2030-ig másfél évvel emelik meg a korhatárt a nők számára. Az új nyugdíjtörvényt jövőre fogadná el a kormány.

Változtatásokat kell végrehajtania a kormánynak a nyugdíjrendszerben, ha hozzá szeretne jutni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében igényelt teljes összeghez. A legfontosabb változást a nyugdíjkorhatár emelése jelenti, a nők esetében. A szebbik nem tagjai jelenleg 61 éves és 6 hónapos korukban vonulhatnak nyugdíjba, amit 2030-ig több lépcsőben 63 évre fognak emelni – derül ki az Európai Bizottsághoz eljuttatott helyreállítási tervből.

Kapcsolódó

Hét év békés öregkor várna egy romániai férfire, ha 67 év lenne a nyugdíjkorhatár

Az EU-ban 65 év az átlagos nyugdíjkorhatár, azonban 23 tagállamban magasabb a várható élettartam, mint Romániában.

nyugdíjkorhatár várható élettartam

A kormánynak az Európai Bizottság felé tett vállalásainak értelmében meg kell teremteni a jogi keretet arra, hogy a munkavállalók, önkéntes alapon, 65-ik életévük betöltése után is dolgozhassanak. „Ösztönözve lesz az aktív öregedés és azonnak az előnyöknek a kamatoztatása amelyekkel az idős dolgozók rendelkeznek, mint például a gazdag tapasztalatok” – olvasható az EB-nek benyújtott dokumentumban. Az időskori aktivitás ösztönzése érdekében az új nyugdíjtörvény magasabb éves nyugdíjpontszámot állapít majd meg a 65 és 70 év közti munkavállalóknak.

A befizetési időszakra vonatkozó előírások nem fognak változni: 15 év marad a minimális időszak, a teljes pedig 35 év, a férfiak és a nők esetében egyaránt. Változni fognak ellenben a korkedvezményes nyugdíjba vonulás feltételei. Azok, akik legalább 8 évvel túlteljesítették a teljes befizetési időszakot, az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulhatnak, leghamarabb 5 évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy az kérheti a korkedvezményes nyugdíjazását, aki legalább 43 éven át fizette a nyugdíjbiztosítást. Férfiaknál legkorábban 60, nőknél pedig 63 éves korhatár esetében 58 évesen lesz lehetőség a korkedvezményes nyugdíj igénylésére.

Az új nyugdíjtörvény meghatároz majd egy minimális összegű ellátást, aminek az értéke össze lesz kapcsolva a minimálbérével. A tervek szerint a törvényt 2022 utolsó negyedévében kell majd elfogadni, s 2023 január 1-től lépne életbe.

Nem fagyasztanak be nyugdíjakat

A törvény elfogadásának dátumát megerősítette csütörtökön a miniszter is. A kormányülést követő sajtótájékoztatón Florin Cîţu rámutatott, az általa vezetett kabinet a tervek szerint 2022 második negyedévében fogja elfogadni az új nyugdíjtörvény tervezetét, a parlament pedig 2022 negyedik negyedévében szavaz majd róla. A jogszabály 2023 első negyedévétől lép hatályba - tette hozzá.

Megkérdezték tőle az újságírók, hogy az országos helyreállítási tervbe foglalt reformok előírják-e a magas és közepes nyugdíjak befagyasztását. A kormányfő az válaszolta: az alacsony összegű nyugdíjak növelése képezi a prioritást, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi nyugdíj egyáltalán nem nő. "Azt azonban garantálom, hogy nem lesznek ad-hoc nyugdíjemelések. Vagyis nem fogjuk engedni, hogy valaki előálljon és bármiféle előzetes elemzés, fenntarthatósági jelentés nélkül azt mondja: Idén 70 százalékkal emeljük a nyugdíjakat" - magyarázta a miniszterelnök. 

(Nyitókép: Agerpres)