A Máramaros megyei RMDSZ sok év után ismét önállóan indít polgármesterjelöltet több városban, valamint tanácselnököt a megye élére. A választások súlyáról, valamint a jövőbeli tervekről beszéltek a jelöltek Nagybányán, ahol a magyar közösség számára is bemutathatták elképzeléseiket.

Pintér Zsolt, a szervezet megyei elnöke az elmúlt években megerősödött helyi szervezetekről és közösségekről beszélt, ami nem valósulhatott volna meg azok nélkül, akik mindvégig kiálltak a Szövetség mellett. Azonban – mint mondta –, hogy folytatni tudják munkájukat, szükségük van politikai megerősödésre is: meg akarják őrizni az önkormányzati képviselők helyeit, és ahol lehet, ott többet is elnyernének. Ott pedig, ahol nincs jelen a magyar érdekképviselet, ismét megteremtenék azt. Ennek kapcsán Pintér Zsolt megemlítette, hogy a szervezet legfőbb célja visszajutni a megyei tanácsba, ahonnan 2020-ban kiesett.

Az önálló jelölindítások hátteréről Pintér elárulta, hogy az idei választások előtt a máramarosi magyarokkal, illetve a velük együtt dolgozni akaró személyekkel kötnek szövetséget és nem más pártokkal. Döntésükhöz hozzá tartozott még, hogy a megye magyarlakta településein maximalizálják az önkormányzati listákat. Olyan helységekben, ahol a magyar közösség már rég nem indított jelölteket, mint például Nagysomkúton, Aknasugatagon vagy Nagybocskón, most ismét próbálkoznak a választásokon való elindulással. „Borsabányán jelenleg egy maréknyi magyarság próbál összegyűjteni 500 aláírást a választásokon való induláshoz, míg Tőkésen, ahol a népszámlálás szerint csupán 40 magyar él, már összegyűjtöttek 170 támogatói aláírást. Ez jelenti azt, hogy erőnk van, hogy nem számít, mennyien vagyunk, hanem hogy milyen elszántak vagyunk” – mondta Pintér Zsolt.

Pap Zsolt István nagybányai polgármesterjelölt egy rövidebb és egy hosszabb válaszban mondta el, hogy miért alkalmas a tisztség betöltésére. Röviden azért, mert tudja, hogy mit kell tenni, tudja, hogy mit akar, és amit megígér, azt meg is teszi. „Alpolgármesterként és tanácsosként is az utóbbi években próbáltam megtenni mindazt, ami úgy a magyar közösségnek, mint általában a nagybányai közösségnek is a javára válhat” – hangsúlyozta Pap, kiemelve az elmúlt munkahetének legfontosabb tevékenységeit: négy magyar egyházközség kapott az önkormányzattól támogatást, az ifjúsági pályázatok 24 százalékát magyar civil szervezetek nyerték el, felújítják a Nicolae Iorga vegyes tannyelvű iskola udvarát és minden nap ültettek fákat. Kiemelte, hogy munkája során szükségszerű a párbeszéd: magyar és román, nagybányai és nagybányai között.

Pap elmondta, szerinte Nagybányán ismét méltó körülményeket kell teremteni, egy modern, nyitott és környezetbarát várost kell kialakítani, amit a zöld tervben megtalálható öt pillérrel orvosolnának. Először is megvédenék a város kulturális örökségét: tavaly a nagybányai festőiskola alapítóinak állítottak szoborcsoportot, ezt a munkát pedig folytatnák, több magyar vonatkozású emlékművet szeretnének. Ugyanakkor korszerűsítenék a kispiacot és restaurálnák az egykori Erzsébet házat. Másodszor fejlesztenék a várost, ami magában foglalja az infrastruktúra kialakítását, a modern tömegközlekedés bevezetését és az új közüzemi hálózatok megépítését. Harmadik pillérként a közösségépítést nevezte meg, ami már az elmúlt években megkezdődött a helyi szervezet részéről. A következőkben egy szorosabb partneri viszonyt alakítanának ki a polgármesteri hivatallal, hogy több eseményt tudjanak szervezni. Negyedszer pedig harcolnának az egészségügyért és az oktatásért, ahol prioritásként kezelik a Németh László Elméleti Líceum elköltöztetését és a magyar bölcsőde átadását. Ugyanakkor egy környezetbarátibb, zöldebb városért dolgoznának.

Pap Zsolt István forradalminak nevezte az idei választásokat, mivel számtalan jelöltje van a városnak, ha pedig minden magyar elmenne szavazni, akkor reális esélye lenne annak, hogy Nagybányának magyar polgármestere legyen, vélekedett.

Nagybánya után Máramarossziget polgármesterjelötlje, Orosz Krisztofer Levente is bemutatta tervét arról, hogy milyen várost szeretne. Az idei választásokat vízválasztónak látja, ami nemcsak a pillanatnyi életüket határozza meg az embereknek, hanem a következő évtizedet is. Egy fiatal és új csapattal vág neki a választásoknak, ígéretet tett arra, hogy őszintén fognak dolgozni a határ menti kisvárosért.

Nem csupán a városokban indít polgármesterjelöltet az RMDSZ Máramaros megyei szervezte, hanem olyan településeken is, ahol a magyarság aránya magas. Hosszúmezőn újrázni szeretne a mostani polgármester, R. Fekete Lajos, míg Koltón egy demokratikus és átlátható előválasztás alapján döntöttek a jelöltekről. A jelenlegi településvezető, Csendes Lajos újrázni készül, munkájában egy teljesen új, fiatal tanácsosi csapat segíti majd.

Pintér Zsolt megyei tanácselnökjelölt két szempontot vesz figyelembe: egyrészt fejlett települései legyenek Máramarosnak, másrészt legyen egy erős közösség is.

Végezetül Vincze Loránt EP-képviselő beszélt az idei választások valódi tétjéről, majd külön gratulált a megyei szervezetnek, hogy kiálltak az utcára és nyíltan felvállalták jelöltjeiket. Beszédében elmondta, hogy pár nappal korábban tették le az aláírásgyűjtő íveket, amire közel 300 000 aláírás érkezett. Meggyőződése, hogy ez kellőképpen tükrözi és mutatja a romániai magyarok elszántságát, hogy megmaradjon a képviselete az Európai Unióban is.

Vincze öt célt fogalmazott meg, amit munkája során figyelembe venne. Egyrészt az erdélyi magyarság sajátos kisebbségi helyzetéből adódóan sajátos szabályozásra van szüksége, ami kellőképpen védi az itt élő magyarok megmaradását. Megjegyezte, hogy a magyar közösségnek meg kell maradjon a hangja, legfőképpen olyan helyzetekben, ahol a szélsőséges, nacionalista hangok megerősödtek. Kiemelte: a Romániával szembeni kettős mérce eltüntetését tűzte ki célul, hogy a tagállamoknak járó vétóval ne sújtsák az országot. Végül pedig azt a célt fogalmazta meg, hogy Románia továbbra is kapja meg az őt illető pénzalapokat, mert a települések csak így tudnak érdemlegesen fejlődni.