banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

A Magyar Nemzet megszűnése újabb lépés az ellenőrzött nyilvánosság felé

Magyarországon a közéleti-politikai sajtóban csak olyan tulajdonosok maradtak mára, akiknek nem piaci, hanem politikai céljai vannak. Ha pedig céljaikat nem tudják elérni, nem finanszírozzák többé a médiatermékeiket. A Magyar Nemzet megszűnése újabb lépés volt az ellenőrzött nyilvánosság felé.

A Lánchíd Rádió "temetésére" felkészültek, de a Magyar Nemzet bezárása magukat a szerkesztőket is megdöbbentette - mondta el a Magyar Nemzet székelyudvarhelyi származású főmunkatársa a Bukaresti Rádió műsorában. "Olyan kolléga is akadt, férfi, aki a bejelentésre elsírta magát" idézte fel Lukács Csaba a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió utolsó összevont szerkesztőségi ülésen történteket.

Elmondása szerint a Lánchíd Rádióról gyakorlatilag mindenki elkönyvelte, hogy a napjai meg vannak számlálva - a frekvenciaszerződése ősszel lejár, és nem tartották valószínűnek, hogy az adott politikai helyzetben meghosszabbítják a sugárzását -, viszont a Magyar  Nemzet bezárása sokként érte az újságírókat is.

Valós finanszírozási gondok

A Magyar Nemzet bezárását bejelentő közleményben a tulajdonos, Simicska Lajos üzletember egyetlen okot említett: a lap finanszírozási gondokkal küzdött. Ez nem volt titok az alkalmazottak előtt sem, ahogy az sem, hogy "Magyarországon az összes politikai napilapnál finanszírozási problémák vannak". A nyomtatott sajtó mindenfelé a világon leszálló ágban van, sehol nem találták még meg azt az üzleti modellt, amely megoldást jelentene a média három fő problémájára. Ezek: a csökkenő példányszám, a nem fizető internetes fogyasztó, az online óriások által elszívott hirdetési bevételek.

Magán hirdető, állami magatartás

A politikai napilapok Magyarországon speciális helyzetben vannak. Egyrészt mert az állam a legnagyobb hirdető, másrészt mert már a piaci hirdetők sem piaci alapon döntenek a reklámjaik elhelyezéséről. A példányszámokról tudomást sem vesznek.

"Az állam eldönti, hogy kit jutalmaz, és kit büntet. Mi három éve a büntető kategóriában voltunk, tehát a Magyar Nemzetben három éve nincs állami hirdetés. Sőt, nagyon sok cég jelezte, hogy hirdetne nálunk, de nem hiányzik neki, hogy NAV-ellenőrzést vagy különféle állami vegzálásokat kapjon a nyakába azért, mert az ellenzéki Magyar Nemzetben hirdet" - magyarázta Lukács Csaba.

Magyarán: az tud hirdetési szempontból vonzó lenni, aki a kormány számára kedves tartalmakat publikál. Ezt már Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke fogalmazta meg, egyúttal hangsúlyozva, hogy a Magyar Nemzet korábban is veszteséges volt, "tehát nyilván volt egy politikai célja annak, hogy a választásokig életben tartották, és van egy politikai cél azzal is, ahogy most megszüntetik". (Arra utalt, hogy a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió tulajdonosa, Simicska Lajos a Fidesz legfontosabb gazdasági háttérembere volt az úgynevezett G-napig, 2015 februárjától pedig fő célja az Orbán-rezsim megbuktatása.)

Hargitai arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a közéleti-politikai sajtóban csak olyan tulajdonosok maradtak mára, akiknek nem piaci, hanem politikai céljai vannak. A MÚOSZ elnöke szerint a média "megfordult" logikája miatt torzul a valóság, hiszen az újságoknak nem az lenne a dolga, hogy a kormány kegyeit keressék, hanem ahogy a médiatörvény is előírja, pártatlanul és sokszínűen tájékoztassanak a valóságról. Ezt a tevékenységet viszont a hirdetők nem honorálják, még a józan piaci hirdetők sem, akiknek a magatartása úgy alakul, hogy ahol a kormány nem hirdet, ott ők sem hirdetnek, mert úgy veszik, hogy az illető médium feketelistán van.

Tájékoztatás helyett információféleségek

A kormányzati befolyástól független sajtó egy szűkebb helyre szorul vissza - mondta a MÚOSZ elnöke, aki a Népszabadság újságírójaként alig több mint másfél éve maga is átélt egy lapbezárást. Úgy látja egyébként, hogy most már nagyságrendekkel rosszabb a helyzet, mint akkor, 2016 októberében. Pontosabban nem is annyira a helyzet aggasztó, mint a tendencia, vagyis hogy a sajtó egyre kisebb mértékben képes ellátni demokratikus szerepét.

Hargitai értékelése szerint a sajtópiac már most annyira egyoldalú, hogy az április 8-i választások sem nevezhetők tisztességesnek. Ahhoz ugyanis az kellene, hogy a választópolgárok teljes közössége döntésképes állapotban legyen, vagyis el legyen látva a döntését megalapozó pártatlan információkkal. Ez nem állt fenn a MÚOSZ-elnök szerint Magyarországon, ahol elsősorban a vidéki, kistelepüléseken élő, internetet nem használó lakossághoz már csak a kormány által ellenőrzött hírcsatornák erősen torzított, sokszor álhírekből táplálkozó információféleségei jutnak el, és azokra támaszkodva nem lehet értelmes politikai döntést hozni.

Sötét jövő: ellenőrzött nyilvánosság

A jövőre nézve Hargitai Miklós szerint abból kell kiindulni, hogy ebben a kampányban is a legtöbb bosszúságot a kormánynak nem az ellenzék, hanem a média okozta. Nyilván a kormány jobban szeretne egy olyan nyilvánosságot, ahol a kampányban a sajtó által kiásott témák - mint például az Elios-ügy vagy Semjén Zsolt vadászata - nem kerülnek elő, és hogy ha valaki meg nem fékezi ebben, addig nem fog nyugodni, amíg egy ilyen ellenőrzött nyilvánosságot létre nem hoz.

A kérdésre, hogy mit tehet ez ellen a MÚOSZ, Hargitai kérdéssel válaszolt: "Mit tehet egy újságíró szervezet, amikor ez a törekvés a kormány elsőszámú politikai céljai köze tartozik? Ki vagy mi tudta megakadályozni - mondjuk az elmúlt nyolc évben - a kormányt, hogy a politikai prioritásait érvényesítse?" Hargitai szerint a szakma csak azt teheti, hogy az utolsó pillanatig ragaszkodik az etikai normáihoz.

Hangsúlyozta: ha megszűnik a nyilvánosságnak még az a szabadságfoka is, ami most rendelkezésre áll, a mindenkori ellenzék is sokkal nehezebb helyzetbe kerül, hiszen bármilyen vonzó üzenetet fogalmaz is meg a társadalom számára, az nem jut el az érintettekhez. Nagyon kevés ember érintkezik ugyanis közvetlenül politikusokkal, a politikának az üzeneteit a sajtó közvetíti, "a közszolgálatinak nevezett és a Fideszhez kötődő média semmilyen módon nem tesz eleget a pártatlan és objektív tájékoztatás alkotmányos követelményének, és nem fogja az ellenzék üzeneteit továbbítani, merthogy nem arra szerződött".

Plurarizmusra szükség volna

Lukács Csaba szerint a Magyar Nemzet végső soron azért szűnhetett meg, mert nincs konszenzus a magyar társadalomban arról, hogy fönn kell tartani az értéket képviselő, történelmi hagyományokkal rendelkező orgánumokat, illetve hogy fontos a plurális tájékoztatás.

"Itt az történt, hogy a magyar sajtó két legfontosabb orgánuma, a Magyar Nemzet és a Népszabadság bedőlt, gazdasági okokra hivatkozva. Lehet azt mondani, hogy én nem értek egyet az egyik vagy a másik sajtóorgánum által képviselt értékekkel, de azt nem lehet mondani, hogy ezek az értékek nem fontosak és nem szükségesek ahhoz, hogy egy társadalom normálisan működjön. Baloldalra minden társadalomban szükség van, ahogy szükség van konzervatív értékekre is. Aki azt mondja, hogy döntött a piac, az hazudik, mert a piac minden esetben azt döntötte, hogy külső finanszírozás nélkül komoly lapot nem lehet fenntartani Magyarországon" - mutatott rá a bezárt Magyar Nemzet főmunkatársa.

banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?