Románia medveállományáról készült tanulmány során elvégzett genetikai elemzések szerint a konzervatív becslés szerint 10 657 és 12 787 egyed között van a barnamedvék száma, és az állomány magas genetikai diverzitást mutat.

„Ez a tanulmány nem egy akadémiai gyakorlat, és nem is szélsőséges döntések alapja. Elsősorban felelős, kiegyensúlyozott kezelési eszköz, amely lehetővé teszi számunkra az emberek védelmét, a konfliktusok megelőzését, és ugyanakkor egy fontos faj megőrzését” – magyarázta Diana Buzoianu miniszter.

Diana Buzoianu pénteken részt vett Brassóban a „Románia barna medveállományának megőrzésére irányuló nemzeti cselekvési terv végrehajtása” című projekt zárókonferenciáján, amelyet a Brassói Transilvania Egyetemen tartottak, számol be a News.ro.

„A projekt alapvető szemléletváltást jelent a romániai barna medveállomány kezelésében, mivel első ízben biztosít tudományos alapot mind a faj genetikai monitorozásához, mind pedig az országos szintű kezelési zónák kijelöléséhez. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy reaktív döntések helyett adatvezérelt, a terepi valósághoz igazított közpolitikákat alkalmazzunk” – áll a minisztérium sajtóközleményében.

A közölt információk szerint a projekt keretében elvégezték a barna medvepopuláció genetikai becslését, amely a világ eddigi legátfogóbb, e fajra irányuló ilyen típusú vizsgálatának számít.

Kapcsolódó

Tánczos Barna: azonnal kilőhetők a településekre bejáró medvék

Sürgősségi kormányrendeletet fogadott el csütörtökön a kormány, amely lehetővé teszi, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék.

medvekérdés kilövés Tánczos Barna medveügy étel

Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzése azt mutatja, hogy a romániai barna medvepopuláció konzervatív becslés szerint 10 657 és 12 787 egyed között van. A tanulmány továbbá magas genetikai diverzitást jelez, amely alapvető a faj hosszú távú megőrzéséhez, ugyanakkor kockázatokra is felhívja a figyelmet, például az élőhelyek feldarabolódására és az ökológiai folyosókra nehezedő nyomásra.

A medvepopuláció genetikai monitorozása célul tűzi ki az állomány létszámának időszakos meghatározását, a genetikai sokféleség és a populációs struktúra értékelését, a faj evolúciós potenciáljának felmérését, valamint egy hosszú távú, egységes módszertanú genetikai monitorozási program bevezetését.

A minisztérium kifejti, hogy ezen eredmények alapján első alkalommal készült el a medvepopuláció országos szintű kezelési zónarendszere, amely alapvető eszköz a differenciált intézkedések alkalmazásához. A zónarendszer négy kategóriára osztja az ország területét: kulcsfontosságú természetvédelmi zónák, konfliktuskezelési (kockázati) zónák, fenntartható kezelési zónák és peremterületek. A besorolás egy összetett elemzésen alapul, amely integrálja a genetikai adatokat, az élőhelyek eloszlását, a mezőgazdasági és turisztikai területeket, a 112-es segélyhívások adatait, valamint a medvék által okozott károk előzményeit.

A projekt konkrét intézkedéseket is tartalmaz az ember–medve konfliktusok megelőzésére, több mint 1100 elektromos védelmi rendszer telepítésével háziállatok, mezőgazdasági kultúrák és anyagi javak védelmére.

„A független megfigyelések azt mutatják, hogy ezek a rendszerek jelentősen csökkentik a támadás kockázatát, ha megfelelően karbantartják őket, és a hatóságok fontolóra veszik a megelőző intézkedésekhez nyújtott finanszírozás kiterjesztését a kockázatos területeken” – áll a minisztérium közleményében.

A tanulmány végső eredményeinek bemutatása egy konzultációs és párbeszéd-folyamat kezdetét jelenti. A következő időszakban az eredményeket elemzik és nyilvános vitára bocsátják, a kezelési eszközöket pedig a szakintézményekkel, helyi közösségekkel, környezetvédelmi szervezetekkel és szakértőkkel folytatott széles körű egyeztetések után ültetik át közpolitikákba és jogszabályokba.