Jóllehet Románia az Európai Unió szintjén az elmúlt esztendőben a második helyet foglalta el a gazdasági növekedés tekintetében – az első helyen Szlovákia áll –, a Központi Statisztikai Intézet jelentése szerint a családok életkörülményei nem sokat javultak az előző évekhez képest.

Így például a romániai családok egyharmada pénzhiány miatt rendszeresen elmarad a lakásfenntartási költségek kifizetésével. Leggyakrabban az áramszolgáltatóknak kell várniuk a pénzükre, a romániai családok közel 55 százaléka fizeti késedelmesen a villanyszámlákat.  A lakáskarbantartás költségeivel a családok csaknem 55, a telefonszámlák kifizetésével pedig több mint 34 százaléka marad el.

A lakásfenntartással elsősorban az egyszülős gyermekes családok maradnak el, részarányuk megközelíti a 49 százalékot. De nem állnak sokkal jobban a mindkét szülővel rendelkező gyermekes családok sem, 46 százalékuk marad adós. A gyermekes családok több mint 35 százaléka nem fizeti időben a lakásfenntartási költségeket. Ebből a szempontból a gyermektelen családok állnak a legjobban, mindössze 30,8 százalékuk tartozik.

Igen sok család nem fizeti időben a különféle részleteket sem, bár azért számuk jelentősen elmarad azokétól, akik késlekednek a lakásfenntartási összegek kifizetésével. E családok valamivel több mint 9 százalékát képezik a romániai családokénak. Szociológusok mindezt azzal magyarázzák, hogy míg az utóbbi összegek késlekedve történő kifizetéséért gyakorlatilag nem jár semmiféle büntetés, addig az előző hitelek esetében már komoly szankciókat alkalmaz a kölcsönző intézmény.

Ilyen szempontból a legrosszabb helyzetben vannak a munkanélküli családok, ezek közel 50 százaléka marad adós a hiteltörlesztéssel, ami jóval magasabb az átlagos szintnél. De nem állnak sokkal jobban a gyermekes családok sem, itt a részletek kifizetésével elmaradó családok részaránya több mint 48 százalékos. Ezen belül az egyetlen szülővel rendelkező családok helyzete a legrosszabb. A két szülővel rendelkező, vagy több gyermekes családok helyzete sem irigylésre méltó, ez esetben az adós családok részaránya 46 százalékos.

Mekkora összeg szükséges a megélhetéshez?

Az anyagilag függő gyermekekkel rendelkező családok részaránya Romániában nem egészen 32 százalékos. Romániai életminőség-kutatók szerint anyailag függő gyermeknek nevezik mindazokat a kereset nélküli, 18 év alatti fiatalokat, akiket teljes mértékben a szülők tartanak el. A gyermektelen családok részaránya több mint kétszerese a gyermekes családoknak.

A romániai családok közel fele – 46,6 százaléka – nehezen, vagy nagyon nehezen tudja kifizetni a különféle hiteleket, a napi költségeket. De ha idevesszük azokat a családokat is, amelyek szerint „némi nehézséget” okoznak a részlettörlesztések, akkor a 46,6 százalékról egyből 85,2 százalékra ugrik e családok részaránya.

Érdekes a családok megoszlása a napi élet költségeinek fedezéséhez szükséges összegek tekintetében. A romániai családok egyharmada szerint ehhez legkevesebb 1000-2000 lejes jövedelemre lenne szükség. Igaz, e csoportban a legtöbben a 2000 lejt megközelítő összegre gondolnak, ide tartozik a városi környezetben élő családok csaknem 65 százaléka is.

A családok egynegyede véleményének megfelelően az eladósodás elkerüléséhez 3000 lejre, más családok szerint pedig 3000 lejt bőségesen meghaladó havi összegekre lenne szükség mindehhez.

Nem népszerűek a kölcsönök

Kölcsönt csupán a romániai családok 9 százaléka vett fel. A legtöbben tartós lejáratú cikkek megvásárlása miatt fordultak hitelhez: több mint 43 százalék gépkocsit, elektromos berendezéseket, egyéb, műszaki cikkeket vásárolt a kölcsönökből, közel 42 százalék lakásfelújításra, tatarozásra fordította ezeket az összegeket. Jóval kisebb azoknak a családoknak a száma, akik más célokra vettek fel hitelt, így például egészségi gondok megoldására, ezek részaránya megközelíti az 5 százalékot. Beruházás céljából a romániai hitelt felvevő családok valamivel több, mint 4 százaléka vett fel kölcsönt, gyermeknevelésre, iskoláztatására pedig több mint 3 százalék folyamodott ehhez az eszközhöz.

A lakás igen fontos szerepet tölt be az életminőség meghatározásában. A romániai családok túlnyomó többsége, több mint 98 százaléka egy 2015-ös felmérés szerint saját tulajdonú lakásban lakott, albérletben pedig 1,9 százalék.

A saját tulajdonú lakásban élő családok közel fele, 40 százaléka az 1971-1980-as években költözött be lakásába – városon nagyobb, több mint 43 százalékos e családok részaránya. Faluhelyen 5 családból két család él 1971 előtt épült házban.

A lakások felszereltsége is sok kívánnivalót hagy maga után. A romániai lakásoknak mindössze 68,7 százaléka rendelkezik fürdőszobával, ennek fő oka a csatornázás és az ivóvízhálózat hiánya. Hét lakásból egynek beázik a fala, az ajtók, az ablakok nem zárnak rendesen, rossz a padlózata. Faluhelyen a családok több mint 30 százalékának nincs mosógépe. A romániai családok jelentős része nem rendelkezik számítógéppel, ez főleg a munkanélküliekből álló és a falusi családokra jellemző, az arány itt meghaladja a 42, illetve a 36 százalékot.