Pontosan egy éve, december 27-én nyílt lehetőség Romániában a koronavírus elleni vakcinák felvételére, amelyeket a mindannyiunk életét megváltoztató világjárvány kitörése után fejlesztettek ki. A kampány kezdetben sikeresnek bizonyult, hiszen az első hónapokban az emberek kígyózó sorokban várakoztak az oltóközpontok előtt. Bár Romániában folyamatosan rendelkezésre állnak az oltóanyagok, az általános lakosság körében az átoltottsági arány csak 39, míg az oltásokra jogosult személyek esetében az arány csupán 44 százalékos.

Az ország célkitűzése az volt, hogy 2021 végére beoltsák a lakosság 70 százalékát. Dr. Vass Levente egészségügyi államtitkárt kérdeztük arról, hogy mit lehetett volna másképp tenni az oltáskampány során, milyen intézkedések válthatják ki az oltakozási kedv fellendülését, valamint arra is kíváncsiak voltunk, hogy az alacsony átoltottság milyen következményekkel járhat a jövőben.

Dr. Vass Levente a Maszol megkeresésére kiemelte, jelenleg naponta alig 400-an igénylik a koronavírus elleni oltás valamelyikét. Hozzátette, az egészségügyi minisztérium ennek ellenére havonta 30 millió lejt költ az oltásközpontok működtetésére, amely magába foglalja a fenntartási költségeket és a személyzet havi bérét is. „Óriási pénzkidobás ilyen formában az oltásközpontok fenntartása, hiszen a havi oltásszámra számítva rendkívül magas járulékos költségeket eredményez. Holott a vakcinák védekezési lehetőséget biztosítanak a súlyos megbetegedés és súlyos komplikációkkal járó, egészséget terhelő, akár halált okozó fertőzés ellen” – magyarázta az államtitkár.

A kételkedés nyomta rá a bélyegét az oltáskampányra

Arra a kérdésre, hogy milyen hiányosságok voltak és vannak az oltáskampány kommunikációjában, Vass Levente úgy válaszolt, „a problémát mindannyiunkban kell keresnünk, igen, abban a 18 millió román állampolgárban, akik nem tudtak egységes és eredményesebb választ adni erre a kihívásra”. Szerinte „az emberek kételkedése, bizalmatlansága nyomta rá a bélyegét az oltáskampányra”. Ugyanakkor megemlítette, hogy a jelenségnek valószínűleg ugyanilyen bénító hatása van más társadalmi projektek megvalósításában is. Az elvárásoktól elvonatkoztatva, az egészségügyi államtitkár szerint Romániában „az elmúlt 31 évben soha nem volt még ilyen sikeres betegségmegelőző, egészségvédő program”, mint ez az oltáskampány, mely „ilyen gyorsan és ilyen mértékben képes volt sok millió ember életét megvédeni szervezett, országos és európai szintű összefogással”.

„Emlékezzünk vissza milyen balul ütött ki a 2008-as humán papillomavírus elleni oltáskampány Romániában, sok-sok millió oltóanyag maradt a kormány készleteiben, pedig akkoriban ugyanazzal az oltóanyaggal indították Ausztráliában az ottani fiatalok beoltását, aminek eredményeként ma már felszámolták a méhnyakrákot az Ausztrál kontinensen, mi pedig vezetjük az európai halálozási listákat” – nyomatékosította az államtitkár.

„Paradox módon hajlamosak vagyunk a hátrányait látni e koronavírusos oltástörténetnek, habár a lakosság szinte 50 százaléka támogatja a programot” – véli. Úgy értékeli, sikeresnek mondható a kampány, mindössze nem kellett volna ennyire szigorú elvárásokat felállítani az emberekkel szemben, az elérhető átoltottsági szintek gyorsaságát illetően.

Mindannyian felelősek vagyunk

„Az elvárás az volt, hogy kilenc hónap alatt érjük el a 70 százalékos arányt, viszont csak 50 százalékig jutottunk el 12 hónap alatt. A kérdés az, hogy a következőkben tudunk-e változtatni társadalmi szinten ezen a magatartásunkon, képesek leszünk-e mi, orvosok a kezelés mellett többet magyarázni, az egészségügyi nevelést mint orvosi, tanári feladatkört definiálni? Ha a vírus mutációi és rekombinációi nem lesznek kedvezőek az emberiség számára, akkor a továbbiakban is mindössze 6–9 hónap fog rendelkezésünkre állni minden évben a felkészülésre, oltakozásra, ez pedig csak képzett lakossággal lehetséges” – magyarázta Vass Levente.

Az egészségügyi államtitkár úgy gondolja, a negyedik hullám alatt ismét felerősödő oltakozási kedv nem a halálozási csúcs miatt, azaz nem az életet veszélyeztető félelem miatt növekedett ugrásszerűen. Sokkal inkább a szabad mozgást korlátozó intézkedések bevezetése miatt nőtt az oltást felvevők száma. „Azt tapasztalom a fiatalok körében is, hogy szinte értelemszerűen, nem az egészség megőrzése a legfontosabb motivációjuk. Ehhez hasonlóan az aktív munkaképes populáció sem egészségmegőrző tudatossággal növelte az oltakozási kedvét, inkább a szabad mozgásuk biztosítása miatt kérték rengetegen a vakcinákat” – mondta Vass Levente. Közölte továbbá, hogy a 11–19 évesek korcsoportokban már arányaiban többen oltatták be magukat országos szinten, mint Hargita és Kovászna megyében, ami közegészségügyi mobilitási és innovációs gondokat, egészségügyi szervezési elégtelenségek létét jelzi a szakembereknek.

Vass Levente szerint nem azonnali kampány- vagy kommunikációs kérdés volt az oltakozási kedv elmaradásának hátterében, hiszen a fent említettek alapján elmondható, hogy nem az egészségmegőrzés az, ami elsősorban motiválta az embereket, az egészségmegőrző magatartás hiánya nem okozott egyéni és társadalmi felhajtó erőt, többletmotivációt. „Nincs elég egészségügyi nevelés a társadalmunkban ahhoz, hogy a vészhelyzeti figyelmeztetés termékeny talajra leljen, ezért pedig orvos, tanár, politikus, pap, rohanó családapák és családanyák, mi mindannyian felelősek vagyunk” – állapította meg a szakember.  

Nem lehet félelemre alapozó kampányt létrehozni

A társadalmi bizalomhiány tekinthető a második legnagyobb problémának. „A szabadságkorlátozás okozta félelem indította el a negyedik hullám alatt az oltakozási arány növekedését. Ez azt a csalóka érzést keltheti, hogy lehetett volna másképp pozícionálni az oltáskampányt, félelemre építeni. A kérdés az, hogy egy olyan társadalomban, amely a szabadságot ennyire fontosnak tartja és sajátosan értelmezi – ez táplálkozhat az 1989 előtti időszakból –, lehetett volna-e egy félelemre alapozó kampányt létrehozni az elmúlt egy évben? A válasz egyértelműen nem, tehát többszörösen is kényszerpályán voltunk mi mindannyian” – hangsúlyozza az államtitkár.

Októberben az Orvosi Kollégium elnöke bejelentette, hogy felfüggesztik hivatásából azokat az orvosokat, akik az oltásról vagy a vírusról tudományosan nem igazolt állításokat fogalmaznak meg, félrevezetve a lakosságot. Több mint két hónappal a bejelentés után még nem neveztek meg egyetlen orvost sem, akit szankcionálni kell, ennek ellenére a közösségi médiában több szakember is oltásellenes nézeteket vall. Vass Levente úgy véli, dicséretes lépésre szánták el magukat a kollégium tagjai, hiszen végre szakmai oldalról is érkezett egy felelős, a teljes szakmát átölelő kijelentés. „Ha belegondolunk, könnyű azt mondani, hogy az egészségpolitika csak a kormányon múlik. Egyénenként, szakmai közösségekként felelősséget kell vállalnunk a társadalmunk iránt, ez halmozottan érvényes az Orvos Kollégiumra is.” Az államtitkár megemlítette: annak ellenére, hogy a háziorvosok tisztes fizetséget kapnak azért, hogy a saját listájukról minél több embert beoltsanak, 11 ezer háziorvosból mégis csak 3 ezren foglalkoznak a közösségük tagjainak beoltásával.

Vass Levente kiemelte, az oltóanyagok veszítettek hatásfokukból a jelenleg teret hódító omikron variánssal szemben, ezért az oltottak is több ideig lesznek fertőzőképesek, nagyon sok esetszámra lehet majd számítani a közelgő ötödik hullámban, „a legtávolabbi székelyföldi faluba is megérkezik a vírus”. Mégis, szerinte a lassan, de biztosan növekvő átoltottsági arány, valamint a betegségen már átesett immunizált emberek miatt várható, hogy a súlyosan mebgetegedők aránya csökken, a kórházakon nem lesz akkora nyomás, mint a negyedik hullám idején.