Az energiaárak drágulása arra kényszerítette a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot, hogy átmenetileg bezárja a fedett uszodát – jelentette be Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármesterének elmondása szerint az Oltmező utcai fedett uszoda régen épült és magasak a működésével járó veszteségek, ezért az önkormányzat elkezdi a felújítását, másrészt a következő időszakban további két uszoda épül a városban, egyik a Vadász utcában, a másik a Sapientia egyetem kampuszának részeként, a Sepsi Arénával szemben.

Az adó nagyrészét elvinné az uszoda fenntartása 

Antal Árpád felidézte, hogy Sepsiszentgyörgyön még az 1990-es évek közepén – Székelyföldön az első ilyen létesítményként – épült meg a fedett uszoda, ám az építkezés minősége nem felelt meg a szabványoknak, ezért az elmúlt években is veszteséggel tudták fenntartani. Egyik oka, hogy a fűtést nagy fogyasztású és alacsony hatásfokú rendszer biztosítja, illetve az épületet nem hőszigetelték, a hőveszteségek magasak, emellett az öltözők állapota sem felel meg a jelenlegi szabványoknak.

Mindezek miatt az önkormányzat évek óta kompenzálja a jegyek árait, idén viszont a gáz- és villanyár emelkedése miatt havonta 240 000 lejre emelkedne az uszoda fenntartásának költsége, ami az idei évre 2,8 millió lejes kiadást jelent. Összehasonlításként, a sepsiszentgyörgyi lakosok által befizetett ingatlanadó összértéke évi 3,6 millió lej, vagyis a fedett uszoda jelenlegi körülmények közti tovább működtetésével az ingatlanadó nagy részét az uszoda működtetésére kellene fordítani.

Antal Árpád felidézte, hogy tavaly októberben, amikor az uszoda 50 százalékos kapacitással működött és naponta átlag 140 belépést jegyeztek, az önkormányzat költsége egy belépőjegyre számolva még mindig közel 50 lej volt. A közüzemi számlák drágulása miatt, az uszoda újranyitása esetén egy belépőjegy megközelítőleg 100 lejbe kerülne, mutatott rá a polgármester. Hozzátette, hogy az Oltmező utcai uszoda idén nagyszabású felújításon esik át, amit norvég alapból nyert támogatással finanszíroznak.

Antal Árpád szerint a földgáz és a villamosenergia árának emelkedése miatt megnőtt a sugásfürdői létesítmények fenntartási költsége is, ezért hét év után idén januártól drágítják a belépőket.

Nagyvárosokra jellemző szolgáltatások

Az a cél, hogy Sepsiszentgyörgy nyújtsa a kisvárosok előnyeit és a nagyvárosok szolgáltatásait, fogalmazta meg a polgármester, aki ennek kapcsán arra hívta fel a sepsiszentgyörgyiek figyelmét, hogy nagyvárosokban a szolgáltatások jelentős részét a versenyszféra nyújtja a lakosság számára. Nagyvárosokban például az önkormányzat nem működtet mozit, strandot, fürdőt, spat, mert ezek profitorientált tevékenységek és vállalkozások tartják fenn.

Sepsiszentgyörgyön viszont az önkormányzatnak kell létrehoznia és működtetnie ezeket a szolgáltatásokat, amiket a versenyszféra nem tart vonzónak, mert túl alacsony a lakosságszám ahhoz, hogy egy cég profitot tudjon ilyenekből megvalósítani. Antal Árpád arra hívta fel a sepsiszentgyörgyiek figyelmét, hogy a mozitól a színházig, a strandtól az uszodán át a sípályáig, minden önkormányzat által működtetett szabadidős és sportlétesítmény fenntartásához a befizetett jegyek mellé az önkormányzatnak hozzá kell tennie még egy nagyobb összeget ahhoz, hogy a létesítmények működni tudjanak.       

Antal Árpád szerint azért is van szükség a Sepsi Card nevű kedvezménykártyára, mert ennek köszönhetően a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által működtetett és fenntartott létesítményekbe a helyiek kedvezményesebb áron tudnak belépni, miközben a más települések lakói a reális árat fizetik ki. A polgármester elmondása szerint amint létrejön a Sepsiszentgyörgy és környékbeli települések által létrehozott metropoliszövezet, a környékbeli lakosok számára is találnak megoldást, hogy köztes szintű belépőt fizessenek a megyeszékhelyi szabadidős sport- és kulturális intézményekbe, míg a teljes árat a más településekről érkezők fizetik majd.