Történelmi pillanat lesz a Máramaros megyei magyar érdekképviselet életében a csütörtök esti küldöttgyűlés: a rendszerváltás és az RMDSZ megalakulása óta eltelt több mint harminc év alatt először egyesül a Nagybánya központú és a máramarosszigeti központú Történelmi Máramarosi Területi szervezet. A cél nem egyik vagy másik beolvasztása, hanem a közös ügyintézés és érdekképviselet – állítják a folyamat főszereplői.

Július 8-án, csütörtökön 18 órától a Nagybányai Városi Színházban tartanak közös küldöttgyűlést a Nagybánya központú és a Történelmi Máramaros Területi RMDSZ-szervezetek. A várhatóan mintegy kétszáz küldött részvételével tartott eseményen 31 év után egyesül a két szervezet, ugyanakkor a küldöttek elfogadják az új megyei alakulat működési szabályzatát, megyei elnököt választanak, de a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) máramarosi tagjairól is szavaznak.

Az egyesítési folyamat közvetlen előzménye, hogy tavaly decemberben az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) leváltotta – többek között – a Nagybánya Területi és a Történelmi Máramaros Területi RMDSZ-szervezetek elnökeit, a hivatalos indoklás szerint a helyhatósági választásokon elért gyenge eredmények miatt; a helyükre Székely István, illetve Horváth Anna ügyvezető alelnököket nevezték ki ideiglenesen Kolozsvárról. A megbízott elnökök feladata a helyi tagszervezetek tisztújításának, illetve az új megyei szervezet megalakításának az előkészítése volt.

Kapcsolódó

Erődemonstrációnak, igazságtalannak tartják a SZÁT döntését a leváltott RMDSZ-elnökök

Eltávolításuk ellenére sem távolodnának el a közösségi munkától az érintettek.

RMDSZ leváltás Béres István Vida Noémi Kovács Attila Marossy Zoltán SZÁT

Az egyesítéssel régóta fennálló ellentéteket küszöbölnek ki a remények szerint. A két területi szervezet mellérendelt viszonyban volt egymással, de a megye egész magyarságát érintő kérdésekben gyakran nem tudtak megegyezni egymással a vezetők – mondta Székely István, a küldöttgyűlés megszervezésével és lebonyolításával megbízott (egyik) ügyvezető alelnök.

„A két területi szervezetnek a múltban – történelmi okok miatt – nem igazán volt közük egymáshoz. A Gutin-hegység két oldalán vannak, de a megyésítés egy közigazgatási egységbe terelte őket. Létrehoztak egy megyei egyeztető tanácsot, amely arra volt hivatott, hogy azokban a kérdésekben, amelyek az egész megye magyarságát érintik, a két területi szervezet közös álláspontot alakítson ki, de ez nem működött. Az volt jellemző, hogy megegyezés hiányában a SZÁT-hoz fordultak, amelyet egyfajta döntőbírói szerepre kértek fel” – magyarázta Székely István.

Megmarad a két területi szervezet autonómiája

A csütörtök esti alakuló küldöttgyűlésen szavazásra bocsátják az új megyei szervezet alapszabály-tervezetét. A kidolgozott statútum kimondja, hogy a két területi szervezet saját ügyei tekintetében megőrzi eddigi autonómiáját, de az egész megye magyarságát érintő kérdésekben – jelöltállítás parlamenti és helyhatósági választásokra, vagy a kormányzati szerepvállalás során az RMDSZ-nek jutó megyei közigazgatási tisztségek elosztásában – egy előre meghatározott algoritmus alapján hozzák meg a döntéseket.

„Ennek az alapját a lakosság száma adja, éspedig 3:1 arányban – mondta Székely István. – A máramarosi magyarság 75 százaléka Nagybányán és a kistérségében él, 25 százaléka pedig a történelmi Máramarosban. Az alapszabályzat rögzíti a tisztségek elosztását már a következő parlamenti választásokra is. Az elmúlt három ciklusban nagybányai képviselő került a parlamentbe az RMDSZ máramarosi jelöltlistájáról, tehát a következő választáskor a történelmi Máramarost illeti meg egy mandátum, vagy legalábbis a listavezetői hely. A megyei RMDSZ-elnöki tisztség betöltését Nagybánya kezdi, és 12 évig fogja ellátni, utána a történelmi máramarosi szervezet adhatja az elnököt.”

Az ügyvezető alelnök hozzátette, hogy a területi szervezetek a belügyeikre vonatkozó döntéseket továbbra is önállóan hozhatják meg, autonómiát élveznek. Kérdésünkre, hogy a Nagybánya Területi RMDSZ tagszervezetei – az elmúlt hónapok tisztújításai eredményeként – egységesen támogatják-e az egyesítést, Székely István azt felelte, hogy „ez egy hosszabb ügy”. Emlékeztetett, hogy 1990-ben három megye volt, amelyekben több területi RMDSZ-szervezet is működött: Kovászna , Hargita és Máramaros.

„Kovászna megyében rég megtörtént Háromszék és Kézdiszék egyesítése, Hargita megye pedig külön téma, az hatalmas megye. Nagybánya és a történelmi Máramaros esetében úgy látom, hogy most érett be ez a gondolat. Garanciákat kell adni a kisebb területi szervezetnek, hogy a nagyobbik testvér nem fog visszaélni a számbeliségéből adódó fölényével. A két szervezet megtartja az eddig szerzett összes jogosítványát, de amiben sosem tudtak dönteni, és mindig a SZÁT elé került, arról az alapszabályzat rendelkezik majd egy rotációs elv alapján” – mondta.

Pintér Zsolt: nem engedhetjük meg magunknak a széthúzást

A Máramaros megyei RMDSZ-elnöki tisztségre egyetlen jelölt van, Pintér Zsolt nagybányai önkormányzati képviselő, a Főtér Fesztivál alapítója, a megyeszékhely RMDSZ-szervezetének májusban megválasztott új elnöke személyében.

„Már rég meg kellett volna történnie ennek az egyesülésnek, hiszen Máramaros megyében – sajnos – elég kevés magyar él már, szórványnak számítunk, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy két külön területi szervezet legyen, amelyek nem működnek együtt. Ez a megyésítés megteremti annak a lehetőségét, hogy a megye magyarsága, így az RMDSZ-szervezetek is együttműködjenek, és jobb eredményeket érjenek el a jövőben.

Remélhetőleg mindenki – vagy legalábbis a nagy többség – elfogadja az új alapszabályzatot, amely biztosítja az új megyei szervezet működését és a hosszú távú fennállását” – beszélt a küldöttgyűléssel kapcsolatos várakozásairól a Maszolnak a jelölt.

Kapcsolódó

Pintér Zsolt: „menő” nagybányai RMDSZ-szervezetet szeretnék

Közösségi szellemet igyekszik teremteni az érdekvédelemben is a helyi szervezet új elnöke.

Tiszta lappal Nagybánya RMDSZ Pintér Zsolt Máramaros megye

Pintér Zsolt is megemlítette, hogy a két terület a magyarság számának a szempontjából „nem egyforma fajsúlyú”, de mint mondta, az alapszabályzat tervezetében vannak biztosítékok, hogy ne diszkriminálják a kisebbik szervezetet. „Tulajdonképpen a régi nézeteltéréseket próbálták kiküszöbölni az alapszabályzat kidolgozói, megteremteni az esélyét annak, hogy mindenki megfelelőképpen érvényesíthesse az érdekeit” – vélte.

Orosz Krisztofer: ennél már csak jobb lehet

Orosz Krisztofertől, a máramarosszigeti RMDSZ-szervezet elnökétől, a Történelmi Máramaros Területi RMDSZ ügyvezetőjétől azt kérdeztük, hogy nem tartanak-e attól, hogy a megyésítéssel fel kell adniuk részben a területi szervezet identitását.

„Nyilván, néhány kérdőjel mindenkiben van ezzel kapcsolatban, hiszen nagyon erős regionális identitástudat jellemzi az itteni magyar közösséget, lévén, hogy évszázadokon keresztül a történelmi Máramaros központja Sziget volt. Viszont rá kellett jönnie mindenkinek, hogy egyesült erővel messzebb juthatunk, sokkal többet el tudunk érni, ami sajnos az elmúlt időszakban nem volt elmondható a fennálló ellentétek miatt. Most reménykedve nézünk a jövőbe, személy szerint úgy gondolom, hogy ennél már csak jobb lehet” – felelte. Hozzátette, hogy nincs miért aggódniuk, mert a Történelmi Máramaros Területi RMDSZ-nek megmarad az autonómiája.

A területi ügyvezető megemlítette, hogy a tavasszal és a nyár elején megtartott helyi tisztújító gyűléseken sikerült „új életet vinni oda is, ahol már alig volt tevékenység”. A helyi RMDSZ-szervezetek álló- vagy mozgóurnás belső választásain részt vevők száma arról árulkodik, hogy az emberek szeretnének egy élő közösséget alkotni – fogalmazott.

„Meglepetés, hogy Rónaszéktől Borsabányáig, Hosszúmezőt és Máramarosszigetet is beleértve, nagyon sokan járultak az urnához, ami annak jelen, hogy az emberek várnak bizonyos fokú javulást. A mi célunk az, hogy ezekben a közösségekben az életet felpezsdítsük, és a következő választásokon sikereket tudjunk felmutatni. A legutóbbi helyhatósági választásokon például sok helyen egyetlen tanácsost sem tudtunk bejuttatni a helyi képviselőtestületbe, de gyakran már a jelöltállítás is gondot okozott” – mondta Orosz Krisztofer.