Percenként 50-70 PET-palack érkezik Romániából Magyarországra a Tiszán és a Szamoson, hívta fel a figyelmet a tavaszi áradáskor felerősödő jelenségre nemrég a Máramaros megyei tanács alelnöke, Radu Trufan. Kovács Csongort, a Zöld Erdély Egyesület elnökét kérdeztük arról, hogy mi az oka a folyamatos szennyezettségnek, és mi lenne a hosszú távú megoldás.

Romániából ömlik a szemét Magyarország felé, és ez „szégyen ránk nézve”, fogalmazott múlt héten a Máramaros megyei tanács alelnöke. „Olyanok vagyunk, mint a rossz felső szomszéd egy tömbházban, aki mindig eláztat: mi a magyar szomszédokat folyamatosan elárasztjuk szeméttel” – mondta Radu Trufan. Megannyi botrány után hatékony megoldás még mindig nem született a problémára. Radu Trufan szerint mozgó gátakat kellene létrehozni a Szamoson, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét.

A lakosság is felelős

Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke szerint Romániában jellemző mind a mai napig az, hogy a folyómedreket, patakmedreket vagy akár mesterséges árkokat, erdőszéleket szeméttárolásra használják. Ez egy olyan bevett szokás, amelyet nehéz levetkőzni, és a szakember szerint nem elég erős az ezt elősegítő intézményi és politikai „hátszél” sem. „Nagyon ritka eset, amikor valakit tetten érnek, és egy példaértékű büntetésben részesítenek, így olcsóbbnak gondolják például egy lakás-átalakítás esetében kihordani a szemetet akár egy szekérrel vagy egy fogadott teherautóval, mintsem a szemétszállítási vállalatnak a megfelelő díjazását kifizetni, és megfelelő helyre szállítani a szemetet” – hangsúlyozta.

Ezen kívül problémát okoz a pillepalackok és nejlonzacskók tömege is, amely közvetlenül a lakosságtól származik: sokan eldobják a természetben, de a nem megfelelő kukákból a szél akár ki is fújja, és szétteríti, majd a tavaszi vízáradás összeszedi és elkezdi lemosni a folyómedrekbe.

A szemétkérdés nem politikai prioritás

Kovács Csongor a megoldást abban látná, ha társadalmi normává alakulna a szemét megfelelő kezelése, és úgy véli, hogy nagyon nagy hátránya Romániának ebben a tekintetben az, hogy a politikai prioritások között a szemétkérdés mindig az utolsó helyen kullog.

„Kevés figyelmet és annál is kevesebb pénzügyi erőforrást fordítunk ebben az országban erre a témára, holott lenne miből, lenne hogyan, lenne kivel, viszont nem élvez kellő prioritást. Azt hiszem, hogy előbb-utóbb muszáj lesz ezzel a témával foglalkozni, hiszen a társadalmi igény is növekedik” – nyilatkozta a szakember, hozzátéve, hogy szerinte a probléma megoldásához a politikumnak is fel kellene nőnie, hogy a megfelelő intézkedéseket hozza meg még akkor is, ha bizonyos körökben „nem annyira szimpatikus és nem annyira politikailag hasznosítható” intézkedésekről van szó.

A szakértő szerint pillanatnyi megoldásként lehetne használni úszó gátakat is, amelyek a hordott szemétnek legalább egy részét ki tudnák szűrni a folyóvizekből, így az nem áramolna át a szomszédos országokba, bár ehhez szintén intézményi háttér, háttérakarat kellene, ami jelenleg hiányzik. „Ez nem lenne túlságosan költséges, viszont pillanatnyi és látványos eredménnyel járna, hiszen nem látnánk, és nem hallanánk folyamatosan, hogy mennyi szemetet eresztünk a szomszédos országokba. Meg lehetne oldani gyakorlatilag egyik napról a másikra” – magyarázta. Kovács Csongor hozzátette, hogy természetesen emellett a hosszú távú megoldásokon is teljes gőzzel kellene dolgozni, hogy azok az úszógátak, amiket építenének, két-három vagy akár tíz év múlva teljesen feleslegessé váljanak, és ne legyen mit kiszűrni a folyóvizekből.

Kapcsolódó

A környezetvédelmi tárca erőfeszítéseket tesz, hogy a folyók ne vigyenek úszó hulladékot Magyarországra

A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium közleményben tájékoztatott kedden azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a román hatóságok tesznek azért, hogy a Tisza mellékfolyói ne szállítsanak úszó hulladékot Magyarországra.

környezetszennyezés Tisza környezetvédelem Románia Magyarország

A jogi kerethiány miatt csak diplomáciai úton tud fellépni Magyarország

Tavaly Áder János magyar köztársasági elnök levélben kérte Klaus Iohannist, hogy találjanak valami megoldást a folyókon keresztül Magyarországra áradó szemét ügyében. Kovács Csongor szerint habár Romániában a hulladékgazdálkodás jogilag „eléggé szabályozott formában zajlik”, tehát papíron megvannak a megfelelő jogi keretek és szabályozások az európai uniós direktívák kényszerének köszönhetően, nemzetközi szinten mégis nehezebb a helyzet.

Jelenleg nincs ugyanis olyan nemzetközi intézmény, nemzetközi keretegyezmény, amely kötelezhetné bármelyik országot arra, hogy ne engedjen a szomszédos országok területére hulladékokat a folyókon. Ezért csak akkor remélhet megoldást egy ily módon szennyezett állam, ha diplomáciai úton fel tud lépni, és ki tudja eszközölni azt, hogy a szennyező ország politikuma, döntéshozói tegyenek a saját területükön a szennyezés megszüntetéséért, hívta fel a figyelmet a Zöld Erdély Egyesület elnöke.