Bár a koronavírus-világjárvány minden ágazatban felpörgette a digitalizációt, egy felmérés szerint a turizmus a legkevésbé digitalizált szektor, illetve a tulajdonosi kör jellemzően az idősebb generációból áll, mutatott rá sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Rasztovits Dávid. A Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója szerint a változó világban tudni kell változni, ezért elengedhetetlen a turizmusnak mint ágazatnak a digitalizációja, az erőteljes online jelenlét, a digitális lábnyomok kialakítása és a digitális márkázás. „Miért vársz el más eredményt, ha mindig ugyanazt csinálod?”, érzékeltette a fejlesztések szükségességét a magyarországi szakember.

Rasztovits Dávid beszámolt arról, hogy Magyarországon nemrégiben alakult meg a Digitális Turizmus Szövetség, amely egyedi kezdeményezésnek számít, hiszen példátlan módon összefogja a turisztikai és informatikai ágazatokat képviselő szakmai szervezeteket. A Székelyföldön is terjeszkedő szövetség az utazási irodák, a szállodaipar, a rendezvényszervezés, a vendéglátóipar képviselőit és érdekképviseleti szervezeteit, valamint az infokommunikációs ágazatok szereplőit, a digitalizáció, infokommunikáció, a fenntartható utazási élménypiacok tanácsadóit tömöríti, és céljuk, hogy technológiai fejlesztéssel versenyképesebb ágazatot hozzanak létre.

Korszerű technológiára váltani a kockás füzetet

A Magyarországon működő „modern vállalkozások program” keretében a kis és közepes vállalkozásoknál auditokat végeznek, amelyek során felmérik a digitalizációs fejlettségi szintet és javaslatokat fogalmaztak meg, hogy az adott cégnél milyen fejlesztésekre van szükség. Rasztovits Dávid szerint a felmérésekből az derült ki, hogy a turizmus az egyik legalacsonyabban digitalizált ágazat. Ennek egyik magyarázata, hogy a tulajdonosi kör főként az idősebb korosztályból kerül ki, sok helyen még kockás füzetbe vezetik a bevételeket.

A Digitális Turizmus Szövetség képviselője szerint gyors paradigmaváltásra van szükség, nincs idő arra, hogy évek alatt vezessék be a fejlesztéseket, ám a digitális fejlesztések előnye, hogy gyorsan gyakorlatba ültethetőek. Rasztovits Dávid szerint a nemzedékek közötti együttműködésre van szükség, hiszen a fiatalok rendelkeznek a szükséges informatikai tudással, az idősebbek pedig az ehhez szükséges tőkével.

A turizmus és informatikai ágazatok képviselőit tömörítő Digitális Turizmus Szövetség a három székelyföldi megyében – Kovászna, Hargita és Maros – működő vállalkozásokat és szakmai szervezeteket is szeretné becsatolni a szervezetbe, mondta Rasztovits Dávid. Hozzátette: a következő időszakban oktató és tájékoztató előadásokat tartanak a térségben a turizmus digitalizálásáról. Emellett még idén kiadják a „Digitális Turizmus Kódexet”, amely a jó gyakorlatokat, a nemzetközi trendeket mutatja be, oktató anyagokat, útmutatókat tartalmaz, illetve elindítják a turizmusallas.hu oldalt, ahová munkaadók és munkavállalók is regisztrálhatnak és egy mesterséges intelligencia köti össze őket.   

Rasztovits Dávid szerint kérdőíves módszerrel, illetve belső auditokkal is felmérik a szövetséghez csatlakozó turisztikai és infokommunikációs cégeinek digitális fejlettségi szintjét és igényeit, javaslatokat fogalmaznak meg a szükséges fejlesztésekre, illetve megjelölik az ehhez szükséges pályázati lehetőségeket is. Az érdekelt vállalkozások a www.digitalisturizmus.hu oldalon találnak információkat a szervezetről.   

Világszinten láthatóvá kell tenni Székelyföldet!

Rasztovits Dávid elmondta, hogy a CED – Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit kft. sepsiszentgyörgyi képviselője, Deák Gyöngyvér segítségével tárgyalt a térség turisztikai és informatikai vállalkozóival és szakmai szervezetek képviselőivel, vállalkozókkal, szállodatulajdonosokkal, önkormányzatok vezetőivel és nyitottságot tapasztalt az együttműködésre.

A Maszol érdeklődésére kifejtette: Székelyföldnek kiváló a turisztikai potenciálja, viszont világszinten növelni kell a térség láthatóságát. Külső szemlélőként megállapította, hogy hiányzik a három székelyföldi megye egységes megjelenítése és a közös vízió.

Például nem talált egy olyan applikációt, vagy online felületet, ahol az idelátogató egy helyen megtalálja a turisztikai és programkínálatot. Rasztovits Dávid rámutatott: az együttműködés a forráskihasználás szempontjából is hatékonyabb lenne, hiszen ha például három eurót külön költenek el, annak csak lokális hatása van, ám ha azt együtt költik, akkor az egész térségre kivetített hatása van. A szakember tapasztalata szerint polarizált a székelyföldi turizmus digitális fejlettsége, hiszen helyenként létezik a nyugati szintű infrastruktúra, ám sok olyan hely is van, ahol még nem lehet bankkártyával fizetni.

Rasztovits Dávid a szabadon elérhető wi-fi hálózatok kiépítésének fontosságát hangsúlyozva rámutatott: ma már elengedhetetlen, hogy a turisták által látogatott helyeken legyen elérhető az internetre való csatlakozás lehetősége. Hozzátette: a működtetők fel kell ismerjék az ebben rejlő lehetőségeket is, hiszen ezáltal kommunikálhatnak is az ügyféllel, például üzenetet küldhetnek az ügyfél telefonjára a kedvezményekről vagy akár a közelgő viharriasztásról is.

A Digitális Turizmus Szövetség szorgalmazza, hogy az infokommunikációs cégek is kínáljanak személyre szabott ajánlatokat, például a nyári időszakban működő strandok, büfék, vendéglők számára tegyék lehetővé, hogy csak az idényre kössenek szerződést a wi-fi hálózatra.