Kiegyensúlyozott, felelősségteljes és realista 2022-es költségvetés elfogadását ígérte a hétfői kormányülés elején Nicolae Ciucă.

A miniszterelnök elmondta, a jövő évi büdzsé képes lesz kielégíteni a szükséges finanszírozási igényeket, illetve közép és hosszú távon erősíteni a gazdaságot, felhasználva az Európai Unió által biztosított pénzügyi forrásokat.

Nicolae Ciucă szerint a költségvetés kidolgozásakor szem előtt tartották mind a világjárvány és az energiadrágulás okozta nehézségeket, de figyelmet fordítottak a gazdaság fenntartható, „egészséges” növekedésének biztosítására is. A jövő évi büdzsé alapkoncepciója a „stabilitás és kiszámíthatóság”, így igyekeznek ösztönözni a beruházásokat és vonzó üzleti célponttá tenni az országot.

„Amint azt megígértük, nem emeljük az adókat, nem fogunk nyomást gyakorolni az üzleti szférára. Fenntartjuk a kkv-kra vonatkozó jelenlegi adózási rendszert, a beruházásokat ösztönző állami támogatások rendszerét és a vállalkozókat segítő valamennyi intézkedést” – fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette, az elmúlt 32 év viszonylatában rekordnagyságúnak számító összeget, összesen mintegy 88,8 milliárd lejt szánnak beruházásokra. Ez a kétszerese a 2019-ben hasonló célra elkülönített forrásoknak – hangsúlyozta.

A szociális intézkedések közül a gyermeknevelési pótlék és a fogyatékkal élők juttatásának növelését, a nyugdíjpont értékének emelését és a kisnyugdíjasoknak szánt juttatást emelte ki a miniszterelnök. A munkaügyi minisztérium költségvetése 6,7 százalékkal nő, továbbá biztosítják a forrásokat az energiaszámlák kompenzálására, valamint a kiszolgáltatott energiafogyasztóknak szánt támogatásokra, a téli hónapokra 5 százalékra csökkentik a távhő áfáját.

Emellett jövő évre is különítettek el alapokat a koronavírus-járvány indokolta egészségvédelmi intézkedésekre, illetve prioritásként kezelik a járványkórházakat és a kórházak intenzív osztályait érintő beruházásokat - nyomatékosította a kormányfő.

Közvitára bocsátották a jövő évi költségvetést

A jogszabály szerint jövőre a gazdasági növekedés 4,6 százalékos, a GDP-arányos költségvetési hiány pedig 6,24 százalékos lesz.

216,473 milliárd lejes bevétellel, 493,215 milliárd lejes kötelezettségvállalási előirányzattal és 301,758 milliárd lejes költségvetési előirányzattal számol 85,285 milliárd lejes hiány mellett a 2022-es állami költségvetés tervezete, amelyet vasárnap bocsátottak közvitára a pénzügyminisztérium honlapján.

A hozzáadottérték-adóból (áfa – TVA) 20,397 milliárd lej jut a helyi költségvetéseknek, ebből: 3,156 milliárd lej a megyei szintű decentralizált kiadások finanszírozására; 8,875 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok, kerületek és Bukarest önkormányzatának decentralizált kiadásainak finanszírozására; 600 millió lej a megyei és községi utakkal kapcsolatos kiadások finanszírozására; 7,332 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok és megyék helyi költségvetésének kiegyensúlyozására, a vízimentő-szolgálatok és a turisták számára fenntartott strandokon lévő elsősegélynyújtó állomások működtetésével kapcsolatos kiadások finanszírozására.

A 2022-es költségvetés tervezete 4,6 százalékos gazdasági növekedésre alapoz. A 2023-2025-ös időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózis 2023-ban 5,3 százalékos, a teljes időszakban átlagban 4,9 százalékos éves növekedési rátával számol, amely magasabb az EU és az euróövezet 4,3 százalékosra becsült növekedésénél. Ez azzal magyarázható, hogy a világjárvány a közelmúlt történelmének egyik legjelentősebb gazdasági válságát idézte elő, de Románia esetében a reál GDP viszonylag gyorsan visszatért a járvány előtti szintre.

Kapcsolódó

Költségvetés-tervezet: az ideinél sokkal több pénzt szánnak beruházásokra és kultúrára

Az egészségügyi büdzsé megegyezik az ideivel, az oktatási nő.

költségvetés-tervezet költségvetés 2022

A tervezet szerint a költségvetési hiány 76,983 milliárd lej, azaz a GDP 5,84 százaléka lesz, a ESA-hiányt GDP-arányosan 6,24 százalékosra, a strukturális hiányt pedig 5,71 százalékosra becsüli a kormány.

A következő három évre vonatkozó deficit-előrejelzés szerint az ESA-hiány fokozatosan csökken, 2023-ban a GDP 4,40 százalékára, 2024-ben a GDP 2,90 százalékára, 2025-ben pedig a GDP 2,02 százalékára.

Beruházásokra 2022-ben mintegy 88,4 milliárd lejt fordítanak, ami a GDP 6,7 százalékát jelenti, 2025-ben pedig mintegy 136,2 milliárd lejt, ami abszolút értékben, de GDP-arányosan (8 százalék) is növekedést jelent 2022-hez képest.