Egész napos programsorozattal emlékeztek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulójára vasárnap Csíkszeredában. A nap során filmvetítéssel, koncerttel, koszorúzással, fényfestéssel idézték fel a kommunista diktatúra megdöntésére irányuló 66 évvel ezelőtti eseményeket.

Csíkszeredában több programot magában foglaló, egész napos programsorozattal idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit. A Csíki Moziban bemutatták a Hóhér, vigyázz! A siralomháztól a parlamentig című, az idén szeptemberben elhunyt Wittner Mária életét bemutató portréfilmet. A filmből kiderült, miként lettek 1956-ban a fiatal lányokból fegyverforgató forradalmárok, majd a halállal büszkén farkasszemet néző kivégzettek. 

Kora délután a Kalász negyedi temető kopjafájához, kora este pedig a Gloria Victis emlékműhöz hívták a megemlékezőket. A Kalász negyedben lezajlott megemlékezést a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szervezete tartotta. Közreműködött a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar, s őket hallhattuk a kora esti, Gloria Victis emlékműnél lezajlott ünnepség során is, ahol jelen volt még a Borzsovai Férfikórus Ványolós András vezetésével, verset mondott Sándor Petra, a József Attila Általános Iskola diákja.

A megemlékezésen felszólaló Korodi Attila polgármester Fekete István szavaival köszöntötte az egybegyűlteket. „Itt nem voltak altábornagyok, itt nem volt stratégia és taktika, itt csak halálba menő tizennégy-húszéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatornalevesével, a hazugság emészthetetlen maszlagával nekimentek felborítani a hegyet, megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghalni. És felborították a hegyet, és megfordították a történelmet, és győztesen élve maradtak. Élve maradtak elsősorban azok, akiknek a testük meghalt, mert örökké élnek az örökkévalóban és a nemzet szívében” – idézte az elöljáró.

Korodi Attila kiemelte: 1956. október 23. minden magyar ajkú ember számára egybeforrott a szabadsággal és a szabadság szeretetével. „Van, akinek azért, mert végigélte a forradalmat. Van, akinek azért, mert megélte a kommunizmus éveit. Másnak azért, mert a szülei és a nagyszülei meséltek róla” – mondta. Hozzátette: 1956 azért is különleges, mert nem történt olyan rég, ráadásul az október 23-án elkezdődött budapesti eseményekkel számos erdélyi magyar és román szolidarizált, akiket később letartóztattak és elítéltek. A polgármester felidézte a romániai megmozdulásokat követő koncepciós eljárásokat.

„A magyar forradalom véres elfojtását követően a román Securitaté soha nem látott megtorlásokba kezdett. A jelentéseik szerint 1956 októbere és 1962 decembere között közel 30 ezer embert tartóztattak le, közülük 1957 januárja és 1959 májusa között 9978-at ítéltek el. A jelentésekben szereplő adatok szerint Csíkszeredából tízen haltak meg, valamint több tíz szász, román és 77 magyar fiatalt zártak börtönbe” – emlékezett Korodi Attila. 

„Meg kell ismertetnünk fiataljainkkal történelmünk ezen korszakát, mert csak így van esély arra, hogy megértsék azt, mekkora drága kincs a szabadság. Meg kell  tanítanunk gyermekeinknek, hogy a megmaradásunkat és jövőnket jelentő szabadságot és a nemzeti függetlenséget nem adják ingyen. Minden nap, újra és újra meg kell küzdeni értük. Kötelességünk, hogy a hősök emlékét megőrizzük, s az ifjúságnak elmondjuk: kik, mit és miért tettek 1956-ban” – fogalmazott Csíkszereda polgármestere.

„1956 történelmi léptékben mérve is egyedülálló, hiszen egyedülálló az a bátorság, amivel a magyarok szembe szálltak a kor egyik legsötétebb hatalmával. Egyedülálló, hiszen azt bizonyítja: egy számbelileg kis nép is írhat nagy történelmet. A bátorság, az igazságszeretet, a szabadságvágy nem mennyiségi kérdés” – emelte ki Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja. 

„1956 után több mint három évtized kellett ahhoz, hogy a vérrel és verítékkel kivívott szabadság valóra váljon, hogy a történelem kereke ismét az igazság, a szabadság és nemzeti függetlenség mutatójához forduljon. Mi, ma élő magyarok a történelem tanulságaiból okulva tudjuk, hogy mit jelent ennek az örökségnek az önkényes kezelése, tudjuk hová vezet az előttünk járók által jóváhagyott célok feladása. 56 hőseinek véráldozata árán kivívott szabadság tehát felelősség: nekünk, a szabadsággal bíró magyar utódoknak éberen és tisztább lélekkel kell őrködnünk nemzeti létünk méltósága, értékeink fölött. Mert gondolataink, tetteink révén mi is felelősek vagyunk családunkért, nemzettársainkért” – hangsúlyozta a konzul. 

Ezt követően Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Szövetség cskszeredai önkormányzati képviselője osztotta meg gondolatait, majd Csapai-Árpád Szilárd egyetemi lelkész mondott áldást. A megemlékezést az emlékezés koszorúinak elhelyezése zárta. Az események sora a Csíki Moziban ért véget, ahol a Sárik Péter Trió és a Csíki Játékszín művészei tartottak zenész irodalmi estet. Az ünnepi alkalomból díszvilágítást kapott a Mikó-vár, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Csíki Mozi és a Művészetek Háza.