Kihez fordulhatnak a romániai állampolgárok, ha oltás után mellékhatásokat tapasztalnak? Mennyire reálisak az egészségügyi minisztérium napi adatai, ha nem mindenki jelenti az oltást követően fellépő enyhe vagy súlyos problémákat? Mi történik akkor, ha a két dózis beadása között megfertőződünk a koronavírussal? Ezeket a kérdéseket tettük fel Vass Levente egészségügyi államtitkárnak, miután az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatos hírek miatt az elmúlt napokban a koronavírus elleni oltás mellékhatásaitól való félelem uralta a közbeszédet.

Az egészségügyi szakpolitikus azt tanácsolta, az oltást követő mellékhatások fellépése esetén vegyük fel a kapcsolatot a háziorvossal. Ez a legjobb követése a páciens állapotának, hiszen a háziorvos tarthatja a vele kapcsolatot, érdeklődhet. Emellett a háziorvos tájékoztatást kap arról, hogy egyes betegeinél ezek az oltóanyagok hogyan hatottak, és preventív módon tud intézkedni, ha éveken belül egy harmadik oltásra lesz szükség.

Vass Levente elmondta, a gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek 60-70 százaléka nem jelenti  az oltóanyag prospektusában is közölt apró mellékhatásokat, és személyes tapasztalatból is látja, hogy urológus szakorvosként környezetében sokan tőle kérnek tanácsot. „Ezek olyan mellékhatások, amelyek általában 24-36 óra alatt elmúlnak, nincsen számottevő jelentőségük” – mondta az államtitkár.

Úgy gondolja, az emberek helyesen is teszik, hogy nem jelentenek minden, az oltás utáni időszakban fellépő fejfájást, ízületi fájdalmat. Szerinte nem kell sem egymást, sem a házioorvost, családtagjainkat ijesztgetnünk, akik talán aggódva követik, hogy az oltás után jelentkezik-e valamilyen mellékhatás.

„Az embernek sokszor egy migréntől, egyszerű légnyomásemelkedéstől vagy -csökkenéstől különböző tünetegyüttesei jelenhetnek meg.

Egy egyszerű álmosodást, amit például személyesen tapasztaltam az egyik vakcina első dózisának beadásánál, vagy egy enyhe ízületi fájdalmat, amit egy másik vakcinánál közvetlen közelemben lévő ember tapasztalt, vagy egy enyhe kipirulást, kis vérnyomásemelkedést, amit egy másik vakcinánál tapasztaltak, nem lehet direkt az oltáshoz kapcsolni. Ezek elhanyagolható, az emberrel naponta, más körülmények között is megtörténő dolgok.

Azonban az ember ilyenkor jobban figyel, és hajlamosak vagyunk ezeket az oltásnak tulajdonítani”

– fogalmazott a Maszolnak az egészségügyi államtitkár.

Felhívta a figyelmet, hogy az izraeli és minden más kísérlet is azt mutatja, hogy a Romániában is használt harmadik generációs oltóanyagoknak nincs olyan súlyos mellékhatása, ami több napos kórházi beutalást igényelt volna. Az „AstraZenecával kapcsolatos feltételezésekről” pedig azt mondta: 17 millió oltás után 30-40 esetben jelentettek súlyosabb mellékhatást vagy vérrögképződést, amelyek „17 milliós populáció esetében szinte természetes módon, a vakcina nélkül is megjelenhettek volna, az eddig rendelkezésre álló boncolási eredmények nem mutatnak ok-okozati összefüggést a két dolog között”.

Hozzátette, a tudományos gyógyszerbemérési folyamatokban nagyon nagy populáción, 30-40 ezres csoportokon végeztek kísérleteket, és minden egyes mellékhatás le volt írva, nagyon nehéz újabbakat felfedezni. Ezért sincs szükség arra, hogy mindenki minden mellékhatást jelentsen, mert a jelentések számából statisztikailag lehet következtetni arra, hogy egy populációból ez körülbelül milyen arányt jelent, magyarázta Vass Levente.

Az Európából érkező, többekben aggodalmat keltő hírek mellett az AstraZeneca abban is különbözik más, Romániában használt koronavírus elleni vakcinától, hogy 3-4 hét helyett 8 hétnek kell eltelnie az első és második dózis beadása között. Jogosan merülhet fel a kérdés sokakban, hogy mi történik akkor, ha ez idő alatt valaki megfertőződik a koronavírussal. Vass Levente szerint nem szükséges elölről kezdeni az immunizálása folyamatot, ha nem lépnek fel súlyos tünetek.

„Jogos lehet az a gondolat, hogy a már oltott emberek is még fertőződhetnek, de ez egy nagyon alacsony arány, és

azt látjuk, hogy a súlyos formáját a betegségnek már nem produkálják, életet veszélyeztető betegség nem formálódik – ez a lényege a vakcinának, az oltási kampánynak.

Abban az esetben, ha valaki megfertőződik, és nincsenek súlyos tünetei – és ugye, nem látjuk ezeket –, akkor folytatni kell az oltás megfelelő ütemét, a tünetmentes, problémamentes betegeknél a ráoltás lehetőleg megtörténik” – jelentette ki.

Emlékeztett, Romániában az a javaslat, hogy ahogy a megbetegedés lezajlott, a koronavírusos-betegeket egy hónapon belül beoltják, mert a tudományos adatok szerint

„az átlag immunválasz egy megbetegedés során sokkal alacsonyabb, mint a vakcina által kiváltott immunválasz”.

Nem minden uniós országban ugyanez az ajánlás, de az államtitkár szerint ott, ahol például hat hónapra tolják ki a vakcinák beadását, azért döntöttek így, hogy minél több emberhez eljuthassanak az oltóanyagok.