Az erdők állapotáról, a fakitermelésről, a barna medvék helyzetéről, valamint a politikai döntések természetvédelmi hatásairól fejtette ki véleményét Ioan Abrudan, a Román Akadémia levelező tagja, a brassói Transilvania Egyetem rektora.

A román közszolgálati rádió műsorának vendégeként az erdőgazdálkodás és az erdészeti politikák elismert szakértője hangsúlyozta, hogy az erdők és a vadon élő állatok kérdése erőteljes érzelmeket vált ki a társadalomból, amit a politika könnyen kihasznál. Szerinte elengedhetetlen, hogy a lakossági percepciót elválasszuk a tudományos tényektől.

A politika nem hallgatott a tudományra, és betiltotta a medvevadászatot

Példaként a barna medvék helyzetét hozta fel. Emlékeztetett arra, hogy 2016-ban betiltották a medvevadászatot Romániában. Az egyetemek és kutatóintézetek szakemberei már akkor figyelmeztettek, hogy a populáció túlszaporodása komoly biztonsági kockázatot jelent majd a lakosságra nézve.

Az ezt követő években megnőtt az ember és a medve közötti konfliktusok száma: több halálos áldozatot és sérültet regisztráltak, valamint jelentős károk keletkeztek a mezőgazdaságban és a háztartásokban. A vadállatok egyre gyakrabban bukkantak fel a településeken, sőt még az alföldi régiókban is.

Kapcsolódó

Döntött az alkotmánybíróság a medvekvótát szabályozó törvényről

Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az államelnök kifogásait.

medve Alkotmánybíróság kilövés kilövési kvóta medveügy RMDSZ

A felmérések szerint a romániai medvepopuláció elérte a legalább 12 000 példányt, ami messze meghaladja az erdők természetes eltartóképességét. A szakmai adatok mellőzése miatt végül nyolc évvel később, 2024-ben engedélyezték újra a populáció szabályozását vadászattal.

Mindenki veszített

A rektor kiemelte, hogy a populációszabályozás hiánya nemcsak az embereket, hanem magát a fajt is károsította:

„Mi történt 2016 és 2024 között? Halottak, sérültek, hatalmas mezőgazdasági károk. A medve pedig az erdő királyából a közfelfogásban a városok kukázója lett. Így az emberek is veszítettek, és a faj is veszített. Nyolc év után tértünk vissza a vadászat lehetőségéhez, miután a hivatalos, a Környezetvédelmi Minisztérium által is elismert, nemzetközi módszertanú kutatások megmutatták, hogy a populáció jóval meghaladja a kapacitást. Ez a példa jól mutatja, mi történik, ha egy témát hozzáértés nélkül, érzelmi alapon kezelnek: a következmények a természetre nézve is súlyosak.”

Abrudan szerint a döntéshozók gyakran a szakmailag helyes megoldás helyett a több szavazatot hozó, népszerűbb döntéseket részesítik előnyben, ami hosszú távon veszélyezteti az ökoszisztéma fenntarthatóságát és a közbiztonságot.