A hőhullámok már most a legveszélyesebb szélsőséges időjárási jelenségnek számítanak Európában, és a klímaváltozás hatásai Romániában is egyre erősebben érezhetők – figyelmeztet a Klímaváltozási Tudományos Tanácsadó Testület.

A szakértők szerint a 2024-es nyár volt a leginkább kánikulával sújtott időszak a közelmúlt történelmében: a 92 nyári napból 63-at tettek ki a hőhullámok, és a szélsőséges hőmérséklethez köthető többlethalálozások száma meghaladta a 600-at. Ez a tendencia 2025-ben is folytatódott, amikor az első súlyos kánikulai időszakok már júniusban elkezdődtek.

A kutatókból és klímaszakértőkből álló független testület egy technikai dokumentumot tett közzé a helyi hatóságok számára, amelyben bemutatják a globális felmelegedés hatásait és a városok alkalmazkodásához szükséges intézkedéseket – írja a News.ro.

A kutatók által elemzett adatok egyértelmű melegedési tendenciát mutatnak, különösen a meleg évszakban. A megyeszékhelyek éves átlaghőmérséklete a 2021–2024-es időszakban meghaladta a 12° C-os küszöböt, miközben az 1980-as évekig ez nem lépte túl a 10° C-ot. Ezzel párhuzamosan a nyári átlaghőmérséklet Konstancán 1,4°C-kal, Craiován pedig akár 2,1°C-kal is emelkedett az 1961–1990-es bázisidőszakhoz képest.

Brassó is a leggyorsabban melegedő városok között

A szakértők szerint a melegedés üteme évtizedenként körülbelül 0,4–0,6°C, a legjelentősebb emelkedést pedig a következő városokban regisztrálták: Craiova (+0,57°C), Galac (+0,55°C), Iași (+0,54°C), Brassó (+0,50°C), Bukarest (+0,49°C)

Még a hegyvidéki fekvésű erdélyi nagyváros, Brassó is az országos felmelegedési rangsor élvonalába került.

Milyen intézkedéseket javasolnak a szakértők?

A kánikula lakosságra gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében a tanács több azonnali intézkedést javasol a helyi hatóságoknak:

• A lakosság számára elérhető, hűvös közterületek kialakítása;
• Az ivóvízhez való hozzáférés bővítése a nyilvános helyeken;
• A tavak és folyók hűsölési és rekreációs célú hasznosítása;
• A tömegközlekedési megállók és közterületek átalakítása a hőségnek való kitettség csökkentése érdekében;
• A szabadban dolgozók védelme.

Közép- és hosszú távon a szakértők a zöldövezetek és az árnyékos területek bővítését, az iskolák és kórházak szélsőséges hőmérséklethez való igazítását, helyi riasztórendszerek kidolgozását, az egészségügyi szolgáltatások megerősítését, valamint a sérülékeny csoportoknak szánt célzott intézkedések elfogadását javasolják.

Kapcsolódó

Erre kell készülni idén nyáron – Történelmi, szuper erejű El Niño várható

El Niño- és szuper El Niño-hatást emlegetnek az idei évre a szakértők. Hogy mit jelentenek ezek, és milyen nyarunk lesz Romániában? – Bartók Blanka éghajlatkutató magyarázta el.

extrém időjárás melegrekord nyár klímaváltozás kánikula aszály El Nino

A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a kánikulai időszakok egyre gyakoribbá válnak, és a városoknak alkalmazkodniuk kell az új éghajlati valósághoz.

„A hőhullámok már nem számítanak kivételes eseményeknek, hanem visszatérő kockázatot jelentenek, amelyek jelentős hatással vannak a lakosság egészségére és jólétére” – hangsúlyozza a Klímaváltozási Tudományos Tanácsadó Testület. A szakértők szerint összehangolt megelőző és alkalmazkodási intézkedések nélkül a szélsőséges hőmérsékletek okozta emberi, társadalmi és gazdasági költségek tovább fognak növekedni.