A legtöbb Maros megyei tanár általános sztrájkot indítana a beígért fizetésemelések elhalasztása miatt. A jelenlegi helyzetről a Maszol megkeresésére több szakszervezeti képviselő és iskolaigazgató nyilatkozott.

A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke korábban a bukaresti sajtójnak, Marius Nistor kijelentette, hogy január 10-től általános sztrájkot hirdethetnek a pedagógusok. Mint fogalmazott, a döntés az oktatási rendszerben dolgozók körében zajló közvélemény-kutatás eredményétől függ, amelynek meg kell határoznia, hogy szükség van-e a tiltakozásra.

„Maros megyében eddig több mint 1500 oktató vett részt a közvélemény-kutatásban, az eddig összesített eredmények alapján mintegy 65-70 százalékuk általános sztrájkot indít” – tájékoztatott Maria Rezi, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség Maros megyei elnöke.

Hozzátette, a tüntetést csak akkor tarthatják meg, ha a szakszervezeti tagok több mint ötven százaléka beleegyezik a kezdeményezésbe. A felmérés jelenleg is tart, eddig a szakszervezeti tagoknak mindössze fele töltötte ki a kérdőíveket.

„Nagy a szervezetlenség, iskolánk oktatói közül sokan csak ma reggel, pénteken hallottak először a felmérésről, illetve arról, hogy hétfőn általános sztrájk valószínűsíthető”– tudtuk meg Benedek Zsolttól, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatójától, a Tanügyi Szabad Szakszervezeti Szövetség tagjától.

Kifejtette, két éve folyamatosan ígéri a kormány, hogy megemelik a pedagógusok bérét. A törvény szerint idén január elsejétől is jelentős bérnövekedésben kellett volna részesülniük, ez azonban ismét nem történt meg – tette hozzá. Az igazgató szerint várható, hogy a tanárok többsége csatlakozik a tiltakozási akcióhoz.

„Valóban megkerestek bennünket a Tanügyi Szabad Szakszervezeti Szövetség részéről. Az iskola tanárai közül sokan kitöltötték a felmérést és támogatják a tiltakozást”– tájékoztatott Tamás Zsolt, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója.

Közölte, az oktatók érdekeit sérti az a tény, hogy a törvény által előírt béremelések folyamatosan elmaradtak vagy csak részben valósultak meg egyes szektorokban. Az iskolaigazgató érvelésében kiemelte azt is, hogy a kezdő tanárok bérezése is előnytelen, ezért sok tantárgy lefedése egyre nehezebb. Mint mondta, az óvónőképzésből kikerülő pedagógusok esetében még nincs hiány, de a gimnáziumi, illetve középiskolai képzésben egyre nagyobb a tanárhiány.

A legnagyobb hiány a fizika- és kémiaoktatás terén tapasztalható – tette hozzá. Hangsúlyozta, ennek enyhítése érdekében átképzési programokat indítottak a tanárok számára, de ez sem tudja már pótolni a szakemberhiányt. Úgy fogalmazott, ha nem emelik a megígért mértékben a tanárok fizetését, illetve továbbra sem lesz prioritás az oktatás, félő, hogy néhány éven belül nagy nehézségekkel szembesül az oktatási rendszer.

A pedagógusok elégedetlensége főként azzal kapcsolatos, hogy a kormány 2022. január 1-je óta nem a törvényben előírt, hanem csak 4 százalékos béremelést biztosított. Tavaly év végén az oktatási szakszervezetek a több másik szakmai szakszervezettel együtt tiltakozásokat indítottak a prefektusi hivataloknál és japán sztrájkot az iskolákban.