Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt várja, hogy Románia és Lengyelország Ukrajna felett lője le az orosz drónokat és rakétákat. A NATO ezzel egyelőre nem ért egyet. Dan Grecu nyugalmazott tábornok az Adevărulnak nyilatkozva ismertette egy ilyen lépés kockázatait.

Zelenszkij szerint a Románia és Lengyelország Ukrajna felett kellene lelője az orosz rakétákat és drónokat. A lengyelek - akik nemrég elutasították, hogy egy Patriot rendszert adjanak Kijevnek - közölték: fontolóra veszik ezt a lehetőséget. 

Az még nem világos, hogy Románia miként dönt. Az Adevărul arra emlékeztet, Lengyelországgal ellentétben Románia eddig minden kijevi kérést teljesített. Amikor Varsó úgy döntött, hogy megtiltja az ukrán gabona szállítását a területén, Románia továbbra is engedélyezte az ukrajnai kamionok áthaladását, sőt, fejlesztette a konstancai kikötő infrastruktúráját az Ukrajnából érkező áruk gyors exportálása érdekében. Lengyelországgal ellentétben, Románia pozitívan reagált Zelenszkij kérésére, és egy Patriot rendszert adományozott Ukrajnának.

Dan Grecu tábornok, a katonai tudományok doktora, a Romániai Tartalékos Tisztek Szövetségének alelnöke szerint ezúttal Romániának követnie kellene a NATO-álláspontot, hogy ne kockáztassa az eszkalációt, így a drónok, rakéták ukrán légtérben történő lelövésére vonatkozó kérést illetően az elutasító válasz a jó döntés. A tábornok szerint a NATO ellenzi Lengyelország és Románia közvetlen beavatkozását. Hozzátette: ezzel szemben az ukrán elnök érdekelt abban, hogy bevonja a NATO-t a háborúba, mert így Oroszország vereséget szenvedne. Varsó május végén közölte, fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel.

Dan Grecu ezután a fronton kialakult helyzettel kapcsolatban azt mondta, az ukrán csapatok óriási nyomás alatt állnak, az oroszok lassan, de biztosan haladnak előre. A tábornok nem számít arra, hogy az F-16-os repülőgépek jelentősen megváltoztatnák a helyzetet. Idézte Zelenszkijt, aki azt mondta, a Kijev által kapott repülőgépek száma „elégtelen”, akárcsak az ukrán pilóták száma, akik nyugaton kaptak kiképzést ezeknek a repülőknek a vezetésére és karbantartására.

Szenkovics Dezső külpolitikai elemző, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja korábban a Maszolnak arról beszélt, hogy az orosz fenyegetés mindaddig megmarad a politikai diskurzus szintjén, ameddig a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása nem jelent Oroszország számára kritikus veszélyforrást, ameddig az orosz-ukrán háború nem jelent végzetes fenyegetést Oroszország szuverenitására, létére. 

„Nem gondolom, hogy a helyzet jelenlegi állása szerint Oroszországnak bármiféle érdeke fűződne egy NATO-tagország ellen indított célzott és tudatos támadáshoz” - fogalmazott a szakértő. Szenkovics Dezső ugyanakkor arra figyelmeztetett: a jelenlegi helyzet bármikor megváltozhat, ha Ukrajna a nyugati országoktól kapott támogatást, haditechnikát az orosz területeken található stratégiai fontosságú létesítmények vagy civilek ellen fordítja, vagy amennyiben NATO-katonák, harcoló egységek jelennek meg a fronton. „Ez esetben az orosz fenyegetés akár reális veszélyt jelenthet a NATO keleti szárnyán található tagországok számára is” - mondta a külpolitikai elemző.