A Kolozsvári Magyar Napok egyik hagyományos záróeseménye a vasárnap délelőtti örömfőzés, ahová csapatok neveznek be, hogy minél finomabb, egyedibb, különlegesebb recepteket főzzenek meg. Az idei versenyen az eső és óriási sár ellenére ismét megtelt a kolozsvári falumúzeum udvara, az érdeklődők pedig megkóstolhattak többféle gulyást, dzsemet, perzselt sertést, sajtokat, és sok már egyéb finomságot is.

Kiss Olivér, a Szabadság napilap munkatársa elmondta, idén is, mint eddig sok évben, jelentkeztek szerkesztőségükkel a rendezvényre, hiszen öröm, mert együtt vannak, jó a hangulat, még akkor is, ha zuhog az eső, és kétszer összeomlik a sátor. Az újságíró elmondta, az idei örömfőzésre reggel érkeztek, amikor még zuhogott, így kétszer össze is omlott a Szabadság napilap sátra, de újjáépítették, utána pedig különleges tokányt kezdtek készíteni. Balázs Bence, a lap főszerkesztő-helyettese, és a gulyás egyik készítője elmondta, idén zöldborsóval „bolondítják” meg a gulyást, egy közös receptet készítenek el, amit a szerkesztőségi tagokkal találtak ki.

Szilágyi Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa elmondta, szerkesztőségükben minden évben arra törekszenek, hogy valami különlegeset készítsenek, ami rímel a rádió nevével, a médiával vagy az újságíráshoz kapcsolható, így főztek már „rádiós laskát”, „sajtós puliszkát”, most pedig „Dzsem Bori” készült. Fodor Edina, a rádió másik munkatársa és a dzsem egyik készítője elmondta, szilvadzsemet készítettek, ebbe azonban töltöttek rumot is, került bele fahéj és nagyon sok kardamom. „Ez egy fantasztikus csapatmunka volt, hiszen ezt egyedül nem lehetett volna elkészíteni, merthogy a szilvát nagyon gyorsan meg kellett mossuk, a magtól megpucoljuk, és minél hamarabb odategyük. Emellett tíz percenként felváltva kavargattuk, amihez egy ember kevés lett volna. Igazi csapatmunka volt” – összegezte.

Hozzátette, az örömfőzés nagyon jól telik nekik, és nem csak azért, mert „át vannak itatva a lekvár finom illatával”, hanem, mert ilyenkor találkozhatnak a közönséggel, aki őket hallgatja minden nap, hiszen rádiósként erre nincsen lehetőségük. Mint mondja, amikor kijönnek a magyar napokra, külön felemelő élmény, hogy találkozhatnak a közönséggel, akik mindig odamennek hozzájuk, bemutatkoznak és mondanak egy-két jó szót, így „mindig nagyon jól telik ez az esemény”.