizsgálatot rendelt el, az ügyet pedig már kedden megtárgyalják.

„Sajnos Romániában azt tapasztaljuk, hogy a lelki betegségben szenvedőket a társadalom elítéli. Stigmatizálja őket. Ezért is sokan nem ismerik el. (…) Közegészségügyi gond” – vélekedett a CNCD vezetője.

Az ügy kapcsán Iulian Bulai, a képviselőház kulturális bizottságának elnöke is megbeszélést folytatott Monica Gubernattal, a CNA elnökével és két másik CNA-taggal, akiket meghívott egy formális egyeztetésre a parlamentbe. Facebook-bejegyzésében a politikus úgy vélekedett: „A CNA-nak most fontosabb szerepe van, mint bármikor. Meg kell erősíteni az intézmény jelenlétét a nyilvánosságban.”

A CNA-t bírálta különben az ügy kapcsán Tudor Chirilă is. A közismert zenész és színész közösségi oldalán ítélte el, hogy a tévéműsor felhasználta egy ember egészségügyi drámáját azért, hogy szakmailag lejárassa. „Felháborító a valóság eltorzítása a nyilvános térben, felháborító, hogy a CNA képtelen megóvni a tisztességet és megvédeni az emberi méltóságot. Én is aláírtam a tiltakozó levelet. Ez természetes akkor, ha még zavar minket, hogy egy olyan országban élünk, ahol egy betegség fegyver lehet néhány skrupulusok nélküli személy kezében. És nagyjából itt tartunk” – fogalmazott.

Ironikus reakció Ciutacutól

Pénteken Victor Ciutacu ironikus Facebook-bejegyzésekben reagált az ellene irányító támadásokra. „A csatatér rólunk szól, de hiányzik egy vélemény: az enyém. Tehát azé az emberé, amelyik a cunamit elindította” – fogalmazott, hozzátéve, hogy annak kapcsán nem nyilatkozik, hogy „mit állítanak mások arról, amit szerintük tett”, csakis arról, amit tényleg tett, de azzal kapcsolatos kérdésekkel nem keresték. A begyzései alapján a România TV azt írta: a műsorvezető úgy vélte, hogy örülnie kellene, hogy az ellene irányuló „proletár felhívás” több aláírást gyűjtött, mint az Iliescu, Ponta vagy Dragnea ellen szólók. Ciutacu azt is írta: „és ha már a kérdésekhez értünk, noha az a hatóságok feladata, megismétlem: a Ringier kiadó (szerk. megj: ahol az elhunyt újságíró dolgozott) fel tudja-e mutatni, az orvosi igazolást, amely alapján volt alkalmazottjuk alkalmas volt-e a munkavégzésre?”