Harminc százalékkal csökkent a mezőgazdasági területeken élő madárpopuláció Romániában – ezt állapította meg egy nagyszabású, 37 éven át tartó és 28 európai országot érintő madártani kutatás, melyben a Román Madártani Egyesület és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület is részt vett.

A madárpopuláció csökkenésének fő oka a rovarirtók és a műtrágya használata, ami miatt Nyugat-Európában még rosszabb a helyzet. Ott 1980 és 2016 között átlagban 60 százalékkal csökkent a mezőgazdasági területeken élő madárállomány, Kelet-Európában ez 33 százalékos a tanulmány szerint, melynek társszerzője Szabó D. Zoltán ornitológus, a Milvus Csoport munkatársa.

A piros a csökkenést, a kék az enyhe növekedést jelzi az egyes európai országokban a mezőgazdasági területeken költő madarak esetében. A kelet-európai országokban az enyhe növekedés csökkenésbe fordult.

2010-ig még jól állt Románia

Míg a tanulmányba foglalt térképen kék színben tűnik fel Románia, azaz enyhe növekedést mutat a madarak száma, a Milvus Csoport 2010 óta 30–33 százalékos csökkenést számolt. Szabó D. Zoltán megkeresésünkre elmondta, Kelet-Európa országai jobban állnak, de itt is elkezdődött a nyugat-európai tendencia. „Lehet olyan illúziónk Erdélyben, hogy nálunk az országban nincs annyira intenzív mezőgazdaság, de ha Olténia, Bărăgan, Bánság térségeit nézzük, ott hatalmas kiterjedésű szója-, repce- és kukoricaföldek vannak, amiket már méretük miatt repülőből vegyszereznek. Ezeken a vidékeken élnek nagy tömegben azok a fajok is, amelyek így veszélybe kerültek. Amíg a nagyon sok madárból még sok van, alig észrevehető a csökkenés, de hosszú távon már igen” – magyarázta Szabó D. Zoltán ornitológus.

Nem énekel majd a pacsirta

„A mezei pacsirta az egyik legszomorúbb példa, hisz míg régen, ha az ember megállt április-májusban a mezőn, négyet-ötöt is lehetett hallani, ma már csak egy vagy egynek se hallatszik az éneke” – monda el Szabó D. Zoltán. Ráadásul vonuló madár is, amit vadásznak, elsősorban olasz vendégvadászok a romániai lazább törvénykezést kihasználva. Romániában megengedi a törvény a vadászatukat, az itteni vadászoknak pedig bevételt jelent a pacsirtára vágyó vendég – magyarázta a szakember. Ez ellen már többször tiltakozott a Milvus Egyesület más madárvédő szervezetekkel együtt, de sikertelenül. „Azzal érvelnek, hogy vonulás közben vadásszák, és akkor ezek nem is a romániai pacsirták, ami ugyan igaz, de sovány vigasz, hisz mi sem örülünk, amikor a fecskéinket, gólyáinkat fogyasztják ott, ahová vándoroltak a téli időszakra” – monda Szabó D. Zoltán.

A mezőgazdaságban használt intenzív vegyszerezés miatt a veszélyeztetetté vált fajok közé került a kalandra pacsirta is, mely az ország délkeleti felében gyakori, valamint a kisőrgébics. „A műtrágya, rovarirtószerek használata a fő ok, ami a rovarok csökkenéséhez vezetett, így azok a fajok maradnak csak meg, amelyek generalisták, nem csak rovart esznek” – magyarázta Szabó D. Zoltán.

A kistermelők jelenthetnék a megoldást

Megoldás lenne, de magas szinten kellene akarat hozzá: országos, sőt európai szintű döntés kellene a kistermelők támogatására a nagyok helyett, hiszen jelenleg az uniós közös agrárpolitika (KAP) is a nagytermelőknek kedvez – mondta el Szabó D. Zoltán. Emellett fontos lenne a nagytermelőket rávenni, hogy ne használjanak ilyen nagy mértékben rovarirtószereket. „Vannak alternatív módszerek vegyszerek használata nélkül, biológiai védekezési módok. Madárbarátként is sokat tehetünk: olyan növényeket lehet ültetni a kertben, ami búvóhely lehet a madaraknak. Emellett, ha lehetséges, hosszabbra hagyni a füvet a kertben, itatókat, odúkat kihelyezni. További ötletek ehhez a Milvus honlapján is olvashatók.

A Milvus Csoport jelenleg is lobbizik a kistermelők támogatásáért a madárfajok megvédése érdekében. Gazdaszervezetekkel együtt több egyeztetésen részt vettek a Környezetvédelmi Minisztériumban.

Utópisztikus a visszatérés a kisparcellás termeléshez

 „Az ország déli részén, ahol intenzív mezőgazdaság folyik nagy kiterjedésű területeken, ott visszatérni a kistermelős rendszerre utópisztikus, úgy gondolom” – mondta el megkeresésünkre Tánzcos Barna környezetvédelmi miniszter, aki szerint dombvidéken, hegyvidéken viszont adottak a körülmények és támogatások is léteznek kifejezetten a kisméretű gazdaságok számára.

Tudásalapú precíziós mezőgazdálkodás

A vegyszerezés kérdésében a tudás hiányát látja problémának Tánczos Barna, ami miatt nem megfelelő adagokban használják a műtrágyákat, rovarirtókat a kisgazdák. Ennek megoldására a Világbankkal közösen nemrég írtak alá finanszírozási szerződést egy Tudásalapú gazdálkodás című programra, számolt be a miniszter.

Hozzátette, a parlamentnek kell még elfogadnia, és ősszel indulhat a program. Ezen keresztül több ezer gazdának tudnak tudásalapú precíziós mezőgazdálkodást tanítani. A gazdaszerveteken keresztül jutnak majd el a kistermelőkhöz, beleértve a székelyföldi gazdákat is, magyarázta a tárcavezető. Tudomása szerint a nagytermelők megengedhetik maguknak szakemberek alkalmazását, akik nem pazarolják a vegyszereket.

Felborul a természet rendje

Az egyes madárfajok állományának csökkenése vagy esetleges eltűnésük nemcsak annyit jelent, hogy néhány fajjal szegényebbek lettünk. A műtrágyázás és vegyszerezés miatt kevesebb lett a rovar, emiatt az ott élő madaraknak kevesebb lett az ennivalójuk.

„A laikus azt gondolhatja, mit számít, ha egy faj eltűnik egy adott térségből, hiszen van még máshol, csakhogy minden madárfajnak megvan a maga szerepe, és ott, ahonnan eltűnt, már nem tölti be a szerepét a természetben, ahol minden összefügg” – magyarázta Papp Tamás, ornitológus a Milvus Csoport elnöke. „Nem tudjuk, meddig tart el a Föld minket, ha a biodiverzitás csökken. A természet szövetét egy kutató sem látja át, de azt tudja, hogy ha a működő természet egy-egy darabját mindegyre kikapjuk, akkor hosszú távon összeomlik a rendszer” – magyarázta a madárállomány csökkenésének jelentőségét Papp Tamás.