Éles vitát váltottak ki színházi körökben az idei UNITER-gálára való jelölések
Botrány kezd kibontakozni a legrangosabb hazai színházi kitüntetésekre, a Romániai Színházi Szövetség (UNITER) 2023-as jelöléseire való felterjesztések körül: már több mint 1400-an írták alá azt az online petíciót, amit az aradi születésű Carmen Lidia Vidu rendező indított azért, hogy vonják vissza Andrij Zsoldak jelölését a legjobb rendezői díjra, mivel az ukrán színházi szakember megütött egy színésznőt a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik előadása alatt, a két felvonás között, mert állítólag nem volt elégedett a színpadi teljesítményével. Silviu Purcărete rendező pedig maga kérte, hogy vegyék le a jelöltek listájáról.
Tompa Gábor, a kolozsvári teátrum vezérigazgatója túlzottnak, „hazug narratíván”, a sajtó által „elferdített és felfújt” történeten alapulónak nevezte az „egy ideológiai aktivista csoport” által kezdeményezett Zsoldak elleni petíciót. Szerinte az eljárás a woke (a faji és nemi megkülönböztetésre érzékeny) és a cancel culture (eltörlés) törekvések által táplált „neobolsevik aktivizmus”.
Az UNITER-nek küldött, és a szakmai szövetség Facebook-oldalán közzétett levelében Tomba Gábor azt írta, hogy a kifogásolt eset hat évvel ezelőtt történt, a Rosmersholm című előadás közben – megemlítette, hogy a produkciót sok díjra jelölték a hazai és nemzetközi fesztiválokon, ezek közül számosat valóra is váltott –, és a színház akkori belső vizsgálata során kiderült, hogy „teljesen alaptalan” a rendezővel szembeni vád.
A Hotnwes ugyanakkor azt írta, hogy Zsoldak akkor felpofozta Imre Éva színművészt, amiért a kollégái kihívták a rendőrséget, de a szenvedő fél végül nem tett felejelentést (Imre Évát egyébként idén a legjobb női főszerep díjára jelölte az UNITER az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett, Kodály Zoltán és Bartók Béla életéből ihletett Ifjú barbárok című előadásában Barbár B. szerepében nyújtott alakításáért).
Tomba Gábor azzal fejezte be a levelét, hogy a kolozsvári színház direktoraként és az Európai Színházi Unió elnökeként tiltakozik az ellen, hogy „szélsőséges ideológiák” befolyásolják az „értékek elbírálását”, és arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kiváló ukrán rendező „folyamatos üldözése ideológiai nyomás által” negatív üzenetet tartalmaz, és beláthatatlan következményei lehetnek a napjainkban uralkodó „tragikus politikai események tükrében”. Andrij Zsoldakot egyébként a Henrik Ibsen által írt és a Craiovai Nemzeti Színházban bemutatott Tenger asszonya című színmű rendezéséért terjesztették fel a kitüntetésre.
Míg az ukrán rendező ellen petíciót indítottak, a neves román rendező, Silviu Purcărete maga kérte, hogy vonják vissza jelölését (Shelley és Stendhal: Antonin Artaud. A Cenci-ház, Iași-i Nemzeti Színház – a darabot a legjobb előadás díjára is felterjesztették). A bukaresti szaktekintély azzal magyarázta döntését, hogy tudomására jutott: a fiatalabb pályatársak körében felháborodást váltott ki az ő felterjesztése a legjobb rendező díjára. „Köztudott, hogy nehéz időkben, amikor elapad az élelemforrás, egyes emlősfajok feláldozzák az idős egyedeket a fiatalabbak életben maradása érdekében, és mi most valóban nehéz időket élünk” – írta egyebek között Purcărete, kérve az „eltévelyedett” zsűrit, hogy vonják vissza a jelölését „egy olyan versenyből, amit amúgy sem akartam”.
Mindezek mellett az is árnyékot vet az idei UNITER-gálára, hogy az életműdíjra felterjesztett Alexandru Repanról kiderült, hogy a kommunizmusban együttműködött a hírhedt politikai titkosrendőrséggel, a Securitatéval, ezért az öttagú zsűri úgy döntött, hogy visszavonja a jelölését. Tisztelik és elismerik Repan munkásságát – idézte a Hotnews az UNITER közleményét –, de a besúgói múlt összeegyeztethetetlen a színházi szövetség alapelveivel: a demokráciával, az emberi jogot tiszteletben tartásával és a kollegialitással.
Az UNITER-díjak jelöltjei ide kattintva megtalálhatók.
.jpg)
