A Csíki Játékszín 1,23 millió lej, Hargita Székely Néptáncszínház pedig 641 ezer lej támogatást kapott a kormánytól, emellett pedig „megelőlegezték” hat taplocai zsákutca felújítását. Korodi Attila polgármester évértékelőjét követően Csíkszereda Önkormányzata egyebek mellett erről határozott a pénteki ülésén – tájékoztatta a sajtót Csíkszereda Városháza.

A képviselők testülete az év utolsó soros önkormányzati ülését tartotta meg péntek délben. Napirend előtti felszólalásában Korodi Attila polgármester rövid évértékelőt is tartott. A teljesség igénye nélkül számba vette a 2025-ös év megvalósításait, figyelembe véve azt is, hogy a bukaresti kormányzati környezetváltozás milyen mértékben hat a helyi közösség életére.

2025 az oktatás éve volt: számos olyan sarkalatos ügyben történt előrelépés, amely hosszú távon befolyásolja a csíkszeredai oktatás minőségét. Minden iskola minden osztálytermét újrabútorozták és digitalizálták, ami Erdély-szerte ritkaságszámba megy ilyen átfogó formában. Mindemellett teljesen átépítették és bővítették a Micimackó napközi épületét, a Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermét pedig sikeresen átvette az önkormányzat; ezek kiemelt beruházások voltak jelentős helyi hozzájárulással.

A polgármester kiemelte, hogy legalább ekkora jelentőségű volt a duális képzés elindítása is. A cél az, hogy minél több diák olyan szakmai felkészítést kapjon, amely a tanulmányok elvégzése után értékteremtő munkavállalóvá teszi őket. Kitért az iskolai mentorálási programokra is: pilotjelleggel elindult a román nyelv oktatásának új modellje, amelyet később több intézményre szeretnének kiterjeszteni. Emellett mentálhigiénés és védelmi programok is zajlanak, amelyek egyre szervezettebb formát öltenek, és az oktatási rendszer megerősítésének fontos pillérei. Idén már közel nyolcezer diák ingyenesen utazhat a új városi autóbuszokon, ami jelentős támogatás a családoknak.

A városkép kapcsán Korodi Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy az utcahálózat fejlesztése, az épületrehabilitáció és a műemlékvédelem terén is markáns előrelépések történtek. A Városi Művelődési Ház és a városháza épületének felújítása határozott lépést jelent a város arculatának megújítása felé. Emellett három fontos projekt esetében kötöttek szerződést: az egykori Vigadó épületének felújítására, a Piac utcai, használaton kívüli kazánház kortárs képzőművészeti központtá való átalakítására, valamint a Fodor Sándor park felújítására és aktív közösségi térré való átalakítására. „Ezek mind olyan beruházások, amelyek élettereket határoznak meg, és hosszú távon formálják Csíkszereda arculatát” – fogalmaznak a tájékoztatásban.

A város úthálózata folyamatosan megújul: a Hargita, a Kossuth, az Olt, a Sas, a Szentkirály, a Kós Károly és a Hunyadi János utca is jelentős fejlesztéseken esett át. A polgármester hangsúlyozta, hogy a város egyre kevesebb állami és egyre több saját forrást a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. A kulturális élet ugyan nehéz helyzetbe került a sok párhuzamos felújítás miatt, de sikerült alternatív helyszíneken biztosítaniuk, hogy a városi kulturális programok megszakítás nélkül folytatódjanak.

A gazdaságfejlesztés témakörében a polgármester kiemelte, hogy a város minden olyan beruházásnak örül, amely munkahelyeket teremt és hosszú távon erősíti Csíkszereda gazdasági stabilitását. Ezek mögött a városháza következetesen ott áll. Az önkéntes tűzoltómozgalom támogatása szintén prioritás volt az év során: saját költségvetési forrásból építették meg a hargitafürdői tűzoltóközpont.

A Bukarest–Budapest viszonyrendszerében zajló ügyekre rátérve Korodi Attila arról beszélt, hogy a bukaresti politikai és költségvetési változások egész éven át komoly kihívások elé állították a székelyföldi városokat. Képviselniük kellett a térség érdekeit olyan válságos helyzetekben, mint a felzárkóztatási alapok ellehetetlenítése, az Anghel Saligny program leállítása, valamint az országos költségvetési szigorítások és az ezekhez kapcsolódó intézményi átszervezési kényszerek. A számos tárgyalás és az RMDSZ-szel való együttműködés eredményeként azonban elérték, hogy a már elkezdett nagyobb projekteket be tudják fejezni. De szólt a fájó pontokról is: nem haladhat a Nagy Imre Galéria felújítása, nyolc tömbház rehabilitációja vagy az ügyfélközpont felújítása, mert a kormány országos szinten megvonta az erőforrásokat, viszont továbbra is azt szorgalmazzák, hogy ezekre a beruházásokra nominális, célirányos állami támogatások legyenek elérhetők.

Az anyaországgal való kapcsolatok ugyanakkor pozitívan alakultak: a testvérvárosi együttműködést Gyulával és Gödöllővel sikerült megerősíteniük, Rodostóval pedig új együttműködési megállapodást kötöttek. A kulturális élet is különösen élénk volt: visszatért a kilencvenes évek hangulata, hiszen két alkalommal is sikerült megtölteniük a csíksomlyói nyerget látványos és népszerű kulturális eseményekkel.

A polgármester azzal zárta évértékelőjét, hogy 2025 rendkívül komplikált esztendő volt, sok aggodalommal, bizonytalansággal és külső körülménnyel. Mégis sikerült teljesíteniük, építeniük, fejleszteniük, és olyan projekteket előrébb vinniük, amelyek generációkat kötnek össze. A város arculata és az itt élők életminősége érezhetően javult. Korodi Attila reményét fejezte ki, hogy 2026-ban is ugyanebben az irányban, ugyanekkora elszántsággal halad majd tovább a város.

Az önkormányzati testület főként formális kérdésekben hozott döntéseket, de kiemelkedik közülük a város idei költségvetésének módosítása. A módosítást többek között az indokolta, hogy a Csíki Játékszín 1,23 millió lejes, a Hargita Székely Néptáncszínház pedig 641 ezer lejes központi támogatásban részesült a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős Minisztérium visszaosztásaiból.

Jóváhagyták ugyanakkor a Rét utca hat mellékutcája felújításának megvalósíthatósági tanulmányát. Bár a Gyűjtő, Zsák, Szérű, Nap, Hold, Kicsi nevű taplocai utcák összhosszúsága alig haladja meg a 900 métert, aszfaltozásuk nagyon is időszerű lenne, mert a város legrégebbi olyan utcái közé sorolhatók, amelyeket sosem aszfaltoztak. A megvalósíthatósági tanulmány elfogadása önmagában még nem jelenti, hogy a közeljövőben sikerül felújítaniuk a szóban forgó utcákat, mert az ehhez szükséges 4,79 millió lej jelenleg nem áll rendelkezésünkre. A pénteki döntés értelmében viszont a felsorolt taplocai zsákutcák már előnyt élveznek az útfelújításokra vonatkozó legközelebbi pályázati kiíráson – zárult a közlemény.