Dărăban Paula Maros megyei főtanfelügyelő véleménye szerint elmondható, hogy nagy a diákok érdektelensége, Antal Levente-Mihály főtanfelügyelő-helyettes szerint a magyar diákok esetében a digitális javítási rendszer is befolyásolta a gyenge próbaérettségi eredményeket.

A főtanfelügyelő a Maszolnak elmondta, az előző évekhez hasonlóan mindössze „egy gyakorlatnak” tartják a végzős diákok a próbaérettségit, nagyfokú érdektelenség övezi részükről az egészet. Szerinte, ha elemeire szedve nézzük az eredményeket, nem állunk rosszul, de a hozzáállást mutatja, hogy még a jelenlét sem volt 100 százalékos.

Román nyelv és irodalomból megyeszinten egyetlen diák sem kapott tízest, az anyanyanyelv vizsgán egyetlen diák érte el a maximális pontszámot, választott tantárgyból 7, kötelezőből tíz tanuló kapott 10-es osztályzatot. Románból a 3 451 vizsgázó közül kevesebben (1633-an) kaptak ötösön felüli jegyet mint ahányan elbukták a vizsgát (1818), magyarból a helyzet ennél sokkal jobb, 1108-an vizsgáztak, ebből 903-an megírták az ötöst, 205-en nem. A kötelező tantárgyból a 3414 diák közül 1951-en átmenő jegyet kaptak, 1463-an nem érték el az ötös osztályzatot. Választott tantárgyból 3372-en jelentek meg a vizsgán, 2131-en ötösön felüli, 1241-en azon aluli jegyet kaptak.

Dărăban Paula Maros megyei főtanfelügyelő ugyanakkor elutasította azt az általános felvetést, miszerint a magyar diákok rontanák a statisztikát. Közölte, a megyében tanuló magyar anyanyelvű diákok közül néhányan nagyon jó eredményeket értek el az országos szintű román nyelv és irodalom tantárgyversenyeken, így téves dolog általánosítani. Hangsúlyozta, nemzetiségtől függetlenül, egyértelműen a diákok hozzáállásának tudható be próbaérettségi eredménye, ugyanis a tételek közepes nehézségűek voltak, de amennyiben nem készültek a vizsgára, nincs ahogy megüssék az elvárt szintet. Az illetékes ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez minden évben így szokott lenni, a próbaérettségin 2-3 jeggyel kevesebbet érnek el a diákok.

Kapcsolódó

Több száz székelyföldi, magyar érettségiző vált a digitális javítási rendszer áldozatává

Soha ilyen gyenge eredmények nem születtek a próbaérettségi román vizsgáján mint idén, és ez megismétlődhet az érettségin is, ha nyárig nem sikerül módosítani a kisebbségi diákok számára méltánytalan és hátrányos javítási módszeren, állapította meg Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő.

próbavizsga román nyelv próbaérettségi Háromszék magyar diákok

Nyárára összeszedik magukat és sikerül az érettségi vizsgájuk – jelentette ki a főtanfelügyelő. A próba-képességvizsga és próbaérettségi esetében is az a cél, hogy a szaktanárok és szülők számára világossá váljon, hogy milyen szintű tudással rendelkeznek a diákok és milyen irányba kell terelni őket ahhoz, hogy nyárig felzárkózzanak. A főtanfelügyelő közölte, a szaktanfelügyelők összehívják a vizsgatantárgyak oktatóit és támpontokat javasolnak a „hogyan tovább?” kérdésre.  

A főtanfelügyelő szerint a digitális javítási rendszernek semmi köze az alacsony jegyekhez, sőt szerinte könnyíti és precízebbé teszi a munkát. Kizárja a tévedéseket. Régen ugyanis voltak olyan helyzetek, amikor a javító tanár elmulasztotta hozzáadni a végeredményhez a hivatalból járó jegyet. A rendszer másik előnye, hogy automatikusan generálja az átlagot, így arra sem kell külön időt fordítania a tanárnak.

A főtanfelügyelő-helyettes szerint a digitális javítás hátrányt jelent a magyar gyermekeknek

Antal Levente-Mihály Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes véleménye szerint azonban a magyar diákok számára hátrányt jelentett idén a digitális javítási rendszer. Az érettségi tételek nem különböznek a román tagozaton tanuló, román anyanyelvű diákokétól, és amennyiben a dolgozat egy olyan tanár kezébe került, akinek soha semmilyen kapcsolata nem volt magyar gyermekekkel, a teljesítményt a román tananyag elvárásaihoz viszonyította csupán – hangsúlyozta a szakember.

Az előző években a dolgozatokat erdélyi megyékben javították, így lehetőség volt arra, hogy bár a tananyag ugyanaz, a tanárok különbséget tegyenek magyar és román anyanyelvű diák teljesítménye között – tette hozzá.

Antal Levente-Mihály elmondta, a próba-képességvizsga esetében már idén bejelölhették azt, hogy a dolgozatot a kisebbségi oktatásban tanuló diák írta, így az olyan megyébe kerülhetett javításra, ahol a tananyagot ismerő pedagógus értékelte.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Próbaérettségi: sorra buktak a magyar gyermekek románból

Az Oktatási Minisztérium közzétette a 2024-es próbaérettségi eredményeit. Országos szinten 12. osztályosok közel 40 százaléka nem érte el az 5-ös osztályzatot román nyelv és irodalomból. Hargita megyében a diákok 27 százaléka, Maros megyében a 47 százalék vizsgázott sikeresen románból.  

román nyelv oktatás próbaérettségi eredmények

Kérdésünkre, hogy egyáltalán szükség van-e a próbaérettségire, a főtanfelügyelő határozott igennel válaszolt. Mint mondta, erre mindenképpen szükség van, mert itt megtapasztalhatják a diákok, hogy milyen vizsgahelyzetnek néznek elébe. Véleménye szerint, a mostaninál jobb jegyek várhatóak majd az érettségin, mert a tanárok is, diákok is másképp állnak majd a továbbiakban a felkészüléshez.