A csíksomlyói romatelepen kitört tűzvész után kitelepített, valamint a helyben maradt családoknak is bizonytalan a jövője. A legtöbben segítségre számítanak az otthonteremtéshez, ez azonban biztosan nem valósulhat meg kormányzati hozzájárulás nélkül. A Somlyó utcai tűzvész helyszínét a prefektusi hivatal megbízásából megalakult szakértői bizottság vizsgálja, az önkormányzat pedig a családok ideiglenes elhelyezését készíti elő. Még nem született döntés a továbblépésről, ám az körvonalazódik, hogy egyelőre együtt tartanák a közösséget.

A napokban többször ellátogattunk a csíksomlyói romatelepre, ahonnan a múlt csütörtöki tűzeset után a lakók jelentős részét ideiglenesen a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában helyezték el. Helyben mindössze öt család maradt, ők felügyelik a háziállatokat, vigyáznak az ottmaradt értékekre, élik a megszokott mindennapjaikat. Közöttük van az a fiatalember is, aki a múlt csütörtökön az első lángok fellobbanása után hívta a 112-es segélyhívószámot.

Elmondása szerint nagyon gyorsan terjedtek a lángok, így hiába jöttek volna hamarabb a tűzoltók, nemigen tudtak volna többet tenni. Megemlítette, hogy szerinte nem jött időben a segítség, a bejelentéstől a tűzoltóság kiérkezéséig fél óra telt el. A tűzkárosultakkal való beszélgetéseken azonban nem a felelősségrevonás, sokkal inkább a hála és a köszönet szavai hangzottak el legtöbbször. Sokszor tapasztaltuk, hogy maguk az érintettek is meglepődtek a feléjük áradó segítőkészségen.

Ugyanezt tapasztalhattuk az Erőss Zsolt Arénában is, ahol 261 ember éli mindennapjait csütörtök éjjel óta. A tűzvész károsultjainak pontos napi programot kell betartaniuk, a csíkszeredai önkormányzat és támogatók által biztosított étkezések között oktatás és a legkülönfélébb foglalkozások zajlanak. A gyerekeknek délelőttönként a Xantus János Általános Iskola pedagógusai tartanak órákat, a felnőtteknek pedig szociális munkások, mentálhigiénés szakemberek állnak a rendelkezésükre. A csarnokban lakók a napot egyébként imádsággal, hálaadással kezdik és zárják. Többségük nemigen tud mit válaszolni a jövőre vonatkozó kérdésekre. Azt várják, hogy az otthonteremtéshez segítséget kapnak.

A sportcsarnokban tapasztalható szervezettség kialakításához és fenntartásához szükség volt és van annak a több tucatnyi szakembernek és önkéntesnek az áldozatos munkájára, akik nem egy esetben távoli településekről érkeztek. Jelen vannak többek között a Máltai Szeretetszolgálat, a Gyulafehérvári Caritas, a csíkszeredai pszichopedagógus kabinet, a gyermekjogvédelem szociális munkásai.

Szóba elegyedtünk például egy fiatalemberrel, aki annak a kilenc fős szatmárnémeti csapatnak a tagja, akik a Máltai Szeretetszolgálatot képviselve vasárnap érkeztek Csíkszeredába. A szakemberekből és önkéntesekből álló csoport játékos fejlesztést tart az óvodásoknak, tanácsadást a szülőknek és a középiskolás korosztállyal speciális krízis-feldolgozási módszerrel dolgozzák fel a történteket.

Az Erőss Zsolt Arénában elhelyezett családokat igyekeznek óvni attól, hogy folyamatosan kérdések és kamerák kereszttüzében legyenek, ezért a sajtó munkatársait is szociális munkások kísérik el azokhoz, akikkel beszélgetni szeretnének.

Együtt tartanák a közösséget

Sógor Enikő, Csíkszereda szociális ügyekért felelős alpolgármestere a Maszolnak elmondta: a tűzkárosultak helyzetének megoldás még várat magára. Az önkormányzat munkatársai folyamatosan a további lépéseken gondolkoznak, és lehetséges megoldási terveket dolgoznak ki, ám döntés még nem született – mondta el az alpolgármester.

„Az a cél, hogy minél hamarabb elkezdjük kiköltöztetni az embereket a sportcsarnokból. Megnéztünk több ingatlant, úgy döntöttünk, hogy egy helyen igyekszünk tartani őket, nem szórjuk szét különböző helyszínekre, és az egész folyamat mellé szociális programot rendelünk, hiszen csak az első fázis a kiköltöztetés. Hosszú távon végleges lakhatási helyszíneket szeretnénk majd biztosítani, de ahhoz fel kell készítenünk őket, hogy lehessen integrálni ezeket az embereket” – részletezte a polgári foglalkozását tekintve pszichológus elöljáró.

A szociális programok nagy részét meg kell vásárolnia a városnak, mivel nincs erre megfelelő szakmai háttere és kapacitása – emelte ki Sógor Enikő. Hozzátette, a családok lakhatásának ideiglenes megoldása is jelentős anyagi források megmozgatását igényli. A költségeket egyelőre a város önkormányzata állja, kezdve a sportcsarnok fűtésétől az étkeztetésig, bár érkeztek felajánlások szervezetektől, vállalkozásoktól is a meleg ételek biztosítására. Élelmiszerek és gyógyszerek beszerzésére már igényeltek állami hozzájárulást, ám nem kaptak pozitív választ a kormánytól. A napokban Csíkszeredában járt a roma kisebbség parlamenti képviselője, aki a szükséges gyógyszerek megvásárlására tett ígéretet, tudtuk meg.

„A kormánytól le kell hívnunk a pénzeket, ezen dolgoztunk hétfőn egész nap és most is ezt tesszük” – mondta Sógor Enikő. Arról a folyamatról, ami a csíksomlyói és hozzá hasonló telepek kialakulásához és a probléma elodázásához vezetett, az alpolgármester úgy fogalmazott: kényelmesebb volt nem foglalkozni a problémákkal, hiszen nagyon komplex jelenségről van szó. Ezen kívül gondot okozott és okoz a helyi szakemberek, a hasonló programokban szerzett tapasztalatok hiánya.

„Az egész kérdéskört nagyon óvatosan kell megközelíteni. A kiköltöztetés után is rendelünk a telep lakói mellé szolgáltatásokat, jelen kell lenni. Létezik az úgynevezett jelenlét program: szociális-, pszichológiai-, oktatási-, egészségügyi programokkal, munkavállalási orientációval ott kell lenni, követni és kísérni az életüket, megtanítani higiéniától elkezdve további alapvető dolgokig” – fűzte hozzá Sógor Enikő.

A kormány segítségét is kérik

Folyamatosan dolgozik azon a csíkszeredai önkormányzat azon, hogy a tűzkárosult családokat mielőbb el tudják helyezni máshová az ideiglenes szálláshelyül szolgáló Erőss Zsolt Arénából – mondta el Korodi Attila, a megyeszékhely polgármestere kedden reggel tartott sajtótájékoztatóján. „Elfogadható, az intézményi és civil partnereinken keresztül mentorált és követett környezetbe szeretnénk a családokat majd áthelyezni a velük való egyeztetéseken és bekapcsoláson keresztül” – szögezte le a városvezető. A polgármester beszámolt annak a munkacsoportnak a megalakulásáról is, amely a prefektusi hivatal megbízásából a Somlyó utcai romatelep helyszínét vizsgálja meg.

„Szakmai, közigazgatási, egészségügyi szempontokat is figyelembe kell vennie ennek a bizottságnak, és ez alapján fog javaslatokat tenni. Ez befolyásolni fogja a következő időszakban meghozott döntéseinket. Mi azt szeretnénk, hogy azon a nyomorúságos helyzeten, amelyben a Somlyó utca közössége élt, valamint amelyben sajnos az elmúlt hosszú időszakban hagyva voltak ezek a telephelyek, lépésről-lépésre igyekezzünk segíteni. Amennyire lehet, csökkentsük a nyomást ezeken a telepeken, ha lehetséges, minél több családok emeljünk ki. Hosszú évek programja következik, amely nem hoz csodát egyik napról a másikra, de ez az út elengedhetetlen” – fejtette ki Korodi Attila.

A városvezető hozzátette: hasonló katasztrófa bármikor bekövetkezhetett volna, hiszen hosszú éveken, évtizedeken át hagyta a város, a közösség, hogy a probléma lappangjon. A polgármester elmondta: készítik azokat a dokumentációkat, amellyel a bukaresti kormányzathoz fognak fordulni, és anyagi hozzájárulást kérnek, hiszen a város számára az év további szakaszában szükség lesz komoly támogatásra a helyzet kezelése érdekében. (Korábban Florin Cîțu miniszterelnök arról biztosította Kelemen Hunort, hogy a kormány segítséget nyújt a csíksomlyói tűzkárosoltaknak házaik újjáépítésére, szerk.megj.)

Sógor Enikő alpolgármester hangsúlyozta: nagy szerepe van a tűzkárosultak ideiglenes szállásán az élet megszervezésében annak a szakemberekből és önkéntesekből álló csapatnak, amelynek egy része más városokból érkezett Csíkszeredába.

„A legfontosabb pontja ennek a történetnek, hogy ezt az embercsapatot, akik korosztályban és mindenféle téren különbözik, és mégis egy tömegben itt van, nagyon fontos úgy kezelni, hogy megmaradjon bennük a remény, a békesség, és el tudjuk őket úgy látni, hogy amikor felkészül arra a város, hogy tovább tudjuk őket ebből a helyzetből vinni, akkor erre a helyzetre ők is felkészültek legyenek. Szorít az idő, de olyan megoldást kell találnunk, ami hosszú távon is működtethető, ennek a közösségnek és a városnak is minden téren jobb megoldást jelent, mint ami korábban volt” – fejtette ki az elöljáró.

Felkészítik a károsultakat a továbblépésre

A sajtótájékoztatón Borboly Csaba megyei tanácselnök beszámolt arról, hogy az elmúlt év nyarán Kovács Gergely érsek kezdeményezésére jött létre Hargita Megye Tanácsának mélyszegénységgel foglalkozó munkacsoportja. Az elnök szerint sajnálatos, hogy a hasonló kérdésekben érintett települések vezetőségének többsége megpróbálta a problémát „szőnyeg alá söpörni”. 

A politikus ugyanakkor kifejtette: meglátása szerint a probléma nem romaprobléma, sokkal inkább mélyszegénységből ered, ami etnikumtól, származástól, nyelvtől függetlenül bárkit érinthet. A megye több települése is küzd hasonló jelenségekkel, amire a következő években megoldást szeretnének találni – mondta Borboly Csaba.

A politikus által említett megyei mélyszegénységi munkacsoport koordinátora, András Lóránd arról számolt be, hogy folyamatosan konzultálnak a csíksomlyói esetről nemzetközi szakemberekkel, akik kivétel nélkül elismerően szóltak a károsultak helyzetének kezelésről. A szakember szerint a legfontosabb, a történtek feldolgozásán túl, abban segíteni a károsultakat, hogy felkészüljenek az ideiglenes szálláshelyről való továbblépésre.

(Borítókép: Gábos Albin)