Megosztja az igazságszolgáltatási szereplőket is a bírák és ügyészek számára előirányzott „mentelmi jog”
A koalíciós pártokat is megosztó éles politikai vitává terebélyesedett az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi részleg (SIIJ) felszámolását előirányzó törvénykezdeményezés: kedden a Hotnews hírportál közölte több mint ezer bíró és ügyész ezzel kapcsolatos állásfoglalását, akik a számukra előirányzott „mentelmi jog” ellen emeltek szót.
Az Egy tisztességes bírói és ügyészi karnak nincs szüksége büntethetőségi szűrőkre című dokumentum szerzői úgy vélik: alkotmányellenes lenne és megingatná az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat Romániában, ha a bírák és ügyészek ellen csak a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) jóváhagyásával indulhatna bűnvádi eljárás.
Ezt a „kompromisszumos megoldást” a kisebbségi frakció javaslatára fogadta el a képviselőház jogi szakbizottsága, miután a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ jelezte: támogatja ugyan a különleges ügyészség, a SIIJ felszámolását, ahogyan ezt kormányprogramba is foglalták, de garanciákat akar, hogy Románia nem tér vissza a különleges részleg létrehozása előtti időszak ügyészi visszaéléseihez.
A koalíciós pártok szerint az Európai Bizottság (EB) nem fogja beszüntetni az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), amitől gyakorlatilag az ország schengeni csatlakozása is függ, ha Románia nem számolja fel a speciális részleget, ezt ugyanis sokak szerint azért hozta létre a korábbi baloldali kormánytöbbség, hogy politikai felügyelet alá gyűrje és megfélemlítse az igazságszolgáltatást.
Kapcsolódó
A SIIJ felszámolása, valamint a bírákat és ügyészeket védő „mentelmi szűrő" ügyében maguk az érintettek is megosztottak – mondta az MTI megkeresésére Ladányi László Zsolt, a képviselőház jogi bizottságának titkára. Az RMDSZ politikusa szerint attól sem lehet eltekinteni, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége felett alkotmányos jogköre révén őrködő Legfelsőbb Bírói Tanács negatívan véleményezte SIIJ felszámolásáról szóló kormányzati tervezetet.
Leszögezte: az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak is az a legfontosabb szempont, hogy tisztességes eljárások legyenek, hogy mindenki egyenlő legyen a törvény előtt, és a bírák valóban külső befolyásoktól függetlenül ítélkezhessenek – erre lehet garancia a törvénytervezetbe utólag foglalt CSM-szűrő.
A speciális részleget a 2016–2020-as parlamenti ciklus szociálliberális parlamenti többsége hozta létre. Ebben az időszakban – az azóta korrupcióért bebörtönzött – Liviu Dragnea volt a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki átfogó igazságszolgáltatási reformba kezdett azon meggyőződése alapján, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) politikai rendőrségként működik, tanúk megfélemlítésével és zsarolással bizonyítékokat hamisít, hogy eltávolítsa a közéletből azokat a politikusokat, akik szembeszegülnek a Romániát háttérből irányító „mélyállam” akaratával.
Dragnea szerint a bírákat is mondvacsinált ügyekkel tartotta sakkban a DNA, vagyis zsarolással érte el, hogy a bírák futószalagon marasztalják el a korrupcióellenes ügyészek által megvádolt döntéshozókat. A PSD volt elnöke a SIIJ létrehozásával egyrészt a bírákkal kapcsolatos ügyeket akarta elvenni a DNA-tól, másrészt a korrupcióellenes ügyészek esetleges visszaéléseit akarta féken tartani.
A SIIJ felszámolását célzó törvénytervezet várhatóan a napokban kerül a képviselőház plénuma elé, végső formájáról azonban a szenátus hivatott dönteni.
.jpg)
