A genetikai alapú medvepopuláció-becslés bebizonyította, hogy 10 évvel ezelőtt igazunk volt, amikor azt mondtuk, hogy óriási a szaporulat, és intézkedésekre van szükség, amellyel védjük az emberi életet, a mezőgazdasági tevékenységet, illetve kontroll alatt tartjuk, szabályozzuk a medvepopuláció szaporulatát, szögezte le Tánczos Barna.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott, az RMDSZ törvénytervezetet nyújtott be a barnamedve kilövési kvóta megkétszerezéséről.

A kvóta duplázás lehetővé teszi majd, hogy 859 egyedet évente kilőjenek, egy matematikai képlet alapján elosztva több mint 500 vadászterületre, ahol előfordul a barnamedve, mondta Tánczos Barna. Hozzátette, a súlyozott matematikai képletben 30%-kal szerepel a mostani genetikai populációfelmérés, szintén 30%-kal a ’24-es és ’25-ös állománybecslés, ugyancsak 30%-kal benne van a képletben a vadkárok és medvetámadások száma, 10%-kal pedig a genetikai mintavételeknek a száma.

Szükség van az arányos állományszabályozásra, ezt teszi lehetővé a 2026-ra és 2027-re javasolt kilövési kvóta, amely betartja a faj védelméről szóló szabályokat is, szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Kapcsolódó

A világ eddigi legátfogóbb vizsgálatával megsaccolták, hány medve él az országban (VIDEÓ)

Románia medveállományáról készült tanulmány során elvégzett genetikai elemzések szerint az állomány magas genetikai diverzitást mutat.

egyetem medve medveügy tanulmány Brassó Diana Buzoianu Környezetvédelmi Minisztérium

Mint megírtuk, a legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya, 10 600-12 700 barnamedve él az országban.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy az uniós támogatással készült kutatás a medvepopuláció becslése mellett ezeknek a nagyvadaknak a jelenlétét is feltérképezi, és alapul szolgál majd a jövő évi vadászati kvótákról szóló jogszabály kidolgozásához.

„Ez a tanulmány (...) lehetővé teszi számunkra az emberek védelmét, a konfliktusok megelőzését és egyúttal a Románia számára fontos fajok megőrzését. Az adatok segítségével megérthetjük, hol esettől függően van szükség megelőzésre, konkrét beavatkozásokra vagy szigorú fajmegőrzésre” – magyarázta a miniszter.

Buzoianu szerint a tanulmányon három éven át 800 szakember dolgozott, akik országszerte mintegy 24 ezer mintát gyűjtöttek. „Ez volt a világon valaha végzett legátfogóbb kutatás ebben a témában” – jelentette ki a miniszter.