A málladozó homlokzatú lakóházak tulajdonosaival a szokásos adó hatszorosát fizetteti meg a nagyváradi önkormányzat.

Háromszáznál is több ingatlan adóját emelte meg legutolsó tavalyi ülésén a nagyváradi önkormányzat. Ezek elsöprő többsége beépítetlen, illetve elhanyagolt telek, melyek után idén a korábbinál 50, illetve 500 százalékkal nagyobb adót kell fizetni.

Ugyancsak 500 százalékos adóemeléssel büntetik a leromlott állagú homlokzatú épületek tulajdonosait. Ezekből csak néhány van, az Arany János és az Úri (Roman Ciorogariu) utcában, a Rulikowski úton és a Fő utcán, míg 94 esetben felfüggesztették a túladóztatást. Florin Birta polgármester elmondása szerint erre azért került sor, mert a szóban forgó ingatlanok tulajdonosai jelezték, hogy szándékukban áll felújítani azokat. Ha ezt mégsem teszik meg, visszamenőleges hatállyal fogják kifizettetni velük a hatszoros adót, mondja a város első embere.

Nagyváradon immár 330, az elhanyagolt homlokzat miatt túladóztatott épület van.

Látszólag nehezen érthető, hogy a tulajdonosok miért választják a túladóztatást, ahelyett, hogy tataroztatnák az épületet, amire előbb-utóbb úgyis sort kellene keríteniük. Valójában ez nagyon is logikus, lévén szó jellemzően századfordulós, gazdagon díszített homlokzatú bérházakról, melyeknek a felújítása olyan sokba kerül, hogy azt a szerényebb anyagi helyzetű lakók, főleg az idősek, nem engedhetik meg maguknak.

400 lej helyett 2400 lej

T. egy két szárnybó álló, két utcára nyíló társasház lakója, melyben egy kb. 80 négyzetméteres, kétszobás lakást birtokol. Az épület felújítása 2017-ben kezdődött, s 2019-ben ért véget, a munkálatok kb. másfél évet vettek igénybe. Az önkormányzat által megrendelt felújítás kizárólag a homlokzatra és a tetőre vonatkozott, ráadásul utóbbinak csak az utca felőli részére. Mivel a tetőnek az udvar felőli részén továbbra is esett be az eső, T. több alkalommal járt a városházán, a sajtóval fenyegetve az illetékeseket, míg végre hajlandóak voltak a beruházás keretében megjavíttatni az utcáról nem látható részt is. A sok utánajárás ellenére a kivitelező végül félmunkát végzett, valószínűleg a városháza áldásával: csak a Fő utcára néző épületszárny udvar felőli részét javította meg.

A tatarozásért csak azok a lakók fizettek, akiknek utcára nyíló ablakaik vannak, lakásuk alapterületének a függvényében. T.-nek 5 ezer eurójába került a felújítás, amit másfél év alatt, több részletben fizetett ki. Az önkormányzat felajánlotta az öt év alatti részletfizetés lehetőségét is, aminek fejében jelzáloggal terhelte volna meg az érintettek lakásait. A frissen tatarozott épületek tulajdonosainak öt évig nem kell adót fizetniük a szóban forgó ingatlan után.  

2019-ben T. kb. 400 lejt adót fizetett a Fő utcai lakás és a rá eső udvarrész után. Ha a házat nem tataroztatták volna, akkor idén 2500 lej körüli összeget kellene befizetnie az önkormányzat kasszájába. A 80 négyzetméter a bérpaloták esetében viszonylag szerény méretnek számít, így aztán a lerobbant házakban sok lakásnak ennél is több az adója.

(Nyitókép: Felújításra váró szecessziós bérház Nagyvárad központjában / A szerző felvétele)