A Legfelsőbb Bíróság egy évvel ezelőtt döntött arról, hogy jogerősen visszavonja a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum működési engedélyét, ezzel pedig „újra elvették a gimnázium keresztlevelét” és felszámolták az iskolát – emlékezett vissza Facebook-oldalán Tamási Zsolt, a katolikus gimnázium egykori igazgatója. Mint ismert: múlt héten újabb megpróbáltatások elé nézett a hányattatott sorsú tanintézet: a tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy – az iskola újraalapításáig – a Bolyai Farkas Gimnázium alegységeként működjön.

Tamási Zsolt bejegyzésében kiemelte, „ez az iskola az örökös újrakezdés iskolájává vált”, amit bár sokszor felszámoltak, mindig újra tudott szerveződni és indulni. Felidézte az iskola több évszázados múltját, ami 1316-tól kezdődik a ferences rend letelepedésével, akiknek kolostorában iskolát hoztak létre, ami egyben az első marosvásárhelyi iskola is volt. Az intézmény két évszázadon keresztül működhetett, egészen 1556-ig, amikor a reformáció következtében a ferencesek kénytelenek voltak elhagyni a várost. Ekkor szűnt meg első alkalommal a katolikus iskola. „A ferences kolostor keleti szárnyában a volt ferences iskola helyét 1557-ben a Schola Particula vette át” – írta az egykori iskolaigazgató.

„Eltelt másfél évszázad, egy nagyon hosszú szünet, amíg a jezsuiták 1702-ben történő megtelepedése újraindította a marosvásárhelyi katolikus iskolát. Közben voltak tűzesetek, felszámolták a jezsuita rendet, költözött az iskola újabb meg újabb épületekbe, legvégül a Klastrom utcai épületegyüttesbe 1905-ben, illetve 1908-ban” – elevenítette fel. Tamási Zsolt emlékeztetett, a két világháború között fenntartási gondok miatt vált bizonytalanná a tanintézet sorsa, de a marosvásárhelyiek összefogása által az anyagi nehézségeket sikerült leküzdeniük. 1948-ban a kommunista államhatalom államosította az iskolát, majd a rendszerváltás követően 2004-ben az egyház visszakapta az iskola ingatlanjait, amelyben már egy másik iskola működött. „A fészek foglalt volt” – fogalmazott Tamási Zsolt. Ezek után az önálló katolikus iskola újraindítása folyamatos nehézségekbe ütközött, „egy olyan sorozat vette kezdetét, amelyben a múlt és a jelen folyamatosan találkozik”.

„Az 1556-ig ferences iskola, 1557-től a Schola Particula, majd ez ebből kialakuló Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum a történelem változásai közt felváltva segített egymáson” – fűzte hozzá. Példaként felhozta az 1944-ben történteket, amikor a hadikórháznak lefoglalt Református Kollégium diákjai számára biztosított otthont a katolikus iskola épülete. Majd 2004-ben nem engedték meg egyháznak, hogy az induló katolikus osztályokat saját épületében tanítsa, így a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fogadta be őket 2015-ig, ekkor az egyház saját ingatlanában indíthatta el újra az önálló marosvásárhelyi katolikus iskolát, amit működésének második évében már támadások értek. „A Bolyai lett újra a befogadó iskola, annyi különbséggel, hogy a diákok maradhattak a katolikus egyház ingatlanában, csak „a keresztlevél változott”. Történelmi távlatban harmadszorra is felszámolták az iskolát – jelentette ki Tamási Zsolt.

Bár 2018-ban újraalakult a tanintézet, 2022-ben ismét felszámolták. Mint azt korábban megírtuk, jelenleg a katolikus gimnázium ügye függőben van, miután a Maros megyei tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy külön alegységgé váljanak a Bolyai Farkas Gimnáziumon belül. Tamási Zsolt közölte, „tavaly nyáron a szülők az egyházzal és az RMDSZ-szel együtt kérték a mielőbbi újraindulást. Az önkormányzat meghallgatta a kérést, lépett is, de a tanfelügyelőség, majd a prefektus blokkolta a folyamatot”.

Az egykori igazgató bejegyzésében közzétette az Oktatási Minisztérium jóvoltából kapott oklevelet, amit 2019-ben ítéltek oda a marosvásárhelyi katolikus iskolának a tantárgyversenyeken elért kiváló eredményekért.

Kallós Zoltán, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára a Maszolnak korábban elmondta, a tanfelügyelőségeknek május 3-áig kellett elküldeniük azoknak az iskoláknak a helyzetét, ahol a tanfelügyelőség és az önkormányzat álláspontja nem egyezik. A minisztérium július 31-éig határoz a vitás kérdésben.

(Nyitókép: Kiss Gábor)