A daganatos betegségek megelőzését és kezelését összehangolt keretbe foglaló Országos Rákellenes Tervet dolgoztak ki nemrég, amelyet közvitára bocsátottak, kormányrendeletbe foglalása pedig a következő hónapokban esedékes. A sürgősség azért is indokolt, mert Románia ez alapján hívhat le a daganatos betegségek gyógyítását célzó fejlesztésekre összegeket az Országos Helyreállítási Alapból. A rákellenes terv egyik kezdeményezője László Attila szenátor, egészségügyi szakpolitikus, akit a célkitűzések megvalósíthatóságáról, a mindenkori kormány és a szakemberek felelősségéről kérdeztünk. Dr. Csató Szilárd, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológus szakorvosa pedig a mindennapi kezelés, gyógyítás kihívásaiba avatott be minket. Február negyedike a rák megelőzésének világnapja.

László Attila érdeklődésünkre elmondta, hogy a tervet 2016-ban már megelőzte az országos rákellenes stratégia, viszont azóta sem született meg az a kormányhatározat, amely jóváhagyja azt. Időközben megszületett az Európai Rákellenes Cselekvési Program, amely arra kötelezi a tagországokat, hogy saját cselekvési tervet dolgozzanak ki, amelyeknek célkitűzései legkésőbb 2026-ban lépnek életbe.

Aggasztó adat, hogy 2020-ban mintegy 99 ezer új daganatos megbetegedést regisztráltak Románia-szerte, ugyanakkor körülbelül 60 ezer ember halt meg a rák következtében. A halálozások jelentős része elkerülhető lenne, ha van korai szűrési, diagnosztikai program, kidolgozott, stabil betegúthálózat, és rendelkezésre álltak volna mindazok az innovatív kezelési lehetőségek, amelyeket más, fejlettebb európai országokban nap mint nap alkalmaznak.

A rákellenes terv hét ráktípusra összpontosít kiemelten: vastagbél-, méhnyak-, mell-, tüdő-, prosztatarákra, a vérrendszer rákos megbetegedésére és a gyermekonkológiára. László Attila felhívta a figyelmünket, hogy a cselekvési terv egyik legfontosabb célkitűzése a korai szűrés és diagnosztika bevezetése. Ugyanakkor elengedhetetlennek nevezte a rákkezelésre vonatkozó törvény megalkotását és mihamarabbi elfogadását, ez lenne a következő fontos lépés ahhoz, hogy a cselekvési terv működőképes legyen. A jogszabály a finanszírozási rendszert, az intézmények létrehozását, azok struktúrájának esetleges módosítását és az egészségügy sok olyan területét érintené, ami jelen pillanatban nem életképes.  

A daganatos betegséggel diagnosztizált személyeknek az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt heteket kell várnia a vizsgálati eredményekre, majd a tényleges kezelés megkezdésére, ami rontja a gyógyulási esélyeket. László Attila szerint ennek megoldására is meg kell teremteni a törvényes kereteket. „Ez azt is jelenti, hogy azt, aki nem végzi el megfelelően a munkáját – nem biztosítják a rákos beteg soron kívüli diagnózisát és ellátását – felelősségre lehetne vonni. A cselekvési terv kiemelten foglalkozik a beteg multidiszciplináris kezelésével, onkológus, sebész, radiológus, genetikus, pszichológus stb. bevonását írja elő” – mutatott rá.

Az Országos Rákellenes Tervben viszonylag szűk határidőket szabnak meg, ennek egyik oka, hogy a helyreállítási tervben (PNRR) elérhető összegeket időben le tudják hívni. Az elképzelések szerint ebből a rákgyógyítás minden szegmensére régióspecifikusan jelentős összeget fordítanának kezdve a szűrőprogramoktól, az infrastruktúra fejlesztésén át a szakemberek képzéséig. Mint mondta, mindezek bevezetése a normalitás elérését jelentené.  

A napi gyógyítás összetett problémái

Dr. Csató Szilárd onkológus szakorvos meglátása szerint számos jó elképzelés van a tervben, de az onkológia annál összetettebb, és a napi gyógyítás szintjén sok olyan problémával szembesülnek, amelyekre egy ilyen dokumentumban rendszerint nem térnek ki. Az onkológus a rákkutatási tudásközpontok létrehozását tartja az egyik legfontosabb célkitűzésnek, és örömmel nyugtázta, hogy vannak már sikeres helyi kezdeményezések ezen a téren. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház példáját hozta fel: várhatóan ebben az évben elindulhat az együttműködés a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, valamint a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem kutatólaboratóriumaival. Hozzátette, a rákgyógyászatbeli képalkotás terén is tapasztalhatók előrelépések: új CT-, valamint MRI-gépek állnak rendelkezésre nemcsak Csíkszeredában, hanem Gyergyószentmiklóson is.

Megelőzés, tudatos életmód

Dr. Csató Szilárd tájékoztatása szerint a daganatos betegségek kialakulásának oka 70 százalékban külső tényezőtől függ, tehát az életvitelünk befolyásolja, míg 30 százalékban belső tényezők, főként a genetikai adottságok, a szervezet hormonháztartása. A külső rizikófaktorok kizárásában, például a méhnyakrák megelőzésében kulcsfontosságú szerepe van a HPV-vírus elleni védőoltásnak. Van, ahová fejlődni, mert az Európai Unió tagállamai közül Romániában a legmagasabb a méhnyakrákos megbetegedések incidenciája.

A dohányzásra vonatkozó tudatosító kampányról a szakorvos megjegyezte, ebben a személyre szabott tájékoztatásnak rendszerint nagyobb eredménye van, tehát a kezelőorvosnak kell a dohányossal megbeszélnie, hogy miért érdemes letennie a cigarettát, de végső soron a személyes akaraterőn múlik a siker.

Az alkoholfogyasztás csökkentésről nyilatkozva megjegyezte, hogy bár köztudomású, hogy a túlzott szeszesital-fogyasztás elősegítheti a gyomordaganat kialakulását, de az kevésbé ismert tény, hogy nők esetében a melldaganat megjelenését is előidézheti. Főleg a túlsúlyos és sok alkoholt fogyasztó nők esetében nagyobb a valószínűsége a mellrák kialakulásának. Hozzátette, az alkoholizmus a daganatos betegek esetében más irányból is fenyeget: tapasztalataik szerint sokan akkor kezdenek el inni, amikor kiderül a betegségük.

A szűrés csak bizonyos patológiák esetében és korcsoport számára indokolt

„A szakirodalomban javasolt, az általunk és az Európai Unióban is elfogadott szűrővizsgálatok között szerepel a méhnyakrák, a melldaganat és a prosztatadaganat szűrése. E három daganat megelőzésében bizonyítottan nagy jelentősége van a szűrésnek. Ebben az egészségügyi minisztériumnak és az egészségbiztosítási pénztáraknak van nagy szerepük, hiszen anyagi erőforrás szükséges” – mutatott rá dr. Csató Szilárd.

Felhívta a figyelmet, hogy vannak időszakok, amikor az állam ingyenes szűrési programot indít, és a beteg a háziorvosi beutalóval elvégeztetheti azt. Ebben Románia alkalmazkodik az európai útmutatáshoz, miszerint bizonyos korcsoportok esetében meghatározott időközönként szükséges a szűrővizsgálat elvégzése a három említett daganattípus esetében. „Számtalan olyan női betegünk volt, aki kezdetleges melldaganattal jelentkezett az onkológián, és maradandó tünetek nélkül sikerült meggyógyítanunk” – részletezte.

Az európai kutatások arra is irányultak, hogy meghatározzák az egyes daganattípusok korcsoportonkénti szűrését. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a veszélyeztetett korcsoportokon kívül végzett szűrés túl költséges, miközben a betegség előfordulásának esélye kicsi. Az európai irányelvek szerint például a 40–60 év közötti nők esetében kétévente ajánlják a mammográfiát, a prosztatadaganat megelőzésében az 55–75 éves férfiak körében szintén kétévente ajánlott a szűrés, viszont ezen a korcsoportokon kívül végzett átfogó szűrőprogramok nem lennének hatékonyak.

Azt is megtudtuk, hogy az onkológiában négy nagy daganattípust – mell-, prosztata-, tüdő- és vastagbéldaganat – tartanak számon, ezek a rákos megbetegedések 60-70 százalékát teszik ki. A tüdődaganat szűrésére nincs általánosan elfogadott európai irányelv, sem a módszer, sem a korcsoport meghatározása szempontjából. Dr. Csató Szilárd elmondta, hogy voltak arra irányuló próbálkozások Nyugat-Európában, hogy a legalább 15 éve rendszeresen és sokat dohányzó személyek körében végezzenek szűrést, de nem működött megfelelően. A röntgen csak előrehaladott állapotban képes kimutatni a daganatot, így az már nem minősülhet szűrésnek.

A vastagbéldaganat – amely a legelterjedtebb daganattípus nálunk – szűréséről sincs konszenzus a tudományos világban, ugyanis ehhez vastagbéltükrözésre van szükség, viszont az is költséges eljárás, és még nem tudták meghatározni azt a korcsoportot, amely körében a leggyakrabban előfordul, illetve más általános rizikófaktort sem tudtak megjelölni.

Vannak arra vonatkozó klinikai tanulmányok, hogy a hepatitisen átesett betegek esetében nagyobb a májdaganat előfordulásának esélye, ezért is fontosak a hepatitis elleni oltások. A gyomordaganat esetében a helycobacter-fertőzés lehet befolyással, de a baktériummal fertőzöttek esetében sincs javaslat a célcsoport szűrésére.

Drágák és nehezen elérhetők a gyógyszerek

Tíz évvel ezelőtt kevés célzott molekuláris kezelés volt elérhető, az utóbbi években nagyobb lendületet kapott ez a program – tudtuk meg. A világon fellelhető új gyógyszerek 70-80 százaléka Romániában is elérhető, de vannak olyan orvosságok, amelyek rendkívül drágák, árát a biztosítási pénztár nem téríti meg. Az elérhető gyógyszerek többsége azonban ingyenes. A szakorvos itt megjegyezte, az európai protokollokat követve, vagyis személyre szabottan határozzák meg a gyógyszeres kezelést, miután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár engedélyezi azt.

„Nagy problémát jelent azonban, hogy a túlzott bürokrácia miatt a diagnózis felállításától a kezelés tényleges megkezdéséig túl hosszú idő telik el. Például a képalkotói vizsgálatokra, illetve a szövettani vizsgálatok eredményeire hosszabb időt kell várni. Ennek egyik oka, hogy országos viszonylatban nincs meg a szükséges technológia és kevés a szakember is. Nagyon kevés radiológus dolgozik az országban, miközben évente mintegy 10-15 százalékkal több rákos megbetegedést diagnosztizálnak” – részletezte dr. Csató Szilárd.

A jelek a szerint a jövőben egyre több ember fog daganatos betegségben szenvedni. Európában tavaly 2,7 millió rákos beteg élt és 1,3 millióan veszítették életüket. Romániában az elmúlt évben 100 ezer esetet diagnosztizáltak és 55 ezer ember halt meg. Az onkológia a legköltségesebb orvosi ágazat mind a gyógyszerfogyasztás, a szűrés, a megelőzés, mind pedig a vizsgálatok szempontjából. Jelenleg Romániában a kardiovaszkuláris betegség a fő halálok, de egy-két évtized múlva a daganatos betegségek lépnek az első helyre.

Dr. Csató Szilárd megjegyezte, hogy európai viszonylatban a gyógyszerbeszerzés terén jelentene nagy előrelépést, ha egységes európai platformot hoznának létre, amelyen követhető lenne, hogy hol milyen kezelések elérhetők. Az Európai Unión belül végzett kezeléseket az egészségbiztosítási pénztár ugyanis megtéríti.

Mint megtudtuk, a csíkszeredai kórházban évente mintegy 10 ezer daganatos beteg fordul meg, a visszajáró betegeket és az új eseteket együttvéve, a bent fekvő és a járóbetegeket is beleszámítva. Az érintetteknek körülbelül 10 százaléka küszködik olyan betegséggel, amelyhez a gyógyszer, illetve a megfelelő kezelés nem elérhető az országban.

Életminőség és palliatív kezelés

„Sajnos ilyen a mi szakmánk. Eljön az a pillanat, amikor a betegek súlyos állapotba kerülnek, legyengülnek és ágynak esnek. Ezért hatalmas probléma országos viszonylatban, de még Európa fejlettebb országaiban is akár, hogy nincsenek vagy nagyon kevés a palliatív ellátást biztosító központ” – mutatott rá az onkológus. Az Országos Rákellenes Tervben foglalt több ezer új kórházi ágy, amelyeket a palliatív kezelés céljából hoznának létre, kevés lenne a szakember meglátása szerint. A betegek 30 százaléka igényelne hosszú távú elfekvő kezelést, ami már nem is minősül onkológiai kezelésnek.

Ezek a betegek csak addig részesülnek onkológiai kezelésben, ameddig az életminőségük nem romlik. Ha a beteg nem nyer a kezelésből, akkor már palliációs ellátásra szorul. A palliatív medicina külön szakág, rendkívül nagy hiány mutatkozik e téren: az országban mintegy 50 ilyen szakképesítéssel rendelkező orvos dolgozik. Ezek a betegek viszont most már akár 5-10 évig is elélnek a gyógyszer-technológia és a kezelési módszerek rohamos fejlődésének köszönhetően.

„Egyre több a beteg, és nincs, ahol ellátni őket. Eleve kevés onkológiai központ van az országban, ahol minden típusú kezelés elérhető, de tudomásom szerint csak Bukarestben, Iaşi-ban és Kolozsváron van kórházi palliatív ellátás” – jegyezte meg az onkológus. Hozzátette: a magánklinikai ellátás terén is sok az előrelépés, amióta az egészségbiztosítási pénztár is megtéríti a gyógyszerek árát. Ezek terhet vesznek le ugyan az állami onkológiákról, de sajnálatos módon ott sincs palliatív kezelés.