Szakmaiatlan és elképesztő, ami ma Romániában megtörténhet, hogy „az utcáról” támadásokat lehet intézni  tudományosan megalapozott és hivatalosan elfogadott jelképek ellen, fogalmazta meg a Székelyudvarhely címerét ért nemtelen támadás kapcsán a sepsiszentgyörgyi Szekeres István Attila.

Az Erdélyi Cím- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, a címertudomány doktora és a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja által megfogalmazott tiltakozó és szakmai alapon tisztázó állásfoglalásban leszögezi: a heraldika egy tudományág, ami a címerekkel foglalkozik, azaz a középkori fegyverhasználaton alapuló, pajzsba foglalt színes jelkép – amelyet különböző személyek, családok, testületek, közigazgatási egységek – megkülönböztetésül használnak.

A heraldikus szerint nálunk feje tetejére állt a világ

Szekeres Attila István rámutatott, hogy a címerek jellemzője az állandósult használat, így minél régebbi egy címer, annál értékesebb. Erdélyben is léteznek több évszázados, sőt több mint fél évezredes címerek is, amelyeket büszkén kellene hordanunk. „Nálunk feje tetejére látszik állni a világ, hiszen ahelyett, hogy például Kolozsvár városa hat és fél évszázados címerével büszkélkedne, lecseréli azt egy, a címertan szabályait be nem tartó, furcsa jelképre.”

Székelyudvarhely címerének ügyét az országos legfelsőbb ügyészség vizsgálja, mivel egy állatvédő egyesület feljelentette mondva, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel. Az ügyészség megállapítja, hogy Románia Kormánya tavaly augusztusban hozott határozatával elfogadta Székelyudvarhely címerét, amelynek grafikai megjelenítésében szerepel egy „lehunyt szemű, természetes színű barnamedve fejét átszúró kardot tartó páncélos kar”, amely elem – amint a hatóság fogalmaz – „állatok elleni kegyetlenkedés elkövetésére való nyilvánvaló felbujtás” – idézte fel az esetet Szekeres Attila István.

Ki állapítja meg, hogy történt-e bűncselekmény?

A sepsiszentgyörgyi szakember állásfoglalásában kifejti: kételkedik abban, hogy a legfőbb ügyészségnek van címertanra szakosodott munkatársa, hiszen egész Romániában mindössze hat szakember doktorált heraldikából, és még néhány történész, művészettörténész ért hozzá.

Szekeres Attila István leszögezte: Székelyudvarhely címerét, mint történelmi jelképet, ugyanabban a formában, ahogyan évszázadokkal ezelőtt használták, a maga egészében kell tekinteni, és azt keletkezésének időszakában kell értelmezni. A karddal átszúrt szív – az is van a címerben – az áldozathozatal jelképe, a medvefej a bátorságé. Ezek a jelképek több mint félévezredesek, és Székelyudvarhely címerében, pecsétjében való használatuk több mint három évszázados.

A címerszakértő emlékeztetett, hogy a jelkép városi tanács általi elfogadása után át kellett mennie három tudományos szűrőn. Elsőként a Hargita megyei címervizsgáló bizottság véleményezte kedvezően, aztán a bukaresti övezeti heraldikai bizottság, végül a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága, és a közigazgatási minisztérium terjesztette fel kormányhatározatra, de még a Parlament Törvényhozói Tanácsa is rábólintott.

„Szeretnénk tudatosítani: mint ahogyan az utcáról betévedt ember nem írhatja elő a sebészorvosnak, hogy a páciens veséjét műtse meg a mája helyett, úgy a heraldikában sem kellene az útszélről bekiabálni. A címertudományt hagyják a címertudósokra!” – összegzett az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke.