Dr. Székely Edit a laboratóriumi és mikrobiológiai orvostan szakértője, egyetemi oktató és az Egészségügyi Minisztérium Orvosi Mikrobiológiai Bizottságának tagja, emellett 2005 óta dolgozik a kórház orvosi laboratóriumi és mikrobiológiai osztályán. Február 3-án nevezték ki a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Korház igazgatójának. A feladat nehézségeiről, a dolgozókkal szembeni elvárásokról, a várható változásokról kérdeztük az új igazgatót.

– Váratlanul érte a kinevezés, vagy már előre fel tudott rá készülni?

– Váratlan volt. Az első reakcióm az volt, hogy semmiképp nem vállalhatom el, hiszen máris nagyon sok területen tevékenykedem, szeretem a mikrobiológus szakmámat és imádok tanítani. Egy orvosigazgatói munkakör mellett természetesen valami háttérbe kell szoruljon. Később viszont átgondoltam, hogy a szakmai életem érettségében itt van az alkalom, hogy hasznossá tegyem magam azon a területen, amelyen hosszú évek alatt képeztem magam.

– Ez egy meglehetősen komoly feladat, mit gondol, mi lesz a legnehezebb a mindennapi munka során?

– A kórház méreteiből és komplexitásából adódóan sokrétűek a problémák, ezek teljes átlátása időt vesz igénybe. Mint minden új munkakör esetében, tanulási folyamat szükséges. De bízom benne, hogy ez kialakul. Máris köszönettel tartozom mindazoknak, akik segítik a beilleszkedésemet a vezetőség és a klinikus kollégák részéről.

– Milyen elvárásokkal kezdte meg az igazgatói munkát?

– A legfontosabb, amire számítok, az a csapatmunka és a kommunikáció. Az én feladatom az, hogy összehangoljam a tevékenységet és lehetőségekhez mérten megoldásokat találjak. Viszont szükségem van a kollégák megértésére, támogatására és az esetleges változások iránti nyitottságra.

– Mit gondol, milyen téren kell fejlődnie a kórháznak az ön irányítása alatt?

– Azt emelném ki, ami az én szakterületemhez szorosan kapcsolódik, és ami a betegek bizalma szempontjából is egy rendkívül fontos szempont: a kórházi ellátás során fellépő fertőzések kontrollja. Ehhez szükséges a mikrobiológiai diagnosztika korszerűsítése, a prevenció- és infekciókontroll fontosságának tudatosítása, illetve megfelelő alkalmazása és az antibiotikum-használat optimalizálása. Ezen a három téren szeretnék változásokat elérni.

Egyetemi központ lévén, fontos az új, modern technikák, terápiás, illetve diagnosztikai eljárások bevezetése, ezen a téren történtek előrelépések.

– Az intézményben tervezett változások mennyire érezhetők majd a betegek számára?

– A fent említett változások, különösen a fertőzések megelőzése és ellenőrzése remélhetően az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések csökkenését tenné lehetővé. Az antibiotikum-felhasználás optimalizálása a mai betegek szempontjából kevésbé érzékelhető hatással jár, hosszú távon a rezisztens baktériumok visszaszorítását eredményezheti. Ezzel tulajdonképpen a jelenleg rendelkezésünkre álló antibiotikumok hatékonyságát őrizhetjük meg a jövő páciensek számára. Akárcsak a klímaváltozás esetén: ha most nem teszünk meg bizonyos lépéseket, pár év múlva túl késő lesz.

A megfelelő, gyors és pontos diagnosztika nélkül viszont sem infekciókontroll, sem megfelelő antibiotikumterápia nincs. Ezek mind összefüggnek, a problémát ésszerűen kell megközelíteni.

– Miként tervezi e két változtatás gyakorlatba ültetését?

– Az eddigi tevékenységem során az említett témákat felölelő stratégiák kidolgozásával foglalkoztam különböző projektek keretében. Nem számítanak újdonságnak más országokban, a programok már régen bejáratottak, letisztult módszertannal rendelkeznek, mifelénk viszont hiányzott az egységes, országos szintű szabályozás, hiányosak voltak a szakmai útmutatók.

A mi kórházunkban volt korábbi erre irányuló kezdeményezés, amit 15 évvel ezelőtt Dr. Baila Lucian menedzserrel, Dr. Vass Levente orvosigazgatóval és Dr. Bucur Gabriella mikrobiológus és gyermekgyógyász kollégával kezdtünk el. Bizonyos procedúrák azóta is érvényben vannak valamilyen szinten. Ezen kívül, az elmúlt év során a Balș Intézet által kezdeményezett projekt kapcsán a mi kórházunk egyike volt annak a hat romániai kórháznak, amelyben kipróbáltuk a kidolgozott programot. Tudatában vagyok annak, mi működött, mi volt kevésbé sikeres és hol van több tennivaló. Egy fontos szempont volt abban, hogy vállaltam az orvosigazgatói kinevezést, mert úgy gondoltam, lehetőséget ad az átfogóbb, hatékonyabb szervezéshez. Természetesen több tényezőn múlik a program sikeressége, de én emellett elkötelezett vagyok.

Abban bízom, hogy a témában való jártasságom és a szakmai tapasztalatom hozzásegítenek ahhoz, hogy haladjunk ezen a téren. Amint korábban is említettem, a kórház alkalmazottjai részéről, mind az orvosok, mind a többi személyzet részéről nyitottságot várok el, hiszen mindannyiunk közös érdeke a kórházi fertőzések megelőzése, illetve az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése. Hiszen amikor nincs, amivel a fertőzéseket kezelni, a modern medicina az összes új technológiájával csődöt mond.