Alkotmányosan működik a különleges ügyészség, és ezen az EU bírósága sem változtathat

A bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges ügyészségi részleg nem szüntethető meg bírósági ítélettel – még egy luxemburgi kitérővel sem –, az intézmény sorsáról csakis a bukaresti parlament dönthet. Röviden így foglalható össze az alkotmánybíróság keddi döntése.

Immár harmadik alkalommal nyilvánította alkotmányosnak a taláros testület a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló különleges ügyészségi részleg (SIIJ). A legújabb, kedden kihirdetett döntést nagy várakozás előzte meg, ugyanis sokan úgy értelmezték az Európai Unió Bírósága (EUB) május 18-án hozott döntését, hogy az felülírta a román alkotmánybíróság korábbi határozatait a kérdésben.

Újabb döntésében a taláros testület a várakozásokkal ellentétben lényegében ugyanazt állapította meg, amit korábban két alkalommal is: az uniós jog természetesen elsőbbséget élvez a belső joggal szemben, viszont a SIIJ létrehozása kapcsán nem lehet hivatkozni a közösségi normákra, konkrétabban a sokat emlegetett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV) létrehozó 2006/928-as Határozatra.

Mint ismert, a Cîțu-kormány a programjában is felvállalta a SIIJ felszámolását, és törvénytervezetet terjesztett be erről a parlamentbe. A képviselőház márciusban első házként elfogadta a jogszabályt, a szenátus várhatóan a tavaszi ülésszak végén szavaz róla.

Luxemburgi kitérő

Miután kudarcot vallottak az alkotmányossági kontrollal, a SIIJ-et ellenző szervezetek – a romániai bíróságokon indított hat különböző per keretében – úgynevezett előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordultak az Európai Unió Bíróságához (EUB).

A luxemburgi székhelyű testület május 18-án megszületett döntését sokan ünnepelték Romániában, mindenekelőtt a felperes szervezetek, illetve Ana Birchall volt igazságügyi miniszter, aki már mandátuma idején összetűzésben került a kérdésben pártjával, a PSD-vel.Egy civil szervezet tavaly októberben az igazságügyi minisztérium előtt tüntetett a különleges ügyészség megszüntetéséért | Fotó: Agerpres

A felperes szervezetek egyikét vezető Cristi Danileţ kolozsvári bíró terjedelmes cikkben fejtegette, hogy az EUB felülírta az alkotmánybíróság 33/2018-as és 547/2020-as döntését, így ezentúl a romániai bíróságok közvetlenül alkalmazhatják ítéleteikben az MCV keretében megfogalmazott ajánlásokat, ha azoknak ellentmondanak a belső jogszabályok vagy akár az alkotmánybíróság egy-egy döntése.

Danileţ szerint eddig is világos volt, hogy a tagállami bíróság közvetlenül alkalmazhatja az uniós jogot; az EUB ítélete viszont felhatalmazza a bírót, hogy figyelmen kívül hagyja az alkotmánybíróság döntését, ha az ellentmond az uniós jognak. Danileţ szerint az utóbbi kategóriába tartozik az MCV és az annak alapján megfogalmazott ajánlások is. (A legújabbakat kedden tette közzé az Európai Bizottság.)

Ebben a szellemben született a napokban a Piteşti-i Táblabíróság határozata. A bíróságok portálján olvasható kivonat szerint az ítélet az EUB május 18-i döntésére alapozva nem valamely romániai jogszabályra, hanem közvetlenül „az Európai Unióról szóló szerződés 2-ik cikke és a 19-ik cikk 1. bekezdése és a 2006/928-as Határozat” előírásaira hivatkozik. A Piteşti-i Táblabíróság megállapítja, hogy a tárgyalt ügyben nem illetékes a SIIJ, a továbbiakban pedig az illetékesség megállapításakor nem vehető figyelembe a bíróságok szervezéséről szóló törvény 88^1 szakasza. (A hivatkozott törvényszöveg a SIIJ létrehozásáról rendelkezik.)

Mi számít belső jognak?

Az alkotmánybíróság keddi döntésében kiemeli, hogy az EUB ítélete nem hoz újdonságot az MCV és az annak alapján megfogalmazott ajánlások joghatásait illetően. (Az előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bírósága azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a tagállami bíróságok elé terjesztenek.) Hozzáteszik, hogy az alkotmánybíróság a korábbi határozataiban is elismerte, hogy – az alaptörvény 148. cikke értelmében – az Európai Unió alapító szerződéseinek előírásai, valamint a többi kötelező jellegű közösségi szabályozás elsőbbséget élvez az ellentétes belső jogszabályokkal szemben. Figyelembe kell venni ugyanakkor – így a közlemény –, hogy „belső jogszabályok” alatt kizárólag az alkotmányos szint alatti törvénykezést kell érteni.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az alkotmánybíróság szerint a 2006/928 Határozatból fakadó kötelezettségek végrehajtása csakis azokra a román hatóságokra vonatkoznak, amelyeknek a hatáskörébe tartozik az Európai Bizottsággal fenntartott intézményes együttműködés. Ezek a politikai intézmények – a parlament és a kormány –, nem pedig a bíróságok. Másfelől az alkotmánybíróság szerint az MCV-jelentések – „az EUB által nekik tulajdonított tartalmuk és joghatásuk figyelembe vételével” – nem tekinthetők uniós jogszabálynak, amelyet adott esetben elsőbbséggel alkalmazhat egy román bíróság az ellentétes belső jogszabályokkal szemben.

 „Következésképp a tagállami bíróság nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy egy ajánlás elsődleges alkalmazásáról döntsön egy olyan nemzeti törvénykezéssel szemben, amelyet az alkotmánybíróság a nemzeti alaptörvénnyel összhangban levőnek nyilvánított, mivel az MCV-jelentések nem normatív jellegűek, tehát nem is vélelmezhetők a belső törvénykezéssel ellentétesnek” – húzza alá az alkotmánybíróság.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?