A szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője, Dan Tanasă által vezetett Méltósággal Európában Polgári Egyesület (ADEC) javára döntött hétfőn a Bukaresti Ítélőtábla abban a perben, amelyet Tanasă még 2020-ban kezdeményezett az Országos Diszkriminációellenes Tanács és Csíkszereda önkormányzata ellen. A Tanács ugyanis elutasította az AUR-os képviselő 2019-ben iktatott panaszát, amelyben azt tette szóvá, hogy a csíkszeredai városházi újság akkor négy oldalon román, nyolc oldalon pedig magyar nyelven jelent meg, továbbá az újságot kizárólag magyar anyanyelvű munkatársak készítették, ezzel pedig szerinte a helyi önkormányzat etnikai alapon diszkriminálta a helyi román közösséget. A bíróság továbbá 4000 lejes bírságra ítélte a csíkszeredai polgármesteri hivatalt.

Az ügy még 2019 augusztusában kezdődött, amikor a Dan Tanasă vezette Méltósággal Európában Polgári Egyesület panaszt emelt a Diszkrimináciellenes Hivatalnál Csíkszereda Polgármesteri Hivatala ellen, mert az önkormányzati újság négy oldalon románul, nyolc oldalon pedig magyarul jelent meg, illetve azért, mert a lapot kizárólag magyar anyaelvűek állították össze. A feljelentő értelmezésében az akkor még Ráduly Róbert Kálmán vezette polgármesteri hivatal etnikai alapon diszkriminálta a csíkszeredai román közösséget. A panaszt a Tanács 2020 februárjában elutasította, kimondva, nincs szó etnikai diszkriminációról. Tanasă bíróságra vitte az ügyet, az ítészek azonban a keresetét alapfokon elutasították, amit a feljelentő megfellebbezett, majd a fellebbviteli bíróság sem határozott a kérdésben, hanem visszautalta az ügyet újratárgyalásra.

Az eljáró Bukaresti Ítélőtábla azonban helyt adott Dan Tanasă panaszának és megállapította, a csíkszeredai helyi újság megjelentetése diszkriminatív módon járt el a helyi román közösséggel szemben, és 4000 lejes pénzbírság kifizetésére ítélte Csíkszereda Polgármesteri Hivatalát, amelynek még a perköltséget is állnia kell. Az ítéletet március 27-én hozták nyilvánosságra, ám nem jogerős, a felek 15 napon belül fellebbezhetnek ellene.

Megfellebbezik a döntést

A Maszol kérésére Csíkszereda Polgármesteri Hivatala állásfoglalásban reagált az ítéletre. Leírják, az önkormányzatának két kiadványa, a Csíkszereda és a Miercurea-Ciuc 2020 júliusától azonos terjedelemben, azonos tartalommal jelenik meg.

„A korábbi számokban ahhoz ragaszkodtunk, hogy a közérdekű szövegek mindkét kiadványban megjelenjenek, de a korábban már két nyelven közzétett sajtóközlemények szövegeit, vagy egyes magyar vonatkozású események anyagait (március 15., október 23. stb.) csak a magyar változatban közöltük. Miután ezt kifogásolta a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), és panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellen Tanácshoz (CNCD), a tanács egyrészt megállapította, hogy nem történt diszkrimináció, másrészt ennek egyértelműsítése érdekében javasolta nekünk az azonos oldalszámot, tartalmat” – fogalmaznak az állásfoglalásban. Ugyanakkor leszögezte: a Tanács határozatának kiközlését követő „első adandó alkalomtól, a 2020 júliusi számtól már ehhez tartottuk magunkat – ez azóta sem változott”.

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala közölte, továbbra is kitart amellett, hogy korábban sem diszkriminált, és „nyilvánvalóan bizonyítani tudjuk, hogy a kereset tárgya már közel három évvel ezelőtt okafogyottá vált a megegyező terjedelem és tartalom miatt”.

Megtudtuk még, a Bukaresti Ítélőtábla indoklását még nem közölték Csíkszereda önkormányzatával, de Korodi Attila polgármester – akinek a mandátuma idején már a CNCD ajánlásához igazodva jelentek meg a kiadványok – nyomatékosította: a kiközlést követően mindenképpen megfellebbezik a döntést.

A bíróságok szélsőséges értelmezése

A Maszol megkeresésére Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta, sajnos a bíróságok hozzáállása szerint minden hivatalos közintézményi tartalmat azonos mennyiségben és minőségben románul is meg kell jelentetni, függetlenül attól, hogy vannak olyan községek, ahol a románság aránya lényegesen alacsony, sőt egyes esetekben alig pár százalékos. „Ez még ’89 előtt sem volt kötelező, sőt nem is fordították le teljes terjedelmében kiadványokat”, jelentette ki. Asztalos Csaba úgy ítéli meg, a bírósági joggyakorlat a törvény helytelen értelmezése okán alakult ki. Szerinte az, hogy jelen esetben egy olyan kiadvány miatt született döntés, amelyben nem azonos terjedelemben jelentek meg magyarul és románul az információk, semmikképpen sem etnikai, hanem legfeljebb nyelvi diszkriminációnak lehet tekinteni.

Aztalos Csaba szerint ezeket a helyzeteket immár részletesen le kellene szabályozni. A bíróságoknak ez a szélsőséges értelmezése ugyanis oda vezet, hogy „ellehetetleníti az önkormányzatokat, hogy kisebbségi nyelven is kiadványuk legyen, ha száz százalékosan az az elvárás, hogy mindent lefordítsanak román nyelvre, főleg az olyan községekben, ahol a lakosság 90 vagy akár 98 százaléka magyar, és kiadnak egy kéthetente, havonta megjelenő lapot a települést érintő alapvető információkkal”.

Fordított esetben is elvárhatjuk, hogy ha egy településen a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot, akkor joggal várhatjuk el, hogy ha a polgármesteri hivatal megjelentet egy kiadványt, akkor az jelenjen meg magyar nyelven is. A Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a jelenlegi bírsági gyakorlatnak az vethet véget, ha a parlament módosítja a törvényt és sokkal pontosabban szabályozza a nyelvhasználati kitételeket.