Az óvodások és iskolások nyáltesztes szűrésének nincs most itt az ideje – mondja Dr. Lorenzovici László egészségügyi menedzser. Szerinte a tesztelés nem zajlik költséghatékony módon, számításai alapján a szűrés körülbelül 12 millió euróba kerülhet hetente, mindezt az adófizetők pénzéből biztosítják. Úgy gondolja, az állam hasznosan is elkölthetné ezt az pénzt, hiszen a betegek Romániában még az alapvető egészségügyi ellátáshoz sem férnek hozzá.

Az egészségügyi menedzser Facebook-bejegyzésében írta le véleményét a diákok iskolai, illetve otthoni teszteléséről. Úgy gondolja, az ország politikusai felelőtlenül gazdálkodnak az egyébként is szűkös erőforrásokkal. A tesztelésre költött pénzt daganatos betegek kezelésére, modern orvosi eljárások fejlesztésére lehetett volna költeni.

„Egészség-gazdaságtani csúcs: Romániában körülbelül hárommillió iskolást és óvodást tesztelnek le hetente kétszer Covid-gyorsteszttel, ami megközelítőleg heti 12 millió euróba kerül. Első héten kiszűrtek kb. 18 esetet, jó részük tünetmentes/enyhe eset volt. Egy ilyen eset kiszűrése kb. 600 ezer euróba került, és mindez az adófizetők pénzéből történt” – nyomatékosította a szakember.

Lorenzovici László (képünkön; fotó: személyes archívum) a Maszol megkeresésére elmondta, a szűrések költséghatékonyságát nemcsak Romániában, de minden fejlett európai országban mérik, viszont „bármilyen áron sehol sem szűrnek”. Mindennek meg kell vizsgálni a költséghatékonyságát, tehát meg kell állapítani, hogy egy adott összegért hány embert lehet tesztelni. A társadalom egészségügyi ellátásra fordítandó közpénzéből felelősségteljesen kell gazdálkodni. „Ezt a kérdést nem is tárgyalják nálunk, egyrészt mert a politikusokra ránehezedik a közvélemény általi nyomás. Másrészt olyan egészségügyi szakemberek is bekiabálnak a médiába, akik nem értenek az egészséggazdasághoz” – magyarázta.

A szakember úgy gondolja, „jelenleg értelmetlen a tesztelés”, hiszen egyre kevesebb napi koronavírusos megbetegedést igazolnak. „Nem akkor kell szűrni, amikor a járvány leszállóban van. Az első hét tapasztalata alapján kellett volna mérlegelni, hogy most van-e itt a szűrés ideje”, nyomatékosította. Hatékony lesz a tesztelés alkalmazása, ha ismét emelkednek az esetszámok, akkor is azokban a zónákban, ahol gócpontok alakulnak ki. „Fölöslegesen vesszük a kenyeret, de nincs egy liter tej sem a házban” – példálózott Lorenzovici László.

Az egészségügyi menedzser számításai alapján heti 12 millió euróba kerül az országos tesztelés, ugyanakkor hozzátette, egészen pontos adatokkal nem rendelkezik, de ijesztőek a számok. „A kormány olyan közbeszerzést kötött, amely során több beszállítóval is megegyezett. Ha az első beszállító nem tudja az összes nyáltesztet leszállítani, akkor a többi céggel oldja meg, mindegyikük más áron szolgáltat, ezért az átlagot számoljuk” – fejtette ki.

„Annak a pénznek nagyon sok más helye lehetne. A modern gyógyszerekből, kardiológiai implantátumokból nagy a hiány. Az általános járóbeteg-szakellátásban is problémák vannak, daganatos megbetegedések kezelésére is költhetnék a pénzt” – vélekedett Lorenzovici László. Ugyanakkor tisztában van vele, hogy nem csak a pénzhiány a probléma forrása, szervezési problémákba is ütköznek. „Arra kell gondolni, hogy minden feleslegesen elköltött összeg megrövidíti egy beteg életét valahol az országban” – hangsúlyozta az egészségügyi szakember.