Az EU-ban 65 év az átlagos nyugdíjkorhatár, azonban 23 tagállamban magasabb a várható élettartam, mint Romániában.

Hullámokat vetett a kormánynak az az Európai Bizottság felé tett vállalása, hogy összehangolja a nyugdíjkorhatárt a romániai várható élettartammal. Az uniós testület számára készített dokumentumban szó szerinti fordításban ez áll: „A nyugdíjkorhatár összehangolása a várható élettartammal 2035-ig, a férfiak és a nők esetében egyaránt”.

Az ügyben nyilatkozott korábban többek között Kelemen Hunor kormányfőhelyettes és Florin Cîțu miniszterelnök is, és mindketten cáfolták, hogy a kormány a nyugdhíjkorhatár növelését tervezné a közeljövőben. Dan Barna, a kormányfő másik helyettese pedig kijelentette: „Nem született még semmiféle döntés a nyugdíjkorhatár esetleges növeléséről, de zajlanak a tárgyalások, és hamarosan előállunk egy javaslattal”. A politikus emlékeztetett: a kormány az országos helyreállítási tervben is kötelezettséget vállalt egy új nyugdíjtörvény elfogadására. Raluca Turcan munkaügyi miniszter szerda este a Digi24-nek kijelentette: a nyugdíjkkorhatár emelése opcionális lesz, azaz kérésre lehet majd a korhatár után is nyugdíjba vonulni.

A nyugdíjkorhatár összehangolása a várható élettartammal a statisztikai szaknyelven azt jelenti, hogy a két értéknek függenie kell egymástól. Mivel az elmúlt években, a koronavírus járvány kitöréséig a várható élettartam növekvő pályán volt Romániában, ez a bürokrácia bükkfanyelvén csakis a nyugdíjkorhatár növelését jelentheti. Ha megvizsgáljuk a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam viszonyát az EU-tagállamokban, akkor azt találjuk, hogy a tervezett lépés roppant méltánytalan volna a hazai munkavállalók millióival szemben.

Kapcsolódó

Dan Barna: a jelenlegi nyugdíjrendszer 8-10 év múlva teljesen összeomlik

A jelenlegi nyugdíjrendszer 8-10 év múlva teljesen összeomolna, ezért alapjaiban újra kell gondolni - véli Dan Barna.

nyugdíjrendszer nyugdíjkorhatár Dan Barna

Jelenleg Romániában 65 év a nyugdíjkorhatár a férfiak és 61 év a nők esetében. Ez utóbbi 2030-ig 63 évre fog nőni. Az Európai Unióban ez a legnagyobb eltérés a két nem között ezen a téren. Az EU nyugdíjkorhatár-átlaga 65 év, több tagállamban mindkét nem nyugdíjba vonulási korhatára magasabb, mint nálunk. Legkésőbb a görögök és az olaszok mehetnek nyugdíjba, nemtől függetlenül 67 évesen. Ennek ellenére, ezeknek az országok a polgárai hosszabb időn át élvezhetik a nyugdíjas létet, mint a romániaiak, mivel lényegesen magasabb a várható élettartamuk.

Rövid élet, rövid nyugdíjas lét

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint Romániában 2019-ben 75,6 év volt a várható átlagos élettartam, a férfiaké 71,9, a nőké pedig 79,5 év. Ez azt jelenti, hogy egy romániai nő átlagban 16,5, míg egy férfi 6,9 évet él nyugdíjasként, a nők esetében 63 éves nyugdíjkorhatárral számolva. Ha a nyugdíjkorhatárt 67 évre emelnék, akkor egy férfinek átlagban 4,9 évre volna kilátása.

Németországban, ahol szintén 65 év a nyugdíjkorhatár, az emberek átlagban 81,3 évet élnek, 5,7-tel többet, mint idehaza. Egy átlagos német nő nyugdíjas éveinek száma 18,7, egy férfié pedig 14. A német nők előnye tehát 2,2 év, a férfiaké pedig 7,1 év hozzánk képest.

A görögök és az olaszok is kedvezőbb helyzetben vannak nálunk: előbbieknél 84,20, utóbbiaknál 85,7 volt 2019-ben az átlagos várható élettartam. Az olaszoknál egy nőnek 18,7, míg egy férfinek 14,4 nyugdíjas évre van kilátása. Ez 2,2, illetve 7,5 év pluszt jelent az olaszok javára, összehasonlítva a hazai kilátásokkal.

Valamennyi EU-tagországban, ahol a hazainál magasabb a nyugdíjkorhatár, az emberek átlagban többet is élnek, mint idehaza. Németország, Franciaország és Spanyolország azt tervezik, hogy 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, azonban a polgáraik akkor is több nyugdíjas évre számíthatnak majd, mint romániai kortársaik. Norvégiában, Svédországban és Finnországban rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer van. Finnországban 63 és 68 éves kor között lehet visszavonulni a munka mezejéről, miközben a várható élettartam 82,1 év, ami közel 6 évvel magasabb a romániainál.

„Gondolkodjunk hosszú távon és elvi szinten. Ha elképesztő méltánytalanságok vannak a jelenlegi rendszerben, akkor szüntessük meg ezeket: miért dolgozzon 70 éves koráig egy tanár, s miért ne tudna 65 éves koráig dolgozni egy rendőr vagy egy bíró, aki jelenleg 45 éves korában megy nyugdíjba?” – mondja Bogdan Glăvan, a bukaresti Román-Amerikai Egyetem közgazdaságtan tanára, Ludovic Orban volt tanácsadója.

Kapcsolódó

Cáfolta a nyugdíjkorhatár emeléséről és az adók növeléséről szóló híreket Florin Cîţu

A kormányban jelenleg nincsenek tárgyalások sem a nyugdíjkorhatár emeléséről, sem a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartam meghosszabbodásához való igazításáról – jelentette ki csütörtök este Florin Cîţu miniszterelnök. A kormányfő azt is cáfolta a B1 TV műsorában, hogy adóemelésre készülne a kabinet.

helyreállítási terv nyugdíjkorhatár Florin Cîțu

Tavaly, a koronavírus-járvány hatására a legtöbb uniós tagállamban csökkent a várható élettartam, azonban valószínűleg egy ideiglenes visszaesésről van szó, a nyugdíjas évek számának terén mutatkozó aránytalanságokat pedig átlagban nem csökkenti. Becslések szerint idehaza 1,4 évvel lett rövidebb a várható átlagos élettartam, jelenleg az Eurostat szerint 74,2 év. Németországban csupán 0,2 év a csökkenés, Olaszországban 1,2, Görögországban pedig 0,5 év, míg Finnországban nőtt, 82,1 évről 82,2-re.

(Nyitókép: Agerpres)