banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Digitalizálás falun: csigatempóban halad és igény sincsen rá

A polgármesterek szerint a falusi ember inkább személyesen, a községházán fizet adót, mintsem interneten keresztül.

Idén lett 10 éves a Ghiseul.ro internetes platform, melyen keresztül adókat, illetékeket és bírságokat lehet befizetni. A Ghiseul.ro volt Romániában a digitális ügyintézés megvalósítása felé tett első konkrét lépés. Tíz év alatt 700-nál több önkormányzat és intézmény csatlakozott az online platformhoz, azonban a területi lefedettsége még mindig alacsony, főleg vidéken.

Megyei bontásban hatalmas eltérések vannak az online ügyintézés elérhetőségének a tekintetében. Hargita nem csupán erdélyi, hanem országos viszonylatban is az élenjáró megyék közé tartozik, 67 közigazgatási egysége közül 52 regisztrált az országos online adófizetési rendszerbe (SNEP). Mivel a regisztrált települések között van a megye valamennyi városa, a hargitaiak mintegy 90 százaléka interneten keresztül is törlesztheti az állammal vagy a helyi önkormányzattal szembeni tartozásait.

Ez azonban csak elmélet, a valóság az, hogy nagyságrendekkel kevesebben élnek a lehetőséggel, főleg faluhelyen. Csíkmadaras lakossága meghaladja a 2 ezer főt, a Ghiseul.ro szolgáltatásait azonban csak mintegy 50 fő veszi igénybe. Péter Dávid polgármester elmondása szerint ezek nagyrészt olyanok, akik nem élnek életvitelszerűen a községben. A felhasználók leginkább a közúti kihágásokért kiszabott bírságokat fizetik be interneten keresztül.

Negyvenből kettő

Hargitától eltérően Háromszéken minimális volt az önkormányzatok érdeklődése az SNEP iránt. A megye valamennyi városa csatlakozott a rendszerhez, a 40 község közül azonban csak kettő, Réty és Zágonbárkány. Az SNEP-be való regisztrációnak vannak bizonyos költségei, ám olyan községek esetében, mint például Zágon, amely tavaly 12,7 millió lejből gazdálkodott, ez nem lehet akadály. Kiss Ágoston polgármester szerint az ok, amiért az önkormányzat nem teszi elérhetővé a szolgáltatást, az érdeklődés hiánya. „Nem nagyon van igény rá, az emberek inkább bejönnek a kasszába. Hétfőn piaci nap van, 70 százalék akkor fizeti be az adót” – mondja a község első embere.

Hasonlóan látja a helyzetet Balázsi József, a Bihar megyei Érsemjén polgármestere. „Városon biztos működik, de a falusi ember inkább bejön a községházára” – mondja az elöljáró. Biharban egyébként szintén minimális az önkormányzatok hajlandósága, hogy csatlakozzanak az SNEP-hez, s ez a magyarlakta településekre is igaz. A határ menti megyében egyetlen magyar többségű község, Hegyközpályi tette lehetővé a lakói számára, hogy online befizethessék az adót.

A három magyar többségű bihari város, Nagyszalonta, Érmihályfalva és Székelyhíd sem élt a lehetőséggel, ahogyan a Nagyvárad vonzáskörzetébe tartozó Bihar és Hegyközcsatár községek sem, ahol pedig minden bizonnyal viszonylag sokan vannak a gyakorlott internethasználók.

Marosban a települések kb. 30 százalékában van lehetőség online adófizetésre, míg Szatmárban a mintegy 40 magyarlakta község közül kilencben. Szilágyban sem jobb a helyzet: a megyében 24, számottevő magyar közösséggel rendelkező község van, ám csak Váralmáson és Krasznán lehet interneten keresztül adót fizetni. Erre rövidesen Szilágycsehben is lehetőség lesz, a város is regisztrál az országos online adófizetési rendszerbe. Bálint Ervin polgármester elmondása szerint ennek a költségeit egy 40 ezer eurós uniós projekt keretében fedezik. Az önkormányzat fontosnak tartotta, hogy a járvány idején a lakosságnak lehetősége legyen személyes kontaktus nélkül befizetnie az adókat.

Kapcsolódók

Kimaradt?