„Az idegenellenes hangulat mögött kettős folyamat húzódik meg. Egyrészt valóban léteznek gazdasági feszültségek a munkavállalói logikák különbözősége miatt. Másrészt a politikai uszítás ezeket a konfliktusokat idegengyűlöletbe fordítja át, ami érzelmileg könnyen befogadható magyarázatot kínál egy bonyolult helyzetre” – mondta a Maszolnak Horváth István szociológus a ázsiai vendégmunkások körül kialakult feszültségekkel kapcsolatban.  

Rendőröknek kellett közbeavatkozni szombatra virradó éjjel, miután konfliktus alakult ki egy nagybányai cég munkavállalói között. Az Aramis bútorgyárban a romániai és nepáli vendégmunkások estek egymásnak. Sajtóhírek szerint fennálló feszültségek voltak a külföldiek által elfogadott alacsonyabb bérek miatt, ami csökkenti a romániaiak béremelési esélyeit. 

Várhatók-e hasonló feszültségek az elkövetkező időszakban, abból kiinduva, hogy egyre több ázsiai vendégmunkás érkezik Romániába? – kérdeztük Horváth István szociológust. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiány, amely a 2000-es évek közepétől vált nyilvánvalóvá a migráció következtében, arra kényszerítette a gazdaságot, hogy külső forrásból pótolja a kieső munkaerőt. Mint mondta, évente közel százezer új vendégmunkás érkezik az országba, akik elsősorban a fizikai erőkifejtést igénylő, alacsony képzettséget kívánó szektorokban kapnak munkát – az építőiparban, a vendéglátásban vagy a futárszolgálatokban.

„A jelenség nem marad társadalmi visszhang nélkül. Az utóbbi időben több esetben is felszínre kerültek feszültségek a helyi munkavállalók és a vendégmunkások között. Ezek hátterében elsősorban gazdasági okok állnak: míg a román dolgozók nyolcórás munkanap mellett várnak el tisztességes bért, addig az ázsiai munkások gyakran többletmunkával igyekeznek növelni jövedelmüket. Ez a különbség könnyen kelt olyan érzetet, hogy a vendégmunkások lenyomják a béreket, még ha a probléma gyökere valójában a munkapiac informális működésében és a gyenge érdekérvényesítésben keresendő” – fogalmazott Horváth István. 

Kapcsolódó

További 250 ezer vendégmunkás hiányzik a munkaerőpiacról

A vendégmunkások elsöprő többsége ázsiai országokból érkezik Romániába.

munkaerőhiány vendégmunkások munkaerő munkaerőpiac

A helyzetet súlyosbítja, hogy kevéssel a nagybányai balhé előtt Dan Tanasă, az AUR alelnöke, a Facebookon idegengyűlölő támadást indított a vendégmunkások ellen. „Tagadd meg a rendelést, ha nem román szállítja. Ne ösztönözzétek tovább a képzetlen munkások importját Ázsiából és Afrikából. Ébredjetek fel!” – írta, arra buzdítva az bejegyzés olvasóit, hogy utasítsa el a külföldiek által nyújtott szolgáltatásokat. Az ultranacionalisták kihasználják a már létező hangulatot, avagy épp az ő gyülöletkeltésük bátorítja fel az embereket az idegenek elleni fellépésre? – kérdeztük az egyetemi oktatót.

Szerinte a társadalmi elégedetlenségre építve a szélsőjobboldali politikai erők gyorsan megtalálták a támadási felületet. „A populista retorika egyszerű sémákra épít: a vendégmunkásokat nem a munkaerőhiány szükségmegoldásaként, hanem a munkáltatók eszközeként mutatja be, amely a helyiek kizsákmányolását segíti elő. Az idegenellenes hangulat mögött tehát kettős folyamat húzódik meg. Egyrészt valóban léteznek gazdasági feszültségek a munkavállalói logikák különbözősége miatt. Másrészt a politikai uszítás ezeket a konfliktusokat idegengyűlöletbe fordítja át, ami érzelmileg könnyen befogadható magyarázatot kínál egy bonyolult helyzetre” – hangsúlyozta a szociológus. 

A nyelvtanulás, a kulturális beilleszkedés háttérbe szorul

Az ázsiai vendégmunkások beilleszkedését, a romániai társadalom elvárásaihoz való alkalmazkodását firtató kérdésünkre Horváth István azt mondta: az integráció kérdésében Románia ma még gyerekcipőben jár.

„Az ázsiai vendégmunkások többsége átmeneti jelenlétként tekint az országban eltöltött időre. Sokan a schengeni térség más államaiba készülnek továbbmenni, és kevesen gondolkodnak hosszabb távú letelepedésben vagy családegyesítésben. A nyelvtanulás, a kulturális beilleszkedés így háttérbe szorul, hiszen sem a munkavállalók, sem a munkáltatók nem látnak benne valódi befektetést. Bár a nagyvárosokban – például Kolozsváron – időnként multikulturális fesztiválokon próbálják láthatóvá tenni e közösségeket, a mindennapokban továbbra is többnyire elkülönülve élnek” – fogalmazott az egyetemi oktató.

Szerinte mindez arra mutat rá, hogy Romániában a vendégmunkás jelenség feldolgozása nem tart lépést a valóság gyors változásaival. „Amíg az állam és a társadalom nem alakít ki tudatos közpolitikai és társadalmi stratégiát az idegen munkaerő kezelésére és integrációjára, addig a gazdasági feszültségek és a populista retorika könnyen összekapcsolódhatnak, fokozva a társadalmi megosztottságot” – mondta Horváth István. 

Közben az adóváltozások és a befektetések hiánya veszélyezteti a romániai építőipart, amely nemcsak csődhullámmal néz szembe, hanem az ázsiai munkaerő elvesztésének kockázatával is. Míg a kormányzati tisztviselők stabilitásról beszélnek, a piaci adatok ennek az ellenkezőjét mutatják: az ázsiai munkások már elkezdtek nyugat-európai országokba távozni, ahol a bérezés és a kiszámíthatóság kedvezőbb.

A Profit.ro elemzése szerint az áfa és az üzemanyag jövedéki adójának emelése, valamint a munkavállalók számára nyújtott adókedvezmények megszüntetése óriási nyomást gyakorolt az építőipari vállalatokra. A beruházások, köztük a helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett beruházások felfüggesztése tovább súlyosbítja a válságot.

Laurențiu Plosceanu, a Román Építőipari Vállalkozók Szövetségének (ARACO) elnöke a Termene.ro portálnak arról beszélt, hogy az ágazat jövedelmezősége bizonytalanná válik, és a fiskális és politikai kiszámíthatatlanság kockázata a beruházások elakadásához vezethet. Plosceanu egy másik problémára is felhívta a figyelmet: a munkaerő strukturális hiányára. Szerinte azok az építőipari vállalkozások, amelyek jelentős mértékben ázsiai munkásokra támaszkodtak, most elveszíthetik őket, miután a romániai piac szerződései veszélybe kerültek. „A potenciális munkaerő-elbocsátások ismét jelentős migráns munkaerő áramlásához vezethetnek a nyugat-európai országok felé” – mondta az ARACO elnöke.

2025-re a kormány jóváhagyta százezer új külföldi munkavállaló beengedését a munkaerőpiacra, megtartva a korábbi években megszabott plafont, annak ellenére, hogy a vállalatok a növelését kérték. A legtöbb munkás Nepálból, Törökországból, Srí Lankából és Vietnamból érkezik, és negyedük Bukarestben dolgozik. 

A nagybányai verekedésről szóló beszámoló itt látható: