Nem párhuzamos állam, hanem párhuzamos érdekek léteznek, azoknak az érdekei, akik "elprédálták" az állami költségvetést - nyilatkozta Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.

A párhuzamos állam - amelynek egyesek szerint ő maga is tagja - létezését firtató kérdésre Kövesi így válaszolt: "Ha beszélhetünk párhuzamos érdekekről, azoknak az érdekeiről van szó, akik bűncselekményeket követtek el, akik megkárosították és elprédálták az állami költségvetést" - fogalmazott.

A korrupcióellenes főügyész hangsúlyozta, a DNA ügyészei a törvény szerint járnak el, és folyamatosan ellenőrzik őket.

"Az általunk összeállított dossziékról bírák döntenek, akik ellenőrzik a bizonyítékok begyűjtésének módját. (...) Az, hogy a DNA által vizsgált személyek különféle vádakat fogalmaznak meg, még nem jelenti azt, hogy ezek a vádak igazak. Ha léteznek párhuzamos érdekek, azoknak az érdekeiről van szó, akik elprédálták az állami költségvetést, akiket rajtakaptak, és akik akadályozni akarják az igazságszolgáltatást" - nyomatékosította Kövesi. 

Nem az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele a cél

Az igazságügyi törvények módosításaival nem a rendszer megreformálása, annak hatékonyabbá tétele a cél, hanem az ügyészek alárendelése az igazságügyi miniszternek, a politikumnak - mondta Laura Codruţa Kövesi. Kövesi bírálta, hogy az igazságügyi törvényeket módosító tervezeteket nem előzte meg sem hatásvizsgálat, sem indoklás, amelyből kiderült volna, hogy miért van szükség bizonyos előírások módosítására.

"A legsúlyosabb azonban szerintünk az, ami hiányzik a törvényből. A jelenleg hatályos jogszabály értelmében az ügyészek stabilitásnak és függetlenségnek örvendenek. Az új törvény tervezetéből hiányzik a függetlenség szó. (...) Hogy mit jelent ez? Hogy amint ez a jogszabály életbe lép, az ügyészek többé nem lesznek függetlenek. Alá lesznek rendelve az igazságügyi miniszternek, aki rendszerint politikus. Tehát mit akarnak elérni ezzel a törvénnyel? Nem az igazságszolgáltatás megerősítése, hatékonyabbá tétele, a rendszer megreformálása a cél, hanem az ügyészek alárendelése az igazságügyi miniszternek vagy a politikumnak, illetve ezáltal hatáskörük csökkentése" - fogalmazott a DNA főügyésze.

Kövesi felidézte a 2004 előtti időket, amikor - mint mondta - magas rangú tisztséget betöltő politikusok ellen nem indult vizsgálat korrupció miatt.

"Nézzük meg, mi történt a 2000-es években, egészen 2004-ig, amíg az ügyészek nem élveztek függetlenséget munkájuk során. Akkor nem vizsgálták ki a magas szinten elkövetett korrupciós bűntetteket, nem nyomoztak egyetlen, fontos állami tisztséget betöltő személy ellen sem. Sőt voltak helyzetek, amikor egy-egy politikai párt székhelyén hozták meg a döntéseket bizonyos bűnügyi dossziékkal kapcsolatban. Ha vissza akarunk térni azokba az időkbe, amikor nem történt semmi, ezeknek a rendelkezéseknek életbe kell lépniük. Ha az a politikai akarat, hogy az ügyészek ne dolgozzanak semmit, vagy valami függvényében indítsanak nyomozást, ezek a rendelkezések életbe fognak lépni" - hangsúlyozta.

A korrupcióellenes főügyész hozzátette, "nagy az aggodalom" az igazságügyi törvényekkel kapcsolatban, mert a korrupció - és főként a magas szintű korrupció - elleni küzdelem eredményességének egyik alapvető feltétele az ügyészek függetlensége.