Izrael katonai főügyésze lemondott a posztjáról, miután elismerte, hogy ő szivárogtatott ki egy videót, amelyen állítólag több katona megerőszakol egy palesztin foglyot. Benjámin Netanjahu kormányfő „az izraeli történelem legsúlyosabb PR-katasztrófájának” nevezte a botrányt. Az affért arra használja, hogy – régebbi tervét valóra váltva – megfossza hatalmától a kormánytól független legfőbb ügyészt.

A hétvégén Izraelben precedenst nélküli hajtóvadászat zajlott. A biztonsági szervek katonai drónokat és általában „minden rendelkezésre álló eszközt” bevetettek, hogy nyomára bukkanjanak Jifat Tomer-Jerusalminek. Elhagyott autóját megtalálták a tengerparton, a mobiltelefonjára nem válaszolt, a rendőrség attól tartott, hogy véget vetett az életének. Végül hétfőn megtalálták, és őrizetbe vették nyomozás akadályozása, csalás, hivatali visszaélés és bizonyíték eltüntetése gyanújával.

A hölgy nem más, mint Izrael katonai főügyésze – pontosabban az volt péntekig, amikor lemondott hivataláról, miután elismerte, hogy tavaly nyáron ő szivárogtatott ki egy videót, melyen állítólag több izraeli katona megerőszakol egy palesztin foglyot. Hivatalosan még nem emeltek vádat ellene, következő meghallgatását szerdára tűzték ki.

Tomer-Jerusalminak azt is felróják, hogy a videó kiszivárogtatásával kapcsolatos vizsgálat során megtévesztette a legfelsőbb bíróságot, valamint több magas rangú katonai és igazságügyi tisztviselőt. Matan Solomos ezredest, az izraeli hadsereg korábbi katonai főügyészét szintén őrizetbe vették.

Kínzótáborok?

A botrány 2024 júliusában pattant ki, miután a Negev-sivatagban található Sde Teiman fogolytáborból életveszélyes állapotban kórházba szállítottak egy palesztin fogvatartottat, egyebek mellett végbélsérülésekkel. Miután a visszaélés nyomairól számos civil orvos és ápoló is értesült, az esetet nem lehetett eltussolni. A katonai ügyészség vizsgálatot indított több katona ellen szexuális bántalmazás gyanújával.

Az érintettek őrizetbe vétele heves reakciókat váltott ki. Konzervatív csoportok – köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának néhány tagja – tüntetéseket szerveztek, sőt megrohamozták a Sde Teiman fogolytábort – nem a fogvatartási körülmények elleni tiltakozásként, hanem a bántalmazó katonák szabadon engedését követelve. A „lázadók” egyike a kormányzó Likud parlamenti képviselője, Hanoch Milwidsky volt, aki később egy Kneszet-beli vitában kijelentette, hogy a Hamász-tagokkal szemben bármilyen bánásmód, akár kínzás vagy szexuális erőszak is legitim lehet.

Ebben a közegben került nyilvánosságra 2024 augusztusában az ominózus videó. A felvételen katonák láthatók, amint hason fekvő társai közül kiemelnek egy foglyot, majd egy rohampajzsokkal körbezárt területre viszik, hogy elrejtsék a térfigyelő kamerák elől.

A bántalmazás mintegy 15 percig tartott. Utólag az esetet ismerő egészségügyi munkatárs, aki a biztonságát féltve névtelenséget kért, az Associated Pressnek elmondta, hogy a fogvatartott életveszélyes állapotban érkezett meg a kórházba, hasi és mellkasi traumával, bordatörésekkel, valamint perforált végbéllel. Ez volt a legdurvább bántalmazási eset, amelyet a Sde Teimanból ismert.

Az áldozatot napokkal később – műtét és rövid rehabilitáció után – visszavitték a börtönbe, ahonnan több mint egy évvel később, idén október közepén vádemelés nélkül szabadon engedték. Magyarán: a magyar nyilvánosságban is széles körben forgalmazott információkkal ellentétben nem volt terrorista.

Kezdetben 9 izraeli katonát vettek őrizetbe, de végül öt ellen indult eljárás. A vádak között nem szerepel a szexuális visszaélés, csupán bántalmazás, súlyos testi sértés és hatáskör túllépése.

Nem ez az első eset, hogy kérdések merülnek fel az izraeli börtönökben uralkodó állapotokkal kapcsolatban, de először került elő kézzelfogható bizonyíték a visszaélésekre. Korábban az AP és a CNN is beszámolt túlélők nyilatkozatai alapján embertelen bánásmódról, a Becelem emberi jogi szervezet pedig egyenesen „kínzótáboroknak” minősítette az izraeli börtönöket. A palesztin fogvatartottak beszámolói szerint a börtönök túlzsúfoltak, a higiéniai körülmények borzalmasak, de ennél is súlyosabb, hogy a Becelem szerint rendszeres a fizikai és pszichológiai bántalmazás: alvásmegvonás, orvosi ellátás megtagadása, verés, megalázás, szexuális visszaélések. Ráadásul a fogvatartottak jelentős része vádemelés vagy bírósági eljárás nélkül „ül”.

Ürügy a leszámolásra?

Egyelőre nem világos, hogy milyen jogi következményei lesznek a botránynak a fogolykínzással vádolt katonák ügyére vagy más folyamatban lévő dossziékra. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a közvélemény és a média figyelme továbbra is inkább a kiszivárogtatásra összpontosít, mintsem a fogvatartottak elleni brutális visszaélésekre, ami a jogállamiság és az elszámoltathatóság szempontjából kulcsfontosságú lenne. Ezt hangsúlyozta amúgy a vezérkari főnöknek, Éjal Zamírnak címzett lemondó levelében Tomer-Jerusalmi is. Azt írta: azért hagyta jóvá „bizonyos anyagok átadását a sajtónak”, hogy megakadályozza a hadsereg jogi szerveit ért hamis propaganda terjedését. Más szóval igazolni akarta az ügyészség munkáját megkérdőjelező szélsőjobboldali csoportok előtt, hogy a megvádolt katonák elleni vádak megalapozottak.

A vezérkari főnök ezzel szemben úgy véli, hogy a lemondott főügyész besározta a hadsereget, „vérváddal” illette a börtönben szolgálatot teljesítő katonákat. Ez azért érdekes, mert a kiszivárogtatott videó hitelességét sem ő, sem más izraeli hivatalosság nem kérdőjelezte meg.

„Vérvádat” emlegetett amúgy Jiszráel Kac védelmi miniszter is, amikor kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal Itay Ofirt, egy külsős jogászt nevez ki a katonai főügyészi posztra. Ezzel igazolta azt a gyanút, hogy a számba jöhető katonai ügyészek közül mások is részt vehettek a videó kiszivárogtatásában, majd az eltussolásban. Kac hangsúlyozta: az új főügyész legfőbb feladata az izraeli katonák védelme.

Benjámin Netanjahu „Izrael történelmének legsúlyosabb PR-katasztrófájaként” jellemezte a kiszivárogtatást, amiből a kormány megpróbálja a legtöbbet kihozni. Konkrétabban az affért arra használja, hogy – régebbi tervét valóra váltva – megfossza hatalmától a konzervatív kormánytól független és ezért régóta támadott legfőbb ügyészt. Jariv Levin igazságügy-miniszter utasította Gali Baharav-Miarát, hogy tartózkodjon a kiszivárogtatás kivizsgálásától, mivel „érdekellentétben áll”. Ezzel arra utalt, hogy sejtése szerint a legfőbb ügyész az elmúlt hónapokban akadályozhatta a kiszivárogtató leleplezését. Baharav-Miara elutasította Levin követelését, mondván, hogy annak nincs ténybeli vagy jogi alapja. A miniszter ennek ellenére egy nyugalmazott bírót, Aser Kulát bízta meg a nyomozás irányításával. A jogvitát várhatóan a legfelsőbb bíróság dönti el. Közben gőzerővel zajlik a lemondott Tomer-Jerusalmi mobiljának a felkutatása, a készülék ugyanis kulcsinformációkat tartalmazhat a kiszivárogtatás mikéntjéről és az érintettek kilétéről.

Párhuzamosan zajlik a Kneszetben annak a tervezetnek a vitája, amely háromfelé osztaná a legfőbb ügyész hatáskörét, lényegében kiüresítve a jobboldal által gyakran támadott Baharav-Miara hivatalát. Az első olvasatban már elfogadott kezdeményezés egyik szerzője nem más, mint az igazságügyi miniszter.

Az izraeli kabinet augusztusban egyhangúlag elfogadta a Baharav-Miara elbocsátására irányuló indítványt, de a legfelsőbb bíróság elrendelte a döntés befagyasztását a jogi felülvizsgálat idejére.