A bukaresti megemlékezésen hangsúlyozták, hogy a múlt megismerése és vállalása elengedhetetlen ahhoz, hogy hasonló tragédiák ne ismétlődhessenek meg.

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1941. október 9-én kezdődött meg a dél-bukovinai zsidók deportálása. Egyetlen hónap alatt több mint 35 ezer személyt, többségében gyermekeket, időseket és nőket vittek el Besszarábiából és Bukovinából Transznisztriába. Az Ellie Wiesel holokausztkutató intézet adatai szerint több mint háromszázezer román vagy ukrán származású zsidó esett az Antonescu-rezsim áldozatául, ugyanakkor több mint tizenegyezer roma is Transznisztriában hunyt el, a rasszista politika következtében. Végül az erdélyi zsidókat és romákat is náci haláltáborokba deportálták a másik világháború idején. A történelem egyik legsötétebb időszaka volt ez – hangzott el a bukaresti megemlékezésen, ahol rámutattak, a román állam csak 2004-ben ismerte el a történelmi és morális felelősségét a történtekért.

A törvények dacára az elmúlt két évben felerősödött az antiszemitizmus, a legionárius mozgalom dicsőítése ismét erőre kapott, de az extremizmus minden formában veszélyt jelent a demokráciára – figyelmeztettek, hangsúlyozva: az antiszemitizmus és a szélsőséges eszmék elleni fellépés továbbra is közös felelősségünk.

Nicușor Dan: ne erősödjön meg ismét a gyűlölet

Romániában október 9-ét nyilvánították a holokauszt áldozatainak emléknapjává, üzenetében pedig Nicușor Dan államfő hangsúlyozta: a történelem és az emlékezet felidézése nélkülözhetetlen annak megértéséhez, hogyan válhattak lehetővé Románia területén a román állami hatóságok közreműködésével elkövetett bűncselekmények és atrocitások. Az Agerpres szerint gondolatait Cristian Roşu államtanácsos tolmácsolta a megemlékezésen.

Nicuşor Dan rámutatott, hogy a kegyetlenségeket a román állami hatóságok közreműködése mellett azok közönye is lehetővé tette, akik nem léptek fel az üldöztetések és az erőszak ellen. Az államfő szerint a túlélők vallomásai segítenek közelebb kerülni a történelmi igazsághoz. Hangsúlyozta: fontos tudatosítani, hogy a romániai holokausztnak saját története, áldozatai, túlélői és felelősei vannak, ennek a fájdalmas múltnak a megismerése és vállalása pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy hasonló tragédiák ne ismétlődhessenek meg.

Kapcsolódó

Antiszemitizmus Romániában: élen a zsidók elutasítása

Most először a zsidók a leginkább elutasított etnikai kisebbség Romániában – derült ki az Elie Wiesel Intézet rendelésére készített felmérésből.

antiszemitizmus Legionárius Mozgalom holokauszt Elie Wiesel Intézet zsidók Ion Antonescu idegengyűlölet kisebbségek

Üzenetében felidézte, hogy 1938 és 1944 között zsidókat és romákat üldöztek, pogromoknak vetettek alá, Transznisztriába deportáltak, illetve kivégeztek a román fennhatóság alatt álló területeken. Szerinte a gyors változások és a jövővel kapcsolatos bizonytalanságok időszakában különösen nagy a társadalom felelőssége abban, hogy ne erősödhessen meg ismét a gyűlölet, a diszkrimináció és az antiszemitizmus.

„A béke, a szabadság és a demokrácia nem örökre garantált értékek, minden nemzedéknek meg kell védenie őket” – fogalmazott Nicuşor Dan.

Ilie Bolojan: a gyűlölet és az előítéletek nem tűnnek el maguktól

Ilie Bolojan, ügyvivő kormányfő közleményben üzent az emléknap alkalmával, hangsúlyozva: etnikai hovatartozástól, vallástól vagy származástól függetlenül mindenkinek biztonságban kell éreznie magát, és tisztelettel kell bánni vele.

Emlékeztetett arra, hogy a 85 évvel ezelőtti deportálások nem előzmények nélkül történtek: a propaganda, az antiszemitizmus és a gyűlöletkeltő beszéd fokozatosan elfogadottá vált a társadalomban. „A romániai holokauszt megmutatja, hová juthat egy társadalom, amikor az előítéletet és a gyűlöletet elfogadják, az emberi méltóságot pedig figyelmen kívül hagyják” – fogalmazott.

Bolojan szerint a gyűlölet és az előítéletek nem tűnnek el maguktól, ezért mindenkinek fel kell lépnie ellenük. Hangsúlyozta, hogy a demokrácia nemcsak intézményeket és törvényeket jelent, hanem azt is, hogyan viszonyulunk egymáshoz, és miként reagálunk, ha valakit hátrányos megkülönböztetés vagy igazságtalanság ér.

Arra is emlékeztetett, hogy tíz éve fogadták el a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmusra vonatkozó munkadefinícióját. Ugyanakkor kiemelte a kormány elkötelezettségét az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletkeltő beszéd elleni fellépés, valamint a holokauszttal kapcsolatos oktatás és kutatás támogatása mellett.

A kormányfő szerint kötelességünk megőrizni a még élő túlélők tanúságtételeit, hogy az általuk átélt tragédiák ne merüljenek feledésbe.