Az Országos Választási Hatóság azt kifogásolja, hogy a titkosszolgálatok bábáskodnak a beruházás körül.

Egy sor állami intézmény nem kívánja használni az államigazgatás digitalizálását és a bürokrácia visszaszorítását célzó, úgynevezett kormányzati felhőt. Ezt az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében hoznák létre, 500 millió eurós költségvetéssel.

Az egyébként hasznos, a polgárokat a jövőben sok fölösleges szaladgálástól és sorban állástól megkímélni hivatott beruházás a viták kereszttüzében áll, mivel a kormány titkosszolgálati felügyelet alatt kívánja megvalósítani. A kormányzati felhő létrehozásának a felelőse formálisan a Románia digitalizálásáért felelős hatóság (ADR), lényegében azonban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS).

Az ADR, a SRI és a STS kérdőívet juttatott el az érintett intézményhez, melyektől a felhő létrehozásához szükséges technikai információkat kértek. A 108 intézmény közül csak 83 adta meg a kért adatokat, a többi nem tette ezt meg, egy részük pedig hivatalos, illetve informális úton közölte, hogy nem kíván a felhő felhasználója lenni.

Az elutasító választ adó intézmények között van az Országos Cégnyilvántartó (ONRC) és az Állandó Választási Hatóság (AEP). Ez utóbbi átiratban közölte, nem tartja elfogadhatónak, hogy a titkosszolgálatoknak hozzáférésük legyen valamennyi választási dokumentumhoz. „A választási nyilvántartás informatikai rendszerének egy felhő rendszerre való költöztetése nagy veszélyekkel jár a magánszemélyek (választók) személyi jogait és szabadságát, valamint az adatok titkosságát illetően” – áll az AEP válaszában.

A Román Akadémia illetékesei szóban közölték, hogy nem kérnek a felhőből, a Belügyminisztérium alá tartozó több intézmény, köztük a gépjármű-bejegyzéssel és jogosítványokkal foglalkozó hivatal (DRPCIV), a rendőrség és az országos útlevél igazgatóság megbeszélést szorgalmazott az ügyben.

Korábban az informatikai és szolgáltató ágazat munkáltatóit tömörítő szervezet, az ANIS tiltakozott a kormányzati felhőnek a titkosszolgálatok hatáskörébe való helyezése ellen, hangsúlyozva, a SRI és a STS nem kompetens a beruházás kivitelezésére. Az ANIS az Európai Bizottsághoz fordult az ügyben.