Románia ökológiai lábnyomáról, a hulladékgazdálkodás kezeléséről, az ivóvíz problémájáról, a visszaválthatós üvegek rendszeréről valamint a környzetvédelmi minisztérium két nagy idei programjáról beszélgettek a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szombati pódiumbeszélgetésen, az RMDSZ Oázis-udvarában. Tánczos Barna környzetvédelmi minisztert Poszet Szilárd, a Sapientia Környezettudomány Tanszékének vezetője kérdezte.

A miniszter elsőként elmondta, nagyon kevés tanulmány van Romániában a pazarlásról, annak ellenére, hogy azt minden területen „tetten érhetjük”, legyen az az élelmezés, az energiafogyasztás vagy a mobilitás, amikor az egy autóban egy utas jelenségről beszélünk. Arra a kérdésre, hogy hogyan jutott el ide az emberiség, a miniszter szerint a bőség zavara a válasz, ez vezette ide a társadalmat. „A kevesebb erőforrással rendelkező kontinsek kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek. Ma 130 kilogramm élelmiszer kerül kidobásra a romániai háztartásokból évente, és ma senki nem gondolkozik az országban azon, hogy spóroljon, és az új támogatási politika sem a takarékosságra ösztönöz” – vélte.

Fontos okosan gazdálkodni a vízzel

A miniszter szerint egy társadalmi, mentalitásbeli problémával nézünk szembe, és csak egy krízishelyzet tudja ilyenkor ösztönözni az embereket, hogy megváltoztassák a hozzáállásukat. Szerinte a krízisek segítenek, hogy az emberiség újragondolja a pazarlást, és egy teljesen új filozófia mentén kezdjen el gondolkozni, például kezdje jobban megbecsülni az „egyik legértékesebb erőforrást”, a vizet, amire nagyon nagy szükségünk lesz, ha a klímaváltozás továbbra is ilyen jelenségeket produkál, mint az idei aszályok.

Tánczos Barna szerint az öntözéses berendezéseknél óriási mennyiségű vizet használnak el, és az ivóvíz, ásványvíz mind korlátort erőforrások, amelyekről az aszályos időben derül ki, hogy mennyire fontosak. Úgy vélte, lehet sokaknak az az érzése, hogy az a tíz liter víz, amit otthon megspórol, nem befolyásolja a nagy egyensúlyt, de ha több millió csald teszi ezt, annak van eredménye. Állítása szerint ott voltak nagyobb gondok idén régiónként, ahol mezőgazdasági célra használták az ivóvizet.  

Hozzátette, megoldana bizonyos problémát, ha mindenkinek lenne otthon saját fúrt kútja, amit öntözésre használ, de ez nehezítené is a hatóságok dolgát, mert a víztározó, vízgyűjtő medencék veszélybe kerülhetnek a felelőtlen vízgazdálkodás miatt. Tánczos Barna elmondta, hogy a kommunizmus idején a vízgyűjtő medencékből kivezették a vizet, a folyókat szabályozták, hogy csökkentsék az árvízveszélyt, ennek pedig az lett az eredménye, hogy eltűntek a lápos, mocsaras területek, lecsapolták ezeket mezőgazdasági célokra, így egy teljesen új mikroklímát hoztak létre egy-egy vízgyűjtő medencében. Elmondta, az uniós politikában készül egy új direktíva az élőhelyek visszaállítására, ez a lápos területek visszaállítását célozza meg.

Jönnek az 50 banira visszaváltható üvegek, alumínium- és PET-palackok

Tánczos azt is elmondta ugyanakkor, hogy vannak olyan tervek, amelyek a visszaválthatós üvegekre való visszatérést ösztönzik. Mivel az élelmiszerbiztonsági szabványok ma már mások, mint 50 évvel ezelőtt, nehezebb ezt kivitelezni, de „új problémára új megoldás” kellett kitalálni, így a miniszter szerint  Romániába is be fogják vezetni a betétdíjas rendszert. „A lényeg, hogy 50 baniért visszaválthatod a PET-palackot, a műanyagot, alumíniumot, és így körülbelül három év alatt el lehet érni akár a 90 százalékos hatékonyságot is. Ha minden jól megy, Romániában lenne a harmadik legnagyobb ilyen rendszer Európában. Jövő héten nevesítjük a részvénytársaságot, amely felelős lesz ennek a rendszernek a kiépítéséért” – árulta el Tánczos.

A miniszter úgy vélte, mindenütt láthatunk üvegeket eldobva, így a tudatosításra és nevelésre is óriási hangsúlyt kell fektetni, amellett, hogy bevezetik a visszaválthatós rendszert. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról is beszélt, mint elmondta, ha mindenki megfelelően gyűjtené a szemetet, el lehetne oda jutni, hogy a hulladék 75–80 százalékát újrahasznosítjuk. Hozzátette, van már olyan falu Erdélyben, ahol el tudták érni a 70–80 százalékos hatékonyságot, ám szerinte „sokkoló az a felelőtlenség, ahogy ma a társadalom a hulladékgazdálkodást kezeli”.

Tánczos szerint folyamatosan kommunikálni kellene a szelektív hulladékgyűjtésről az iskolákban, ebből a célból pedig be fogják vezetni a Zöld hetet, ahol a gyerekek majd környzetevédelemről, hulladékgazdálkodásról tanulhatnak egy héten át.  A miniszter szerint generációja „elfelejtett felelősen viselkedni” a hulladékgazdálkodás tekintetében.

Több mint 500 hulladéklerakó udvart fognak építeni

Mint megtudtuk, két nagy program indul az idén a minisztériumban, az egyik a nagy volumenű hulladék számára épített hulladéklerakó udvarok programja, ezeket vidéken és  városon is ki akarják építeni, és több mint 450 millió eurót szánnak a programra. Ennek keretében több mint 500 hulladéklerakó udvart szeretnének építeni, ugyanakkor 15 nagy lerakó központot, a legnagyobb városok mellé.

Ugyanakkor elindul egy olyan program is, ahol kártyás vagy telefonos nyitással működő digitalizált hulladékszigeteket telepítenek városokba, itt öt típusú hulladékot lehet majd lerakni. Tánczos elmondta, Szebenben van egy ilyen rendszer, és ott 6–7 hónapos intenzív kommunikációval a tömbháznegyedekben el tudták azt érni, hogy a hulladék 80 százalékát szelektíven gyűjtsék a lakók. „Van remény, csak rengeteg munka kell hozzá, és nagyon sok függ az önkormányztoktól. Attól, hogy be merik-e vállalni azt, hogy mondjuk bevezetnek egy kényszerítő, nem népszerű döntést” – magyarázta. 

A minisztertől a fél órás beszélgetés után egy órán keresztül kérdeztek a jelenlévők, volt, aki arra volt kíváncsi, hogy kinek a felelőssége, hogy elmondja, hogyan kell szelektíven gyűjteni, hiszen a legtöbb esetben a szülők sem tudják, hogyan kéne hozzáfogni ahhoz, illetve, hogy igaz-e az, hogy összekeverik a szelktíven szétgyűjtött szemetet. Másokat személyesebb jellegű kérdések érdekeltek, például, hogy mit tegyenek, ha településükön nincsen megfelelő kanalizálás, vagy, hogy mikor kezd már valamit a minisztérium a bezárt bányákkal, ahol nem tisztítják megfelelően a vizeket, amelyek később a folyókba kerülnek. A beszélgetésen heves viták alakultak ki, és voltak a résztvevők között olyanok is, akik végül egymásnak adtak tanácsokat zero waste, szelektív hulladékgyűjtés témájában.