Az anyanyelvű oktatás és az identitás megőrzése a legfontosabb elvárások közé tartozik a máramarosi magyarok számára, derült ki abból a lakossági konzultációból, amit a megyei RMDSZ-szervezet végzett el tavaly ősztől idén tavaszig, és amelynek a kiértékelése mostanra készült el.

Feldolgozták a Máramaros megyei RMDSZ által tavaly ősszel elindított megyei lakossági konzultáció adatait. A kiértékelést Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa végezte el. A felmérés 2021 novemberétől 2022 márciusáig zajlott, a kérdésekre adott válaszok is az akkori időszakról mutatnak tükröt.

A 22 kérdésből álló kérdőívet egyrészt nyomtatott formában terjesztették a magyarok által lakott máramarosi településein, másrészt online is ki lehetett tölteni, a megye magyarokat tömörítő Facebook-csoportjaiban is megosztották a felhívást.

„Azért indítottuk el a lakossági konzultációt, mert látni akartuk egyrészt azt, hogyan értékelik a Máramarosban élő magyarok a szervezet munkáját a tavaly lezajlott tisztújításokat követően és a két terület (Nagybánya és Történelmi Máramaros) egyesülése után fél évvel, mit várnak el tőlünk, megyei és helyi vezetőktől, választott tisztségviselőktől, másrészt pedig fel akartuk térképezni a közösség által legfontosabbnak tartott problémákat, amelyekkel az RMDSZ-nek foglalkoznia kell” – fogalmazott Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke. Hozzátette, az volt a cél, hogy minél több máramarosi magyarhoz eljussanak és megkérdezzék őket, „hiszen mindenki véleménye számít”.

„Összesen 1015 személy töltötte ki a kérdőíveket, ami mindenképp figyelemre méltó szám, hiszen a 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye magyar lakossága 32.600 személyt tett ki” – tudatta a megyei RMDSZ-elnök.

A konzultáció részletes kielemzése részletesen itt olvasható. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók nagy többsége, közel 85%-a hallott róla, hogy 2021-ben a Máramaros megyei helyi RMDSZ szervezetekben általános tisztújítást tartottak. A tisztújítások megítélése általánosságában pozitív, számottevő azonban azoknak az aránya, akik nem tudták, vagy még korainak tartották megítélni. A két területi szervezet egyesüléséről valamivel kevesebben hallottak, mint a helyi tisztújításokról.

A kitöltők többsége (56,4%) helyes döntésnek tartotta az egyesülést, negatív értékelést pedig csak kevesen választottak. A felmérésből érzékelhető, hogy a kitöltők többsége megelőlegezett egyfajta bizalmat a megújult és egyesült szervezetnek, ugyanakkor sokan kiemelték a jobb kommunikációt. Szintén egyértelműen kirajzolódott a konzultációból, hogy az emberek igénylik az RMDSZ vezetőinek hangsúlyosabb jelenlétét a helyi közösségekben.

Kiderült az is, az emberek az RMDSZ-től azt várják el leginkább, hogy etnikai, kisebbségi jellegű problémákkal foglalkozzon, ezen belül kiemelt helyen szerepel az oktatás, a kulturális kérdések és az identitás megőrzése. Ugyanakkor a szervezettől jobb megélhetést, fejlesztéseket is elvárnak, de ugyanolyan súllyal jelent meg a szociális kérdések megoldásának szükségessége is.

A felmérés eredményei megerősítették, hogy a magyar érdekképviseletnek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással. A magyar nyelvű oktatásban érintettek sokkal pozitívabban ítélik meg annak minőségét. A pozitív oldalon az etnikai identitás megőrzéséhez kötődő érvek domináltak, ezt követik a materiális érvek (pl. jól felszerelt iskola) és az oktatás színvonalára vonatkozó megjegyzések. A negatív oldalon a kis létszám hátrányára vonatkozó kritikák kerültek az első helyre, ezt követték az oktatás színvonalát kritizáló hozzászólások.

Főleg az alacsony gyermekszám esetében igen látványos, hogy mennyivel több (és többfajta) negatív, mint pozitív következményt kapcsolnak hozzá (pl. összevont osztályokat, a szakkínálat vagy a differenciált foglalkozás korlátait). A kitöltők egy része azonban előnyöket is társított az alacsony diáklétszámhoz, mint például az otthonosság-érzetet, vagy a gyerekekre jutó több időt.

A román iskola választására vonatkozó indoklások között első helyen a helyi oktatás hiánya, megszűnése jelent meg, a harmadik leggyakoribb ok pedig a távolság volt a magyar iskolától. A minőség a második helyen szerepelt, nagyjából a válaszok egyhetedét tette ki. Fontos eredmény azonban így is, hogy ott, ahol megszűnt a magyar oktatás, tapintható az újraindításra, vagy legalább a fakultatív nyelvoktatás megszervezésére irányuló igény. Máramaros megyében jelenleg kilenc településen van fakultatív magyar oktatás, amelyben 277 diák vesz részt.